2020. december 25., péntek

Holly Black: The Queen of Nothing - A semmi királynője



"Baphen, a királyi asztrológus hunyorogva tanulmányozta a csillagtérképet, és próbált nem összerezzenni, amikor olybá tűnt, hogy Elfhon legifjabb hercegét mindjárt fenséges fejére ejtik."

*

A ​hatalmat sokkal könnyebb megragadni, mint megtartani. 
Jude alaposan megtanulta ezt a leckét, amikor mérhetetlen hatalomért cserébe lemondott a gonosz király, Cardan feletti uralmáról. Tündérfölde száműzött halandó királynéjaként elveszettnek érzi magát, a semmi királynőjének. Ám megfogadja, hogy mindent visszaszerez, amit elvettek tőle. Az esély kétszínű ikertestvére, a szintén halandó Taryn képében érkezik meg, akinek az élete veszélybe kerül. 
Jude kénytelen vállalni a kockázatot, és visszatérni a veszedelmes tündérudvarba, valamint szembenézni a Cardan iránti érzéseivel, hogy megmentse a nővére életét. Csakhogy sok minden megváltozott Elfhonban a távozása óta. Háború közeleg. Jude beférkőzik az ellenséges tábor mélyére, és ő maga is belekeveredik a véres politikai csatározásba. 
Amikor egy eddig szunnyadó, ám igen erős átok elszabadul, pánik söpör végig a vidéken, és Jude választani kényszerül a becsvágya és az embersége között… A levegő népe trilógiájának várva várt, döbbenetes fináléja.

Mint azt már sokan tudjátok, imádom Holly Black stílusát, A kegyetlen herceg egyenesen a kedvencem, míg A gonosz király igazi mélypont, emiatt is vártam annyira A semmi királynőjét, emiatt is féltem tőle, ugyanakkor nagyon reménykedtem benne, hogy nem lesz csalódás, hogy nem kell szomorúan vagy épp dühösen bezárnom a könyvet. Szerencsére imádtam, sokkal jobb, mint a második rész és úgy érzem, méltó befejezést kapott, akkor is, ha kicsit rövidnek találom, de a szívem teljesen túlcsordult boldogsággal, mivel tényleg féltem, hogy csalódnom kell benne.

Elkezdtem olvasni, és nem akartam azt, hogy uppsz, pár óra alatt kiolvasom, ezért megpróbáltam beadagolni, de komoly függőséget okozott. Nemcsak, hogy imádom magát a világnak a felépítését, a különlegességét, de a karakterek is igazán a szívemhez nőttek az évek alatt, mire végre eljutottam odáig, hogy tudom és ismerem a teljes képet, megvan minden részlet és úgy zárhatom le ezt a trilógiát, hogy boldog vagyok. Boldog vagyok, mert olvashattam, boldog vagyok, mert valami igazán maradandót tett le az asztalra az írónő és boldog vagyok, mert megismerhettem Cardant, a szeszélyes személyiségét, azt a világot amiben él és legszívesebben odaköltöznék hozzá. Igaz, nem tökéletes a történet, de számomra mégis az. Megadta azt, amire vágytam, nem játszott velem, jó talán csak egy kicsit, de ez még belefér és egy percig sem próbált meg átverni, igen bravúros volt, de hű önmagához és ahhoz a világhoz, amit az írónő megalkotott. Nemcsak mágiával, tündérekkel, különböző lényekkel van dolgunk, hanem emberekkel, érzelmekkel és ki nem mondott szavakkal. Döntésekkel, amik mindent a feje tetejére állíthatnak és amik sorsokat pecsételhetnek meg. Döntésekkel, amik miatt egészen más színben tűnnek fel a fontos részletek. 

Cselszövésekkel és ármánnyal, amik megfűszerezik a cselekményt, s mondanivalót adnak neki. Holly Black nemcsak elvarrta Jude és Cardan történetét, nem, ennél sokkal többet tett. Egy szörnyű évet segített elfelejteni, amíg olvastam a regényt. Megmutatta, hogy még mindig lehet az olvasás menedék és olvasni igenis kell, főleg, ha ilyen nagyszerű történeteket olvashat az ember és élhet át általa kalandokat, megoldásokat és mágikus pillanatokat. 

Egy percig nem gondoltam volna, hogy ennyire tetszeni fog a befejező rész, hiszen olvastam negatív véleményeket is róla, de én mégis szeretettel gondolok vissza rá. Nekem tetszett és az első rész mellett a kedvencem lett. De térjünk át szépen a cselekményre, mielőtt túl érzelmes lesz ez az értékelés. Szóval... Maga a regény tökéletesen felveszi a fonalat az előző kötettel, nagyjából ott folytatódik minden, ahol abbamaradt. Jude hűen önmagához igazi Jude, nem próbál meg más bőrébe bújni, cseles, ha kell taktikázik és nem rejti véka alá a véleményét. 

Taryn miatt kicsit meglepődtem, sose gondoltam túl erősnek, nem igazán fordítottam rá nagy figyelmet, de ti ne essetek ebbe a hibába, mert wow, nem kicsit lepődtem meg miatta. A többiek Vivi, Oak és Heather mindig is közel álltak hozzám és ez most sem volt másképp. Szerethetőek és igaz, nem sok vizet zavarnak, de üde foltjai a regénynek. A cselekmény úgy igazán csak Tündérföldén veszi kezdetét, onnantól pörög, onnantól száguld megállíthatatlanul a kötet vége felé. 

Hol egy csel, hol egy véres jelenet, a hol pedig egy érdekes tény, vagy meglepő fordulat keresztezi Jude és Cardan útját. De leginkább Jude-ét, hiszen hiába vagyunk totálisan belezúgva Cardanba, ez a trilógia mégis csak Jude-é és az ő történetét meséli el. De emiatt senki se legyen szomorú, mert kapunk eleget Cardanból higgyétek el. Nem maradunk parlagon. Aztán ahogy bepörög a cselekmény, csak úgy kapkodjuk a fejünket, minden egyes oldalon történik valami új, ami miatt új mederben folyik tovább a kötet. 

Sokáig nem értettem a kígyót és a törött koronát a borítón, de ahogy elértem a megfelelő részhez minden világossá vált és basszus, ez kb. a legnagyobb meglepetése és egyben csattanója is A semmi királynőjének. Leesett az állam, rendesen meg kellett keressem utána és csak úgy faltam a sorokat. A kötet a vége felé nagyon bepörög és megállíthatatlanul sodor minket a befejezés felé, ami egyszerre édes és nagyon is helyénvaló, mégis nehéz elengedni és nem várni a következő részt. Egészében nézve a kötetet, úgy érzem megérte várni rá, még akkor is, ha az előző függővéggel zárult és mardosta az oldalunkat a kíváncsiság. Megérte, mert eszméletlen bravúros, véres, harcokkal teli, mind érzelmi, s mind valós szinten. Lenyűgöző kötetet kaptam a már megszokott köntösben, a megszokott meglepetésekkel és csavarokkal. Egyszerűen zseniális. A bónusz tartalom meg aww, irtó cuki és úgy csuktam be miatta a kötetet, hogy igen, ezt vártam és meg is kaptam. Nem hazudtolta meg magát az írónő és újfent sikerült elkápráztatnia. Ha még nem ismeritek a trilógiát, akkor itt az ideje megismerni. Ha szeretnétek egy nagyon jól megírt fantasy olvasni, tündérekkel és egy igazán lenyűgöző világfelépítéssel, akkor A levegő népe sorozat nektek szól. Nem mellesleg jó sok Cardan jelenetet is kaptok, ami miatt már megéri elkezdeni.
" - Minden hatalom átok - válaszolom. - A legrémesebbek bármit megtennének, hogy megragadják, akik pedig a legalkalmasabbak a gyakorlására, nem akarják, hogy az ő vállukat nyomja a teher. De nem menekülhetnek örökké a felelősség alól."

" - Ha arra vagy kíváncsi, miért okozott csalódást - folytatja Oriana -, Cardan herceg a kezdetektől fogva minden tekintetben csalódást keltőnek bizonyult."

" - Jude a feleségem - feleli Cardan, a hangja túlharsogja a tömeget. - Elfhon törvényes nagykirálynéja. És határozottan nincs száműzve."

" - Nem is tudom - szúrom közbe. - Talán szeretné hallani, ahogy sikítok.
  - Szeretném - helyesel Cardan, de azért feláll. - És egy nap talán fogom is."

"Életem nagy részében a szívemet védtem. Olyan alaposan, hogy képes voltam úgy tenni, mintha nem is lenne. Most hitvány, féregrágta, kérges. De a tiéd."


🛒 Ha te is elolvasnád ide kattintva megrendelhető!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése