2021. január 21., csütörtök

Jennifer L. Armentrout: The Power - A hatalom


 "Lágy ujjak érintése siklott végig a karomon és a csípőmön."

*

Minden ​nagy változás küzdelemmel jár. A Szövetségi Egyetem harctérré változott: összecsapnak a tisztavérűek, akik ismét érvénybe helyeznék a Fajrendeletet, és a félvérek, akik követelik a saját végzetük feletti uralom jogát. A sors azonban más terveket tartogat. Tetőfokára hág az erőszak, és elkerülhetetlennek tűnik a fajok közti háború – éppen a legrosszabbkor. Hüperiónt ugyan legyőzték, de Josie és Széth is tudja, hogy csak haladékot nyertek. Széthnek fel kell készítenie Josie-t a harcra, akinek uralnia kell új képességeit, és meg kell találniuk a többi félistent is, mielőtt a titánok rájuk bukkannának. Az istenek azonban még náluk is nagyobb fenyegetéstől tartanak. Egy csordányi kiéhezett titánnál csak egy fékevesztett apollüón veszélyesebb. A Josie-ban rejlő aether erősen vonzza Sethet. Mikor a vágy és a szerelem utat ad a hatalomnak, tudja, hogy Josie közelsége nemcsak a lányra, hanem mindenkire nézve veszélyes, de Josie elengedéséhez olyan önzetlenségre van szükség, ami nem Seth stílusa. A múlt ösvénye a jövő útjává válik. Ahogy kitör a káosz, ismerős arcok térnek vissza a múltból, és még bonyolultabbá teszik Josie és Seth eleve feszült viszonyát. A titánveszély pusztító következményekkel jár, és a hatalom sötét csábítása ismét befonja Sethet. Josie ezúttal talán nem tudja őt visszatartani. Ha a hatalom és a szerelem harca válik a legpusztítóbb csatatérré, talán megváltás sem lehetséges. Hatalom és szerelem harca. 

Iszonyatosan vártam már ezt a kötetet. Szó szerint tűkön ültem és alig vártam, hogy végre tudjam folytatni Seth és Josie történetét. Nagyon kíváncsi voltam, mi is fog történni ebben a második részben és azt kell, hogy mondjam, még több izgalommal, érzelemmel és isteni közrejátszással van dolgunk, mint az első részben.

Nem is tudom igazából hol kezdjem. Nagyon szerettem ezt a kötetet és úgy érzem, hogy ez a sorozat kötetről kötetre egyre jobb lesz. Nagyon élveztem, ahogy a cselekmény oldalról oldalra egyre izgalmasabb, egyre titokzatosabb lett és ahogy az írónő szőtte a szálakat. Nem véletlenül egyik kedvenc írónőm Jennifer, hiszen mindig tud valami újat mutatni, mindig sikerül feltüzelnie a rajongásomat és A hatalom alatt is igazi függővé tett. Nemcsak a görög mitológiai elemek, hanem a cselekmény szála és a karakterek fejlődése, illetve kitörése is teljesen levett a lábamról. Imádtam. Egyszerre volt régóta várt beteljesülés és egy újabb adag akcióban gazdag kötet, ami kiállt a folytatásért, és alig várom, hogy a következő kötetet is a kezembe tudhassam. De kezdjük szépen az elején, mielőtt nagyon elmegyek az őrült rajongó irányába. Szóval... A borító, régen írtam külön erről a jelenségről, de A hatalom borítója nemcsak szexi, de tökéletesen illik a sorozatba, Seth pont úgy néz ki, ahogy elképzeltem és nagyon jól sikerült. Alig várom, hogy egymás mellett legyen az összes Titan könyv. A cselekmény is majdnem mindenhol tökéletesen hozta az elvárt szintet. Sokszor éreztem azt, hogy nem is olvasok, hanem filmet nézek. 

Valóságos, lebilincselő és egyben részletgazdag, de ha kell titokzatos is a kötet. Imádtam, ahogy az írónő nem állt meg egy percre sem pihenni, ahogy fokról fokra építette a cselekményt, ahogy megalapozta a mondanivalóját és ahogy odapörkölt, amikor úgy érezte szükségét. Nem mondom, hogy nem volt meglepő, mert igenis az volt, de ahhoz kétség sem fér, hogy A hatalom az egyik legjobban sikeredett folytatás, amit mostanában volt szerencsém olvasni. 

A modern világ elegye keveredik a görög mitológiával. Mindig is szerettem akár történelem órán tanulni erről a korról, illetve filmeket nézni róla és az írónő a legkiemelkedőbb, legismertebb elemeket társította a saját fantáziájával, s ezzel hozta létre a Titan sorozatot. Igen, tudom, magyarul csak a spin-off jelent meg, de remélem egyszer az a sorozat is meg fog jelenni, amiből a spin-off készült. Visszakanyarodva Seth és Josie újra előjönnek, nemcsak problémákat boncolgatnak, de a cselekményt is építik, érzelmi szintén fejlődést mutatnak, a karakterük is folyamatosan változik, s új megvilágításban látjuk őket. 

Josie már nem az a tudatlan, ártatlan lányka, aki a legelején, és habár Seth még mindig paraszt, azért szerethető paraszt, akinek nehéz ellenállni és akinek nehéz nemet mondani. Az írónő a szerelmi szálat is tovább vitte e kötetben, már nemcsak a felszínt kapargatja, hanem belemegy a sűrűjébe és mire végzünk a második kötettel, felnő Josie a feladathoz, és Seth, a drága Seth, még az utolsó oldalakon is tartogat meglepetéseket és miatta, na meg a cselekmény miatt, nem egyszer esik le az állunk és nem egyszer kell keresgélnünk, hogy mégis hol a fenébe hagytuk el. 

Tudom, hogy szinte mindig jó értékeléseket írok JLA regényeiről, de eddig azt tapasztaltam, hogy nem tud feledhetőt, rosszat írni. Minden egyes írása betalál és nem ereszt, legyen szó egyetemistákról, luxenekről vagy épp istenségekről, titánokról. Maga a kötet felépítése valahol olyan, mint a popcorn. Az elejétől kezdve egyre inkább nő és duzzad, hogy aztán a végén robbanjon és az olvasók szívét kicsi, apró darabokra szaggassa. 

Érzelmileg megterhelő volt néhány jelenet, néhol le kellett tegyem, mert nemcsak Josie, de az én szívem is megszakadt kissé. Ebből is látszik, mennyire jól forgatja a szavakat az írónő és hiába utálom a függővéget, az vitathatatlan, hogy ezt a kötetet így kellett lezárni. Már csak abban reménykedem, hogy hamar jön a harmadik rész és nem kell éveket várjak, mert azt hiszem abba bele is őrülnék. 

Fontosnak tartom kiemelni azt is, hogy ebben a kötetben inkább a karaktereken van a hangsúly, a belső vívódáson és nem a kalandokon, de ettől függetlenül is akadnak akciódús jelenetek, harcok ugyanúgy, mint belső vívódások és az ész-szív örökös harca. Összességében úgy érzem, hogy pontosan azt kaptam, amire szükségem volt. Nincs hiányérzetem, talán lehetett volna néhány rész bővebb kifejtésű, de alapjában véve minden fontosabb információt és eseményt megkaptam. Ugyanakkor nem bántam volna, ha a többiek is több teret kapnak, mint pl. Alex, Deacon vagy Luke, de nem panaszkodom, hiszen Seth és Josie kárpótoltak, na jó leginkább Seth, de ezt ne áruljátok el Herkinek, mert szegény így is végig idegesítő volt és legszívesebben leütöttem volna, mi lenne ha ezt megtudná? Komolyra fordítva a szót, ha szerettétek az első részt, vagy érdekel titeket a görög mitológia és a mai kor, a jelen találkozása, akkor csak ajánlani tudom ezt a sorozatot. Izgalmas, kalandokban és váratlan fordulatokban gazdag, érzelmekben tomboló, olvasmányos regény, egy igazán egyedi elgondolásban, egy igen tehetséges írónő tollából. Jennifer L. Armentrout rajongóknak pedig egyenesen kötelező.
" - Igen? Én tunyultam el? - nevettem. - Drágám, ha még ennél is jobban felizgultál volna reggel, az egész rohadt kollégium kigyullad a fenébe!"

"Ez önmagában nem újdonság, de ha máskor gyökér módjára is viselkedtem, nem éreztem magam szarul miatta. Most viszont teljesen kivoltam."

"Szerelmes azonban sosem voltam. De Sethbe... Sethbe borzasztóan beleszerettem. Most már abban sem voltam biztos, mikor történt. Amikor először mesélt el valamit önmagáról? Amikor az anyjáról? Vagy amikor úgy döntött, hogy velem marad, és kiképez engem? Vagy talán az első éjszaka, amikor azt mondta, használhatom kispárnának? Lehet, hogy azon az éjszakán történt, amikor bevallotta: én vagyok a megváltása. Vagy akkor, amikor végre megcsókolt."

" - Jah, ki akartam próbálni a gyakorlatban is, hogy vasból vagyok-e. A pisztoly a combomon meg a tőrök a kezemben csak díszletek, buliból vettem fel őket, nehogy eltereljem a figyelmet csodálatos testemről- mondtam."



 🛒 Ha te is elolvasnád ide kattintva megrendelhető!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése