2020. július 7., kedd

Chanda Hahn: Balszerencsés tündérmese 1-3. könyv


"Ma megmentettem Brody Carmichael életét!"

*

Mina ​Grime az iskola lúzere, egészen addig a napig, amíg meg nem menti a suli legmenőbb pasijának az életét egy iskolai kiránduláson. Egy csapásra minden megváltozik, a lány hirtelen a figyelem középpontjába kerül, és minden lépését a szerencse kíséri. De mikor már a dolgok nem is mehetnének jobban, Mina édesanyja bejelenti, hogy elköltöznek. Mina kérdőre vonja édesanyját, aki kénytelen elmondani a családi titkot. Mina Grime valójában a Grimm testvérek leszármazottja, és egy átok terheli őt, mely generációról generációra öröklődött. Vannak rések, ahol az emberek és a tündérek világa összeér, ezen a mesevilág lényei átszöktek, és az emberek bosszantásával múlatják az időt. Mikor az emberek megelégelték, alkut kötöttek a varázslényekkel. Azok megígérték, hogy ha az emberek végigjátszák az összes mesét, és sikeresen befejezik a történeteket, visszamennek saját világukba. Ám a mesék gyűjteménye egyszer csak életre kelt, és saját maga kezdte irányítani a történeteket, megnehezítve ezzel az emberek dolgát. Olyannyira, hogy bár a Grimm testvéreknek több mint 170 mesét sikerült végigjátszani, nem tudták mindet befejezni. Így öröklődött az átok generációkon át. Most Minán a sor, hogy belépjen a mesevilágba és megtörje az évszázados átkot

A Maxim Kiadó gondozásában jelent meg a sorozat első három kötete az ötből, de elkaszálták az itthoni megjelenést, emiatt az utolsó két részt nem olvashatjuk magyarul, viszont ez nem gátolt meg abban, hogy nekikezdjek a sorozatnak, hiszen érdekes a téma és szeretem az újradolgozásokat, legyen az mesés vagy épp egy ismert történet újraírása. Az írónő már azzal az egy szóval levett a lábamról, hogy Grimm. Volt egy ilyen tv sorozat, amit imádtam és nagy reményekkel kezdtem neki a könyveknek is, habár semmi köze nincs hozzá, mégis izgalmas kalandban lehetett részem.

Bűbájtalan:

A sorozat első kötetet, első blikkre egy bugyuta középsulis történetnek tűnik, pedig nem az. Megadja a kellő alapot, a szituációt és elindít az úton a Grimm mesék világában. Nagyon kis rövid, de annál inkább velősebb történet, amiben szerepet kap Jancsi és Juliska, A bika és a szarvas, na meg Piroska története is. Maga az alap úgy bontakozik ki, mint ahogy azt megszokhattuk. A legelejétől apró információkkal lát el, majd ahogy haladunk előre úgy mutat egyre többet magából. Ami engem illet így első olvasásra nagyon megtetszett az ötlet, a karakterek és a cselekmény sokszínűsége és szerteágazósága is. Izgalmas, kalandos, tele már ismert kellékekkel, motívumokkal. A középpontba egy lányt állít, Minát, aki a következő Grimm, s az a feladata hogy befejezze a meséket ezáltal megszüntetve az átkot és felszabadítva a családot a súlya alól. Nem tudom, hogy mi lehet az oka, de szerintem ez egy igen kreatív ötlet, s az írásmód is eléggé olvastatja magát, itthon mégsem örvend a akkora népszerűségnek a sorozat. Pedig szórakoztató, könnyed, gyorsan lehet vele haladni és van benne egy cseppnyi varázs is, ami még jobbá teszi a történetet. A Bűbájtalan kellemes csalódás volt, megszerettette velem a sorozatot és biztos vagyok benne, hogy a harmadik rész után is olvasni fogom a többit, függetlenül attól, hogy ismétlem itthon nem kapta meg a kellő népszerűséget. Ami magát a karaktereket illeti teljesen hétköznapiak, semmi különleges nincs bennük, mégis ahogy elkezded odatapaszt a regényhez és nehezen enged el. Mina eleinte igaz nem volt szimpatikus, túl bénának és naivnak gondoltam, de aztán megkedveltem. Drukkoltam neki és vele együtt szorítottam a happy endért, de mint tudjuk, nem minden mese ér véget boldog befejezéssel. Brody szívem csücske, rendesen megszerettem és az írónő elég csúnyán elbánik vele, fájt érte a szívem. Jared karaktere egyenlőre talány, de remélem a második részben többet fogok megtudni róla.

Tükröm, tükröm...

Az elején úgy éreztem, hogy sablonos, nem igazán fog meg, majd a közepe felé kezdett izgalmas lenni, végre a történet is előre lendült, új események és uj információk kerültek előtérbe és kezdett egyre jobban kibontakozni a cselekmény, kezdett egyre furfangosabb és izgalmasabb lenni. Ezúttal Hófehérke és Csipkerózsika történetét ismerhetjük meg egy teljesen kicsavart szögben, viszont ez ne gátoljon meg senkit, mivel igaz elsőre fura, de aztán nagyon kalandos és varázslatos lesz a két történet átdolgozása és újra alkotása. A karakterek is kezdenek egyre inkább kibontakozni, már nemcsak a szárnyukat próbálgatják, hanem elkezdenek repülni és megnyílni az olvasók felé. Mina sem az a védtelen, átlagos tini, aki az első részben volt. Kezd erős és határozott lenni, habár ugyanúgy képes hibákat hibára halmozni, mint az emberek többsége. Emellett persze drámák, izgalmak és megmagyarázhatatlan és különc események is tarkítják a cselekményt. De végre kezdem azt érezni, hogy értem, értem mit akar kihozni az írónő az egészből, s mindezt egy kedvelhető közegben teszi. A két történet átdolgozása kicsit keserédes, de annál inkább tanulságosabb és annál inkább érezhettem azt, hogy kilép a megszokott burából és a saját sarkára áll. Nemcsak Mina, de Jared is teljesen új szemszögön keresztül mutatja meg magát, hol az erősebb oldalukat mutatja az írónő, hol pedig a sebezhető, védtelen s egyben emberi oldalukat. A második kötetben nemcsak fény derül a Történet kilétére, hanem a tündérek mellett újabb varázslények is tiszteletüket teszik. Ahogy egyre inkább előrébb jutok úgy lesz egyre jobb és egyre olvasmányosabb a kötet. Még mindig fenntartom azt a kijelentésemet, hogy habár szórakoztatóak ezek a kis kötetek, nagy dolgokat nem kell várni tőlük. Tiniknek tökéletes kikapcsolódást nyújthat és azoknak is, akik olyan regényre vágynak, ahol nincsenek eget rengető gondolatok, mégis van valami egészen különleges benne, ami odaszegez a lapokhoz és arra késztet, hogy olvasd el. A kötet szintén nagyon rövid, de tele van kalandokkal, a történet szépen, dallamosan folytatódik. Hol mesei színt kapunk, hol a gimibe térünk vissza, de az biztos, hogy egy percig nem unatkozunk. Nagyon érdekel, hova is fog kilyukadni a történet és most már biztos, hogy el fogom olvasni angolul az utolsó két részt. A szívem azért kicsit fáj Brody miatt, de szerintem a végére Jared nagy valószínűséggel kárpótolni fog. Ha érdekel a Grimmek világa, Kaszásokkal, varázslényekkel és mese retellingekkel, akkor a Tükröm, tükröm... is tetszeni fog. Szórakoztató, könnyen emészthető, egyszerű történet, gyors levezetéssel és egy csipet drámával.

Tündérkönyv

Eddig ez a rész számomra a legizgalmasabb, a legkevesebb és a legkiforrottabb. Valahol mélyen belül éreztem, hogy jó lesz ez, hogy sok minden fog összeállni a kötet végére és igazam lett. Egyszerre kaptam egy minden kíváncsiságot megválaszoló harmadik részt és egy pörgős, új kalandokban teli fergeteges olvasmányt. Már nemcsak a történet erősödik egyre jobban fejezetről fejezetre, hanem a karakterek is. Mindig tartogatnak valami meglepetést, nem lehet unatkozni mellettük, s ha épp arra van szükség, akkor bizony rendesen felbolygatják a cselekményt. Már nemcsak Mina a fontos, hanem Jared is és végre nemcsak az emberi világban kalandozunk, hanem a tündérekében is és legnagyobb örömömre a sellők és a tengeri boszorkányok is fontos szerepet kapnak. Azt még mindig fenntartom, hogy baromi rövid, de az a sok izgalom és bizonytalanságban tartott pillanat, amit kaptunk már megérte, hiszen sokszor a 400-500 oldalas könyvekben sincs annyi fordulat és meglepő tény, mint egy majd 300 oldalasban. Mint ahogy a címből is kiderül, már nem konkrét mesére éleződik a regény, hanem a Tündérkönyvre, már nemcsak a Grimoire a fontos, hanem a tündérek és a Történet is. Megannyi izgalom, kétely, küldetés, rossz döntés, mind ide vezet el és a kellő pillanatban robban, ledönt a lábadról és nyúlnál a következő részért. Itt abbahagyni a sorozatot vétek és galád tett, de az angolul olvasók most előnyben vannak. Mindenesetre, ahogy már eddig is írtam, folytatni fogom, sőt folytatnom kell a történetet és Jared novellájára is szükségem van, mivel ezután a harmadik rész után tudnom kell mi lesz a vége, hogy mi lesz Minával, Jareddel, a Történettel, az átokkal és most hogy már Team Jared párti vagyok, egyszerűen nem érhet úgy véget a történet, ahogy ez a rész zárult.
"Anyukája, Sara azt mondogatta, nehezebb őt felébreszteni, mint Csipkerózsikát. De érte nem jött a daliás herceg, hogy kimentse a hortyogásból, és amilyen borzasztóan peches, soha nem is fog."

"Nincs se pasija, se legjobb barátnője, és rájött, hogy őrülten féltékeny azokra, akikre haragudnia kellene. Mi történt az őrülten unalmas, kiszámítható és kétbalkezes életével? Kisiklott, ez történt."

" - Senki sem hiszi el, de el vagyok átkozva. - Nem akarta ezt mondani, de gondolkodás nélkül kibukott belőle."

" - Sosem hagylak el! Mindig ott leszek, hogy elkapjalak, ha zuhansz."

" - Néha megéri harcolni a szerelemért. És ha nem harcolsz érte, kicsúszik az ujjaid közül. - Elhúzta a kezét."

" - Nem vagyok póni... nincs ingyen lovaglás - suttogta Mina."

" - Nincs szükséged fegyverre -  közölte Sel halkan. - Te magad vagy a legnagyobb fegyvered."




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése