2020. március 23., hétfő

Jenny Han: Örökkön örökké Lara Jean


"Szeretem nézni Petert, amikor nem tudja, hogy figyelem. Szeretem csodálni állkapcsának egyenes vonalát és arccsontjának ívét."

*

A legszerethetőbb történet fiatalokról, fiataloknak és lélekben fiataloknak! Lara Jean a legjobb végzős évét tölti. És még annyi minden áll előtte: egy osztálykirándulás New Yorkba; a végzősbál a barátjával, Peterrel; egy tengerparti hét a ballagás után. Aztán átköltöznek az egyetemre, ami elég közel esik az otthonához ahhoz, hogy hétvégenként hazaugorjon csokidarabos kekszet sütni. Az élet nem is lehetne ennél tökéletesebb! Legalábbis Lara Jean így gondolja… egészen addig, amíg váratlan híreket nem kap. Most a lánynak, aki fél minden változástól, újra kell gondolnia a terveit. De ha a szív és az ész két különböző dolgot súg, melyikre érdemes hallgatni? A fiúknak, akiket valaha szerettem sorozat nem csak top helyezett a New York Times sikerlistáján, de már tévésorozatban is hódít!
Íme a trilógia meglepetés lezárása. Lara Jean levélíró napjai folytatódnak ebben a magával ragadó történetben.

Légy részese örömeinek!


Nem olyan rég néztem meg a trilógia második részéből készült filmet, s akkor döbbentem rá, hogy még be sem fejeztem ezt a cukormázas, cuki sztorit Lara Jeanről és Peterről. Mindig boldogsággal és szeretettel tölt el, ha olvashatok az írónőtől, hiszen annyira természetesen, mégis annyira komoly témákat boncolgat cukorkás külsővel, hogy még a legkeményebb szívek is megolvadnak, ha a kezükbe veszik Lara Jean történetét.

Felkészültem, hogy extrán édes lesz, de emellett az édesség mellett komoly és következetes is. Sokkal felnőttesebb, mint az előző két rész. Míg ezek rózsaszín felhővel burkolt ínyenc falatok, addig a harmadik kötet már valóságosabb és keményebb. Viszont ugyanúgy megvan a hamisítatlan Lara Jean hangulat. Nemcsak egy korcsak lezárásának lehetünk szem és fültanúi, de egy utazás kezdetének is. Egyszerre belépés a felnőttkorba és kilépés a gyermeki ártatlanságból. Igazi kalandos út vezet el a véghez, de megérte minden egyes boldog pillanatot és elejtett könnycseppet. A felnőtté válás minden egyes bukkanójával és nehézségével teszi eseménydússá a kötetet az írónő. Megadja a szerelem teljes érzését, a reményét és ráébreszt arra, hogy igenis hallgass a szívedre és ne fogadd el mások kéretlen tanácsát, ha te másképp gondolod. Az Örökkön örökké Lara Jean a szív játéka, tele érzelmekkel, kételyekkel és a jövő bizonytalanságával. Újra belecsöppensz általa a középiskolai élményekbe, az elengedésbe és valami új kezdetébe. Maga a felnőtté válás regénye komoly döntésekkel és mindent megváltoztató dilemmákkal. Az élet örömeivel és az árnyoldallal, ami lehúz, ha hagyod. Megmelengetett és végig fogta a kezem az úton, egy percre sem engedte el és ahogy Lara Jean úgy én is érzelmek sokaságát éltem át és értékeltem át az életem és az eddigi döntéseimet. Sok minden ami nekem kimaradt, azt átélhettem Lara Jean-en keresztül. 

Boldog pillanatokkal, aranyos hozzászólásokkal és cuki párbeszédekkel örvendeztetett meg. Nem hagyta, hogy aggódjak, teljes mértékben kikapcsolt és csak rá és Peterre fókuszáltam. Viszont nemcsak a szerelemé a főszerep, hanem a barátságé is. Az összetartozásé és az élmények megosztásáé is. Tökéletes keretet ad, egy olyan lezárást, amivel mindenki elégedett lehet és elmondhatjuk azt, hogy Jenny Hannak sikerült 3 köteten keresztül egyedülállónak és lenyűgözőnek lennie. 

Csordultig telt a szívem, sokat adott, de ahol kellett el is vett, hogy aztán más szemmel értékeljem azt, amit ad. Nagyon örülök neki, hogy anno belekezdtem a trilógiába és nektek is csak ajánlani tudom. Eszméletlenül cuki és nagyon is valóságos problémákat boncolgat. Olyan, mint egy édes, krémes torta, ami csak arra vár, hogy beleharapj a puha és légies tésztába, s aztán a töltelékkel koronázd meg mindezt. 

Ehhez mérten a cselekmény is hol légies és dinamikus, s hol lassabb, de annál inkább sokatmondó.  Egyszerre érzed magad a fellegekbe és a csoki mennyországba. Édes, mégis ahol kell keserédes. Tökéletes összhangban vannak az alapanyagok a kielégítő befejezés végett. Olyan kérdéseket boncolgat, mint a gimis szerelmek élete, a pályaválasztás, az egyetem, a különköltözés és az első igazi és hamisítatlan szerelem beteljesülése. 

A legjobban az fogott meg a kötetben, hogy nem akart semmire sem rávenni, nem akart manipulálni, hanem hagyta, hogy önálló gondolataim legyenek és hogy én magam alakítsam a véleményemet úgy, hogy közben láttam az írónő gondolatait is. Természetesen volt, s nem akart világmegváltó dolgokat elérni, az érzékek és az érzelmekre hagyatkozik helyette. Elkápráztat, s pont annyit ad, s azokra a kérdésekre felel, amire szükséged van. Se nem többet, se nem kevesebbet.

Összességében úgy érzem, hogy szükség volt erre a befejező részre, hiszen így meleg szívvel tudjuk elengedni Petert és Lara Jeant. Nem marad bennünk tüske, se kimondatlan kérdés, bár én azért a továbbiakra is kíváncsi lennék. Annyira hozzám nőttek a karakterek, nehéz elengedni őket. A cselekményt is imádtam, ahogy vezetett az úton, ahogy kalandokba kevert, s ahogy szépen lassan Lara Jean is felengedett és új dolgokat próbált ki, újdonságoknak engedett és hagyta, hogy a kísértés is bajba vigye. Szerettem, mert adott egy olyan plusz életérzést, amit eddig nem kaptam. Szerettem, mert aranyos volt és megnevettetett. Szerettem, mert emellett komoly témákat is boncolgat, s szerettem, mert általa nemcsak elkezdtem sütni, de örömöt is lelek benne és szerettem, mert reményt adott, s ezt a reményt senki sem veheti el tőlem. S utolsó sorban szerettem, mert pont erre a cukormázra volt szükségem ahhoz, hogy rádöbbenjek, hogy semmi sem lehetetlen és bármiből lehet nagy dolgokat elérni, még akkor is, ha az út tele van kételyekkel és homállyal. Erőt, célt és reményt ad egy aranyos keretbe csomagolva. Igazi habcsókos süti, ami alig várja, hogy elmajszold és élvezd minden egyes pillanatát.
"Így működne? Az ember szerelmes lesz, és onnantól kezdve semmi sem tűnik igazán ijesztőnek, az élet pedig egyetlen nagy lehetőség lesz?"

"Nem tudom biztosra, de úgy képzelem, hogy az első alkalmam az egyetemen lesz, a saját szobámban, felnőttként. Nehéz elképzelni most, otthon, ahol nővér és lány vagyok. Az egyetemen egyszerűen csak Lara Jean leszek."

"Felém vetődik, és elkapja a derekam, de nem nyom a víz alá, hanem megcsókol. Bőre hűvös és sima, ahogy az ajka is."

"Peter a kakaó a bögrémben, az én piros, kétujjas kesztyűm, a karácsonyreggeli érzésem."



Ha te is elolvasnád ide kattintva megrendelhető 16%-os kedvezménnyel!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése