2020. november 19., csütörtök

Michelle Hodkin: Mara Dyer végzete


 "Mara Dyer viszgálatát [dátum törölve] folytattuk le a Horizont Bentlakásos Mentálhigiénés és Viselkedésterápiás Intézetben [Florida, Nevenincs-sziget 31821]."

*

Be kell érnie a hazugságokkal, amiket mondtak neki? 
Mara Dyer hinni szeretné, hogy nem. Nem is kell. Ám nem gondolja végig, hová vezethet az igazság utáni kutakodása. Pedig kéne. Soha nem kellett elképzelnie, meddig menne el azért, hogy bosszút állhasson. 
Most kiderül. Hűség válik árulássá, ártatlanok bűnösökké, sors és véletlen csap össze, ahogy Mara Dyer története elérkezik a megdöbbentő befejezéshez. Eljött a végzet. Ismerd meg a végső, döbbenetes titkokat! 
„Ahogy az első két rész, ez is tele volt csavarokkal és fordulatokkal, amikre egyáltalán nem számítottam. Ez a gyönyörű lezárás könnyeket csalt a szemembe.” – Olivia, Stories for Coffee 
„Nagyon pörgős, lebilincselő, és csodálatos befejezése ennek a zseniális sorozatnak.” – Sajda, Across the Words 
Szereted a Vörös pöttyös könyveket? Vidd haza nyugodtan! Tetszeni fog.


Azt kell, hogy mondjam minden várakozást felülmúlt a sorozat befejező része, viszont még nem tudom elengedni a karaktereket. Nagyon a szívemhez nőttek és hiába kellett éveket várnom, hogy végre olvashassam az egész trilógiát magyarul, nem tudok betelni vele. Sötét, néhol hátborzongató, de nagyon is szerethető történet egy lányról és egy fiúról, akiknek a sorsa már a születésük előtt megpecsételődött. Egy tragikus történet tele komoly helyzetekkel, vérrel, feláldozással és szeretettel.

Viszonylag sokáig olvastam ezt a kötetet, hiszen minden egyes oldallal azt éreztem, hogy egyre közelebb a vége és nem állok készen az elengedésre. Nem állok készen arra, hogy ez a trilógia is befejeződjön és immár egymás mellett sorakozzanak a kötetek a polcomon. Nem álltam készen, hogy megtudjam mi lesz Noah és Mara sorsa, s arra sem álltam készen, hogy elengedjem a karaktereket, de szerencsére még nem is kell, hiszen The Shaw Confessions címmel megjelent egy trilógia, ami szorosan kapcsolódik a Mara Dyerhez, s csak remélni tudom, mi magyar olvasók is megtudhatjuk mik lapulnak a kötetek sorai között. A Mara Dyer végzete egyszerre kápráztat el és dönt teljes letargiába, nem egyszer éreztem azt, hogy teljesen lesokkolt a kötet cselekménye, az események hálózata és magamhoz kellett térnem ahhoz, hogy épp ésszel tudjam folytatni és ne kattogjak azon, hogy itt még vajon mi lesz, mi fog történni, mikor fog az írónő egy újabb csavart bedobni, mikor fog mindent és mindenkit felkavarni és alig vártam, hogy az eddig aprónak tűnő részletek a helyére kerüljenek és kiadják azt a teljes képet, amit már a legelejétől kezdve elszórt az írónő a kötetek lapjai között. 

Maga a cselekmény egyszerre lenyűgöző és borzasztó is, borzasztó mert véres, kegyetlen és ennek ellenére is imádtam és faltam minden egyes sorát és ha kellett annyira lesokkolt egy-egy esemény, hogy képtelen voltam folytatni, kellett idő a megemésztésre és emiatt is imádom annyira a sorozatot. Úgy vélem eddig ez a legkiforrottabb, legszókimondóbb, legdurvább és mégis a legjobb kötete a sorozatnak. 

Nem teketóriázik, nincs mellébeszélés, dráma is csak annyi van, hogy ne legyen túl sok, érzelmileg megállja a helyét, néhol édes, de ha kell összeszorítja az olvasó szívét és kivágja az ablakon mindenféle gondolkodás nélkül. A Mara Dyer nem egy hétköznapi trilógia, nem egy könnyen emészthető történet, mégis úgy érzem, azokat akiket megtalál, leveszi az olvasóit a lábáról és garantáltan velünk marad jó ideig Noah és Mara története. 

Az írónő, amit az első kötet alatt elkezdett azt most befejezi, learatja a babérokat és pontot tesz az i-re. Belead apait-anyait, nem hazudtolja meg magát, s végig őszinte marad. Azért szerettem még ezt a harmadik részt, mert nemcsak igazi kedvenccé vált, de Maráék mellett mások is nagyobb hangsúlyt és befolyást kaptak és ezzel az írónő szélesíti a spektrumot és belecsempész egy kis pluszt a történetbe is. Maguk a karakterek azok, akik a hátukon cipelik az emberek sorsát, azaz ők azok a támaszok és tartógerendák, akik nélkül nem lenne az a trilógia, ami. 

Kalandos, veszedelmes, ugyanakkor szívhez szóló és egyedi utazás, tele megannyi érzelemmel, döntéssel és helyére illesztendő információdarabkákkal. A kötet mozgatórugója egy kérdés köré épül, egy kérdést boncolgat, ami képes mindent megváltoztatni. Vajon Noah él még? Vagy igaz és tényleg meghalt? Ha igaz, mi lesz Marával? Lesz elég erős ahhoz, hogy talpon maradjon vagy ledönti a lábáról a gyász és kő kövön nem marad szárazon? Azaz véresen? 

S ha mégsem igaz, vajon fogunk találkozni vele a kötetben? Ha igen, még mindig az a Noah lesz, akit megismertünk és akit kötetről kötetre egyre jobban megszerettünk? Mint ahogy ez a kérdés úgy a cselekmény kimenetele is a legvégsőkig homály fedi, hol biztató sugallatot árasztanak a lapok, s hol kételyekkel telve terelnek tovább minket. Maga a kötet egysége fejezetről fejezetre épül fel. Kezdődik a pislákoló bevezetéssel és ahogy haladunk előre úgy lobban egyre jobban lángra, s perzseli fel a lapokat az a tűz, ami a kötetet jellemzi, ami nemcsak Marát temeti maga alá, de az olvasóit is. Ami a kötet lezárását illeti, hol egyre gyorsuló események áradatával találjuk szembe magunkat, vagy éppen olyan rövid utalásokkal, hogy nem bírunk magunkkal és csak olvassuk és olvassuk tovább, amíg el nem fogynak a lapok, s amíg el nem érünk az epilógus végére, ami megkoronázza a trilógiát, s ezzel együtt a harmadik kötetet is. Egy szó, mint száz: hihetetlenül szerettem, megvolt benne szinte majdnem minden, amire vágytam és ha maradtak is bennem megválaszolatlan kérdések remélem, hogy a későbbiekben ezekre is választ kapok. Úgy érzem méltó lezárása ez a kötet a Mara Dyer trilógiának és akik igazán szerették eddig Mara és Noah történetét, azok most sem fognak csalódni.
" - Csak nehogy a Marvel megtudja! A végén még beperelnek minket. De most komolyan, figyeljetek! Az emberekben nem tűnhetnek fel hirtelen bizarr gének, csak úgy, a semmiből. Ilyen nincs, és kész. A génjeink az öröklődéssel jönnek létre. A genetikai mutációkat is ez határozza meg. Ez az evolúció lényege. Vagyis bármi fura is van bennünk, az már bennünk van..."

" - Egy lány vagy Mara. Egy leány, aki áldott és átkozott egyszerre."

" - Én ma kis híján meghaltam - közöltem velük. - Holnap kiderítjük, kinek sikerült majdnem végeznie velem."

" - Azért, hogy hős legyél - közölte David, és úgy nézett a tulajdon gyerekére, mintha ő volna élete legnagyobb csalódása. - Hogy legyőzd a sárkányt. De te ehelyett beleszerettél."

" - De komolyan, föl se fogod, milyen hatással vagy rá. Te vagy álmai angyali tökély királykisasszonya, vagy valami. - Egy pillanatra elgondolkodott. - Na jó, inkább rémálmai démoni pszichopata macája, de tök mindegy. Érted, hová akarok kilyukadni."



Ha te is elolvasnád ide kattintva megrendelhető 16%-os kedvezménnyel!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése