2020. szeptember 2., szerda

Stephanie Garber: Legendary


"A palota néhány szobájában szörnyek lapultak az ágy alatt, arra pedig Tella esküdni mert volna, hogy az édesanyjuk lakosztálya valamiféle varázslatot rejt."

*

Egy összetört szív. 
Egy megfizetendő adósság. 
Egy vérre menő játék. 
Donatella Dragna a Caraval varázslatos világában végleg megszabadult zsarnok apjától, és a nővérét, Scarlettet is megmentette egy baljós házasságtól. Lenne mit ünnepelnie a Dragna-lányoknak – de Tella még nem szabad. Még a játék előtt, végső kétségbeesésében egyezséget kötött egy bűnözővel, és most olyasmivel tartozik neki, amit eddig soha senki nem tudott megszerezni. Ki kell derítenie a Caraval mester, Legend valódi nevét! Erre csak egyetlenegy esélye van: ha megnyeri a Caravalt. Tella tehát második alkalommal is beleveti magát a legendás versengésbe, és ezzel keresztezi egy gyilkos trónörökös útját, belebonyolódik egy elátkozott szerelembe, valamint a titkok kusza hálójába… amivel bajba sodorja Scarlettet is. 
A Caraval mindig is bátorságot, ravaszságot és áldozatokat követelt. Ám ezúttal még többet kér a játék: ha Tella nem tudja teljesíteni, amit az alkuban ígért, és nem szolgáltatja ki Legend igazi nevét, mindent elveszít – talán még az életét is. De ha nyer, Legend meghal, és a Caraval örökre megsemmisül. Isten hozott újra a Caravalban… a játék még csak most kezdődik igazán!

Nagy elvárásokat támasztottam a regénnyel szemben, hiszen imádtam az első részt, adott egy kis pluszt és nagyon kíváncsian vetettem bele magam a második rész olvasásába. A kötet eleinte nem felelt meg az elvárásaimnak, nem voltam odáig a gondolatért, hogy Scarlett helyett Tella legyen a mesélő, majd egy ponton minden kételyem elpárolgott és megmutatta a Legendary, hogy van olyan jó, mint a Caraval és nemcsak Scarlett, hanem Tella is megérett a saját Caravaljára.

Úgy nagyjából a kötet felénél kezdtem el először azt érezni, hogy kicsit többet ad ez a második rész, mint az első. Addig csak sodródtam az árral, vártam a különböző fordulatokat, befogadtam az információkat és hagytam hadd sodorjon magával. Azt viszont mindenképp ki kell jelentenem, mielőtt túl nagy elvárásoknak vetnétek alá a kötetet, hogy nem szabad és nem is kell összehasonlítani a Caravallal, mert a Caraval az a Caraval, a Legendary meg a Legendary. Egy érem két teljesen különböző oldala, egy család két teljesen eltérő személyiségű lányainak története. A kötetet Valenda városában játszódik, egy teljesen új Caraval veszi kezdetét, új szerepkörökkel, de a már megismert karakterek megmaradnak, míg Tella és Dante nagyobb szerepet kap, addig Scarlett és Julian eltűnnek a sorok között. Már nem ők a hangsúlyosak, de ez jól is van így, hiszen a Legendary már Tella szemszögéből közelíthető meg és az ő érzései, gondolatai, kételyei és döntései kerülnek előtérbe. Nemcsak a helyszín új, de a Caraval is. Már nem azon van a hangsúly, hogy megtaláljuk a másikat, hanem azon ki is Legend. Az egész cselekmény erre a mozzanatra épül rá, erre szövi a bonyodalmakat és a hajmeresztő eseményeket. Míg a cselekmény száguld, addig a karakterek kibontakoznak, megmutatják valódi önmagukat és bebizonyítják, nem minden arany, ami fénylik. 

Hol megbotránkoztatnak, hol elvarázsolnak, de az biztos, hogy végig fenntartja a kötet a figyelmet és addig nem enged el, amíg az utolsó kis apró mozzanata a helyére nem kerül. Természetesen nemcsak Tellát ismerhetjük meg tüzetesebben, hanem Dantet is, és mindketten sokkal közelebb kerültek hozzám, mint azt valaha is gondoltam volna. 

Dante Julian mellett elrabolta a szívem, Tella megmutatta valódi vadóc, de annál inkább akaratosabb és erősebb oldalát, amit eddig nem láthattunk tőle. Jóval több van benne, mint amit a felszín mutat. Nemcsak erős, de eszes és mindenre van egy kész válasza, még akkor is, ha elveszettnek érzi magát. 

Dante már nemcsak egy karakter, akit nem tudunk hova tenni, hanem egy olyan eleme a regénynek, aki szívek millióit rabolja el és tartja fogságban a regény végéig. Jacks igazi vérpezsdítő újdonság, aki behozza a Fátumokat a regénybe és aki által szóbeszédek, legendák válnak valósággá. Ahol egyszer felbukkan ott darabokra szedi a cselekményt és addig nem nyugszik, amíg el nem éri, amit akar. Ehhez mérten a cselekmény is egy kerek egészet alkot a karaktereivel, a talányaival és a ki nem mondott gondolataival. 

A szerelmi szál ezúttal enyhébb, de érezhetően jelen van és uralja a történetet, egészen a végsőkig, ahol is mindenre fény derül. A Legendary már nem az a regény, ahol vigyázni kell, hanem az, ahol ki kell bogozni a szálat és meg kell mondani, mi a valóság és mi a képzelet szüleménye. Mi igaz, s mi megjátszott. Nagyjából a kötet felétől kezdtem el azt érezni, hogy pörgősebb, erősebb, határozottabb a regény vezetése, mint az első részé. Igaz, eleinte csalódott voltam, hogy kevesebb Scarlett és Julian jelenetet kapott, de sikerült az írónőnek ezt az érzést ellensúlyoznia. 

Ami magának a kötetnek a felépítését illeti ugyanúgy megvannak a fő részek, a levelek viszont ezek már nem annyira díszesek, mint a Caravalban, egy letisztultabb stílust követnek, ami jobban is illik Tellához, s ami Legendet is közelebb hozza. Bár kevesebb szó esik róla, mégis végig uralja a kötet mondanivalóját. Végig jelen van és noszogat minket, járjunk a titok végére. Ami pedig a kötet utolsó éjszakáját, a regény gyors sodrású lefolyását illeti, nem egyszer maradt tátva a szám és teljesen ledöbbentem. Volt pár tippem, ki is lehet Legend, de nem mertem még csak gondolni sem arra, hogy talán valami csoda folytán igazam lehet. Arról nem is beszélve, hogy függővéges és most ki lennék akadva, ha nem lenne már a kezemben a záró kötet. Döntések, sorsokat megrendítő események, érzelmek kavalkádja és titkok feltárása vár ránk a Legendary alatt. Nemcsak a kötet utolsó harmadára érvényes az az állítás, miszerint beférkőzik a bőröd alá, izgalmas, lebilincselő, hanem az egész kötetre. Végig egy bizonyos mederbe tereli az olvasóit és csak az utolsó simítások után lök még egy utolsót, még egy végzeteset, ami felbolygatja és megváltoztatja a regényt, nemcsak a hangulatot, de az eddigi tetteket is más színben látatja. Ha eddig nem kaptál kedvet a trilógiához, garantálom, hogy most meghozza a kedved. S nemcsak az állad fog leesni, hanem érzelmek sokasága is le fog játszódni benned, míg a Legendary lapjain barangolsz és felfeded a titkait.
"És épp ez az, amiért a szerelem annyira veszélyes. A szerelem kertté varázsolja a világot, igéző kertté, ahol könnyű elfelejteni, hogy a rózsaszirmok is tiszavirág életűek, éppoly múlandók, mint az érzések, és végül ugyanúgy elhervadnak és meghalnak, semmi mást nem hagyva maguk után, csak a töviseket."

"Ó, mennyire vágyott Tella arra, hogy ő legyen a Szívek Hercegének egyetlen gyenge pontja! Teljes szívéből el akarta pusztítani."

" - Legközelebb meg is teszem - Dante ajkai csókot leheltek Tella homlokára. - Higgy bennem, Donatella. Ha most ébren maradsz. míg biztonságos, meleg helyre viszlek, ígérem, soha többé nem engedlek úgy el magam mellől, mint aznap éjjel. Együtt rendbe hozzuk ezt az egészet."

"Dante körbenyalta a szája szélét, mint egy éhes tigris, amely épp most cserkészett be egy kismacskát. Tella még szorosabban markolta a leplet."




Ha te is elolvasnád ide kattintva megrendelhető 20%-os kedvezménnyel!



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése