2020. március 24., kedd

J. K. Rowling: Harry Potter és a titkok kamrája


"A Privet Drive 4. szám alatt ma is paprikás hangulat uralkodott a reggelizőasztalnál - Mr. Vernon Dursley-t ugyanis kora reggel hangos huhogás riasztotta fel."

*

A ​szemközti falon valami fénylett. Óvatosan közelebb mentek, s közben hunyorogva fürkészték a sötétséget. A lobogó fáklyák fényében egy felirat csillant meg. Valaki fél méter magas betűkkel ezt mázolta a két ablak között a falra: FELTÁRULT A TITKOK KAMRÁJA. AZ UTÓD ELLENSÉGEI RESZKESSENEK!
Harry Potter varázslónak született, és jelenleg második tanévére készül a Roxfort Boszorkány-és Varázslóképző Szakiskolában. De már a szünidő sem telik eseménytelenül: egy nap különös szerzet , egy házimanó jelenik meg a Privet Drive-on, és közli Harryvel, hogy nagy veszély leselkedik rá, ha visszatér az iskolába. Harry a riválisa, Draco Malfoy mesterkedését sejti az üzenet mögött, és nem törődik a figyelmeztetéssel. Sőt, valójában el is feledkezik róla, ugyanis barátja, Ron egy repülő autón megszökteti a kibírhatatlan Dursley-éktől, s Harry a nyár további részét Weasley-éknél tölti. Ám a Roxfortba visszatérve hamarosan beigazolódik, hogy Dobby, a házimanó nem a levegőbe beszélt. Szörnyű dolgok vannak készülőben…
A Kate Greenaway-díjjal kitüntetett Jim Kay pazar illusztrációkkal jeleníti meg J.K. Rowling varázslatos világát az immár klasszikus sorozat második kötetében.


Hétvégén fejeztem be az első részt és nem bírtam megállni, hogy ne folytassam a másodikkal, annyira magába szippantott. A filmeket már kívülről fújom, s végre jó volt azt is megtapasztalni, hogy milyen csodásak is a könyvek. Emlékszem sokáig bajban voltam, hogy kell e ez nekem, de kijelenthetem, hogy igen. Úgy érzem, hogy a Potter mánia csak most ért el igazán, s már fejben állítom össze, hogy miket szeretnék beszerezni még a gyűjteményembe.

A Titkok kamrája Harryék második iskolai évüket foglalja magába, ami az elsőhöz hasonlóan tele van kalanddal, rejtéllyel, vicces vagy éppen szomorú pillanatokkal és megannyi szemet gyönyörködtető pillanattal. Újra belépünk a Roxfort kapuin és mi magunk is átéljük azt a bizonyos varázslatos második évet. Több kedvenc filmbeli jelenetem is ehhez a kötethez kapcsolódik, s jó volt látni, hogy ezek leírva is ugyanolyan szuperek, mint a filmben. Nehéz igazából úgy írnom a könyvről, hogy nem veszem alapul a filmeket, hiszen eddig a könyvek kimaradtak nekem, amiket most pótolok. De visszatérve a regényhez most sem csalódtam az írónőben. Maga a kötet Dursley-ékkal kezdődik, szerintem ezeket a jeleneteket sose fogom megszeretni, bár az kétségtelen, hogy a legtöbbször megnevettetnek. S végre egy új karaktert is megismerhetünk, Dobby, a házimanó személyében. 

Újabb kalandokkal és meglepetésekkel vár minket. Nem hagyja, hogy akár egy percig is unatkozzunk. S amilyen aranyos ez a manó, olyan buta is. De az kétségtelenül igaz, hogy nélküle nem lenne az a sorozat, mint ami. Ad a kötetnek egyfajta különös hangulatot és rejtélyt. Ahogy elkezdődik az új iskolai év úgy rázódok újra bele az eseményekbe. Nemcsak fordulatosabb és ádázabb, mint az első kötet, de arra is képes volt, hogy megkedveltette velem Hermione-t. 

Már annyira nem idegesítő karakter, s tény és való, hogy van hova fejlődnie, de már ez is haladás, amit az írónő elért nála. Kétségkívül fénypontja a regénynek és egyre inkább érezheti azt az olvasó, hogy felenged és közel enged magához. Ugyanakkor hatalmas szerep jut neki a cselekményben, ami kétségkívül furfangos, veszélyes, hátborzongató és annyira varázslatos. Maguk a leírások még mindig levesznek a lábamról. 

A történet csavarossága és sokoldalúsága teszi fel igazán az i-re a pontot. Mindenféle spoiler nélkül állíthatom, hogy nem csoda, hogy sokaknak ez a második kötet a kedvencük. S ha már kedvenc... Imádtam a gyógynövénytan órákat, a mandragórákat és a kedvenc jeleneteim is ehhez köthetőek. Rowling egyre inkább kibontakozik, újdonságokat mutat és ezzel a varázslattal szegezi a lapokhoz az olvasót. 

A Titkok kamrája rejtélye végigkíséri a cselekményt, szépen lassan adagolva, részletről-részletre adja meg az információkat, a furcsaságokat vagy a szerencsétlen baleseteket. Egyszerre tartja sodró mederben a kötet szálát és egyszerre robog sebes patakként. Nemcsak magát a varázsvilágot ismerteti meg közelebbről, hanem ennek a világnak a lényeit is. Újabb és újabb fajok kerülnek napvilágra és teszik különlegessé a kötetet. Nemcsak Harry nő bele a szerepébe, hanem mi magunk is. 

Ha kell fogjuk a kezét, de ha arra van szüksége hagyjuk, hogy garázdálkodjon és újabbnál újabb bajba keveredjen. És igen még mindig Draco a kedvencem, sajnálom hogy annyira kevés szerep jutott neki ebben a kötetben, s hogy az írónő még nem villantja fel előttünk azt, hogy miért olyan, amilyen. De tökéletesen hozza a rosszfiú szerepet, és teszi szórakoztatóvá a cselekményt. 

Arról nem is beszélve, hogy a Weasley ikrek mekkora formák és milyen mulatságos is, ha ők egyszer bevetik magukat. A Baziliszkusz ötlete kitűnő választás volt, hiába tudtam, hogy ez lesz lélegzet visszafojtva vártam, hogy hogyan és mikor derül ki a léte. Ezek a jelenetek egyszerre sötétek, hátborzongatóak és veszélyesek, de épp ez kell ahhoz, hogy együtt drukkoljunk a hármas fogatnak és együtt éljük meg a feszültségeket és a félelmeket. 

Nemcsak gyerekeknek, hanem felnőtteknek is ajánlom, hiszen a Harry Potter élményből sosem lehet kinőni. Mindig tud valami pluszt adni, ami miatt úgy érzed, hogy igenis, kellett a kis lelkecskédnek ez a kötet, vagy éppen ez a sorozat. Tudom, hogy sokan ismerik és már több millióan olvasták előttem, de minden embernek meg kéne ismernie a történetet, hiszen sose késő elkezdeni. A második rész talán még izgalmasabb, s még szórakoztatóbb, mint az első. S ha annál nem is tetszett jobban, de az biztos hogy 5/5 csillagot érdemel. Kalandok, bájitalok, varázsigék, párbajok, gyógynövénytan, mandragórák, baziliszkusz s egy csipet Rowling varázs és el is készült a kötet receptje. Ami pedig a befejezést illeti, ilyen egy méltó lezárás, ami nem záródik függővéggel, mégis várja az újabb és újabb kötetet az olvasó, mert aki egyszer elkezdi azt biztos, hogy magába szippantja. Végezetül pedig csak annyit mondanék még, hogy ifjú varázsló ne félj belépni a Roxfort kapuin, mert olyan kalandban lehet részed, ami életed végéig elkísér az utadon.
" - Tojást lehetett volna sütni a képeden - szólt Ron. - Imádkozz, hogy Creevey ne ismerkedjen meg Ginnyvel, különben megalakítják a Harry Potter-rajongók Klubját."

" - Nick! - harsogta, miközben visszatette fejét a nyakára. - Hogy vagy, öregem? Fityeg még a kobakod?"

" - Harry Potter visszajött az iskolába - suttogta panaszos hangon. - Pedig Dobby úgy kérlelte Harry Pottert. Jaj, uram, miért nem hallgattál Dobbyra? Miért nem ment haza Harry Potter, amikor lemaradt a vonatról?"

" - Fawkes főnixmadár, Harry. A főnixek kigyulladnak, mikor eljön az ideje, azután hamvaikból új életre kelnek. Nézd csak..."



Ha te is elolvasnád ide kattintva megrendelhető 20%-os kedvezménnyel!



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése