2020. május 6., szerda

R. Kelényi Angelika: A lánynevelde 2.


"Marco Fiore elgondolkodva forgatta a kezében a fotót, melynek hátoldalán a Doria név szerepelt."

*

Christina ​húgai, Nella és Leona is megváltoztak az évek során. Nella huszonkét éves felnőtt nő lett, és komoly munkát kap a Sorores Lányneveldében, de öt év elteltével is magát hibáztatja a nővére pokoljárásáért. Ezért magára vállal egy veszélyes feladatot, amikor kiderül, hogy az eltűnt férj, signore Costello és a véresre vert lány, Carmela ügye összefügghet. Szívén viseli a bántalmazott nő sorsát, saját múltbéli fájdalmait látja rajta, ezért jelentkezik a mulatóba szórakoztató hölgynek, ahol Carmela is szolgált… Christina félti ugyan, de beleegyezik húga vállalkozásába, hisz Nella tökéletesen alkalmas erre a szerepre, ráadásul az eltelt öt évben megtanulta, hogyan használja a szépségét és az eszét. A titokzatos mulatóban eleinte könnyedén veszi az akadályokat, és hamar a tulajdonos és úri körének kedvencévé válik. Csakhogy a szerelem és a múltja utoléri, ezzel nem csak az éltét, hanem a feladatát, mi több, Christinát is veszélybe sodorja… Christina és Marco mindent megtesz, hogy kiderítse, hová tűnt Costello, és egyre több furcsa, rejtélyes dologra jönnek rá. A szálak ijesztő irányba futnak, az ésszerűség határán túlra… Közös nyomozásuk során egymás iránti érzelmeik is komoly próbát állnak ki, kemény harcot vívnak azért, hogy ne csak Nellát, hanem szerelmüket is megmentsék. Képes lesz-e Nella felülemelkedni múltbéli sérelmein és hidegvérrel véghezvinni a feladatát? Lehetséges-e belelátni egy beteg elmébe, és megtalálni a megoldást egy valójában egyszerűnek induló bűnügyre?

Mennyire vártam én ezt a regényt. Emlékszem, hogy mennyire kétségbe voltam esve, amikor véget ért az első rész és nem tudtam egyből elkezdeni a következőt. Angelika a Riva nővérekkel egy olyan történetet alapozott meg, amit egyszerre olvasmányos, kalandos, cselszövésekkel és csavarokkal teli, ugyanakkor a kor bájaiba is betekintést nyújt. Úgy érzem, hogy nemcsak méltóképpen fejezte be a nővérek történetét, de azt is megmutatta, hogy immáron negyedik alkalommal képes elvarázsolni ugyanazokkal a főszereplőkkel.

De még mielőtt nagyon beleélném magam, muszáj néhány szót szólnom a borítóról. Egyszerűen valami meseszép, annyira Nellás és annyira illik a történethez, hogy az valami hihetetlen. Kecses, korhű és felettébb felkelti az emberek figyelmét. Ami pedig a belső tartalmat illeti, csak ámulok és boldog vagyok. Boldog vagyok, mert részese lehettem a kalandnak és hálás vagyok, mert megismerhettem a Riva lányok sorsát. Amit Angelika a Mennyei bűnök első részében lefektetett alapnak arra most választ ad, többlet jelentést és tovább szövi mindazt, amit megálmodott. Már nemcsak Christina a főszereplő, már nem csak rá irányul a figyelem, hanem a két lány sorsa is élesen kirajzolódik előttünk. Nella és Leona is egy teljesen új oldalát mutatja meg. Míg Nellát a szívembe zártam és alig vártam a gondolatait és fejezeteit, addig Leona meghökkentett és ledöbbentett. Kihúzta a lábam alól a talajt és hagyta, hogy zuhanjak. Ezzel szemben a cselekmény kapaszkodót nyújtott és nem hagyta, hogy összetörjem magam. Felemelt és utat mutatott. Maga a történet ott folytatódik, ahol az első rész véget ért. Egyből bevezet a sűrűjébe és ahogy egyre inkább haladtam előre éreztem azt, hogy még nagyon sok mindent nem tudok és megdöbbentő dolgok és események fognak történni. És ez így is lett. 

Kapkodtam a fejem, vártam az újabb csavarokat és vártam, hogy végre minden egyes puzzle darab a helyére kerüljön, s megtudjam a rejtély miben létét, s hogy végre össze tudjam rakni a képet. A lánynevelde 2 egy igencsak összetett, komplex, korhű, izgalmas és veszélyes regény a valaha kori Róma utcáin és bordélyházain át. Egy történet, ami a becsületről, a tettek következményeiről és az emberi gyarlóságról szól. 

Egy történet, ahol semmi sem fekete-fehér, s egy történet, ahol semmi sem az aminek latszik, ahol nem bízhatsz meg senkiben és semmiben. Egyszerre emel fel és taszít a mélybe. Nagyszerű vezetéstechnika ötvözve a szerelemmel és a vágyakkal, mert bizony a testiség és a külső szépség is ugyanúgy előtérbe kerül, mint a belső értékek és a látszat. 

Nemcsak összetett a regény, de fordulatokkal teli és magával ragadó. Aki egyszer kézbe veszi, az garantáltan nem fogja tudni letenni 5 percre sem. Majdnem 400 oldal, de pillanatok alatt eltűnik az ember kezei között. A cselekmény középpontjában még mindig a nyomozás áll, e köré is épülnek az események és a karakterek is e mentén mutatják meg valódi alakjukat és a valódi természetüket. A csipkék világa keveredik a gyilkosok és a vér alattomos világával. 

A finom, női selyem kéz a férfi érintéssel teszi pörgővé és veszélyessé az eseményeket. A rejtély és nyomozás szála fejezetről fejezetre egyre izgalmasabb és kuszább lesz, de ahogy haladunk a csattanó, a nagy lezárás felé kezd csak igazán összeállni és az utolsó fejezetekig várja, hogy lecsaphasson a gyanútlan olvasóra. Emellett az emberi elme, a múlt árnyai és az eltitkolt sérelmek is felszínre kerülnek. 

Mérően megváltoztatva ezzel a kötet hangulatát és a karakterekről kialakult véleményt. Maga a kötet 3 szálon fut, de amikor ez a 3 szál végre összeér lesz csak igazán teljes a regény, s csak ekkor mondhatjuk nyugodt szívvel azt, hogy igen, megérte erre várni. Megérte, hogy az írónő minden szálat felgöngyölítsen és hogy végre mindent kristálytisztán lássunk. Angelika elsöprő győzelmet arat ezzel a regényével. 

Általa elutazhatunk a bűnös Rómába, megmutatja a bordélyházak világát, s nem utolsó sorban Nella történetét is bemutatja, amire titkon mindig is vágytam. Izgalmas, néhol buja, de nagyon is szerethető közegbe kerül, s jóval többet mutat meg magából, mint amire számítottam. Az írónő lecsupaszítja előttünk és igazi keretbe foglalja, hiszen minden vele kezdődött és úgy az igazságos, ha vele is ér véget. Ami magát a lezárást illeti. Ha azt mondom, hogy kapkodtam a fejem és csak lestem, hogy most mi történik, akkor nem állítok valótlant, mert nagyon meglepő, legalábbis számomra és igazából kétségeim voltak, hogy milyen lezárást is szeretnék, vagy hogy egyáltalán szeretném e, ha vége lenne. Kétségtelen, hogy olyan válaszokat is ad, amire még csak a kérdés sem fogalmazódott meg bennem, de segített rájönnöm arra, hogy nemcsak a történelmi romantikát, hanem a történelmi krimit is nagyon szeretem, különösen akkor, ha azt maga Angelika írja. Összességében úgy érzem, hogy méltó második részt kapott és ha nagyon mohó akarok lenni azt mondanám, hogy egy út itt véget ért, de új kapukat és lehetőségeket nyitott meg, s alig várom a következő Riva történetet, de nem vagyok mohó, így csak annyit mondok, hogy szerettem és örülnék még több regénynek, főszerepben Marcoval, Nellával, Christinával és Leonával.
" - Egyszer akkora pofont kapsz egy nőtől, meglátod, hogy elmegy a kedved ettől a szemtelen udvarlástól."

" - Én is. Jó móka lett volna felidézni a múltat, de hát... - tárta szét a karját színpadiasan. - A rosszfiú, minden szajha álma, végül szerelmes lett."

" - Az egyik pillanatban olyan, akár a jég, a másikban pedig egy tüzes delnő. Mondja, melyik az igazi?"

" - Biztonságban, boldogtalanul. Igen. Inkább legyek veszélyben, de éljek, érezzem, hogy élek. - Nella olyan szenvedélyesen beszélt, hogy Christinának szemernyi kételye sem volt afelől, ha ő nemet mond, a húga akkor is távozik."


Ha te is elolvasnád ide kattintva megrendelhető 15%-os kedvezménnyel!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése