2019. december 8., vasárnap

Jennifer L. Armentrout: The Darkest Star - A legsötétebb csillag


"Ha anya valahogy tudomást szerezne arról, hogy a Foretoken előtt ülök, kinyírna."

*

A New York Times és a USA Today sikerszerzője, Jennifer L. Armentrout vadonatúj sorozatával visszatér a luxenek és arumok világába.

A 17 éves Evie Dasher a saját bőrén tapasztalta meg az emberiség és az idegenek között kirobbant háború következményeit. Amikor egy razzia során pont az egyik olyan hírhedt klubban tartózkodik, ahol az embereket és a túlélő luxeneket is szívesen látják, megismerkedik az éteri szépségű Luckel, akiről kezdetben azt feltételezi, hogy luxen… pedig valójában valami sokkal erősebb. Luc iránti vonzalma egyre mélyebbre sodorja egy számára eddig ismeretlen világba, ahol semmi sem az, aminek látszik…

Titkok, hazugságok és szerelem… ugorj fejest a luxenek elképesztő világába!


Minden a Luxen első részével kezdődött, amikor is volt egy kuponom, amit egy ajándékkönyvre lehetett beváltani, én meg a Luxent választottam, mert a többi már megvolt. Elindult egy lavina, amiről azt hittem, hogy már megállt, lenyugodott, de rá kellett jöjjek, hogy ez korántsem így van. Ugyanaz az izgalom járt át Luc története alatt, mint Daemonnál és még erősebb érzelmek munkálkodtak bennem olvasás alatt a felszín peremén. Eddig az új KMK-s megjelenések mind egytől-egyig nagyszerű, pörgős regények és A legsötétebb csillag is ilyen.

Eleve imádom a luxenek, orginek, arumok világát. Évekig táplálta a képzeletemet, nem hagyott lélegezni és újra ezt éreztem. Beszippantott a világ, egyre többet és többet akartam. Egyszerűen újra elkapott az a varázs, ami már egyszer a hatalmába kerített és most még intenzívebb, vizuálisabb élményt adott. Igaz, hogy Hunter története kimaradt, de úgy érzem, hogy azért Dee és Archer vonalon is lehetne mit kezdeni. Kicsit meglepő volt, ahogy a régi karakterek, az alap is jelen volt, még ha nem is annyira erősen, de ott voltak, hozzá tettek a regényhez. A múlt eseményei is jelentősen befolyásolják Luc és Evie sztoriját, nemcsak egyfajta sejtelmet ad az egésznek, de végig fenntartja az elejtett kis talányokkal a figyelmet és az izgalmakat. Amikor elkezdtem kíváncsi voltam, hiszen Luc már a Luxenek alatt is birizgálta a fantáziámat és úgy érzem, hogy hasonlóan Seth-hez és Roth-hoz az írónő egy olyan karaktert alkotott, aki érzéki, veszedelmes, veszélyes, ugyanakkor következetes és gyengéd. Tökéletes kombinációja annak, amit a lányok akarnak. Egy személyben testesíti meg a tiltott gyümölcsöt és az elérhető srácot. Amellett, hogy nálam már előnnyel indult a kötet ki merem jelenteni, hogy a történet maga valami zseniális, mind az írásmódja és a kifejezőtára. Ha kellett bedobott pár csavart, vagy lelassította az eseményeket és más fontos pillanatot helyezett előtérbe. 

A szereplők talán még nagyobb kedvenceim lettek, mint Daemon és Katy, sőt Luc és Evie még náluk is izgalmasabb, veszélyesebb párost alkotnak. Már nemcsak egy idegen és egy ember kapcsolatáról szól az egész, hanem annál jóval többről. Oké, Luc egy origin, aki erősebb a luxeneknél oké, de nem rajta van a hangsúly, hanem Evie-n és azon, hogy ki is ő, mi a múltja és úgy alapjáraton mi lehet a jövője.

Bevallom először féltem a legsötétebb csillagtól, de a végére büszkén jelentettem ki, hogy az egyik új kedvencem lett. Ami nagyon megfogott a karakterek mellett az a múlt eseményeinek a jelenre gyakorolt hatása. Érdekes volt, ahogy az emberek és a világ változott az emberiség és az idegenek közötti háború levonulása után. 

Leginkább az lepett meg, hogy erre is odafigyelt az írónő és fontosnak tartotta, hogy kellő teret és magyarázatot adjon az események után. Daemon és Katy hőstette nem maradt figyelem nélkül, mégis 5 évvel az események után is vannak problémák és ezeket a problémákat szövi bele Jennifer a cselekménybe. Evie személyisége nagyon közel került hozzám, már-már azt mondhatom, hogy egyik kedvenc Armentrout női szereplőm lett. 

Luc... Hát szerintem róla ódákat lehetne zengeni, de nem teszem. Meghagyom nektek, hogy ráeszméljetek arra, hogy ki is ő. Maga a sztori különleges, egyik eddigi Armentrout regényhez sem hasonlít, a világ igen, de maga az alapszituáció és a konfliktus, kibontakozás nem. Egyedi, friss, pont azt adta az olvasóknak, amit kellett és amire szükségük volt. 

Ezzel a spin-off kötettel egy újabb lavina indult el úgy érzem és nem tudom, hogy megakarom én e ezt állítani, mert az az igazság, hogy az idei évem Top 10-es listájában kiemelkedő helyet foglal le A legsötétebb csillag.

Olyan volt számomra ez a kötet, mint egy mézesmadzag, amit elhúzott előttem az írónő. Kemény, erőszakos, megdöbbentő, elgondolkodtató, megkapó és közben a szerelmi szálat is szépen bontakoztatta ki, a múltat is darabokban adagolja és amikor összeáll a kép bumm ott kő kövön nem marad. Megszorítja a szívedet és minden addigi tényen elgondolkodtat, amit addig gondoltál. Emellett érzékiség, cukiság és töménytelen akciójelenet és romantikus jelenet is párosult. Az Opál óta éreztem potenciált Luc karakterében, de én csak egy kötetre gondoltam, de az írónő megmutatta, hogy ennél jóval több van benne és csak remélni tudom, hogy legalább 5 kötetes lesz jó sok régi karakter jelenlétével és az újakkal karöltve. Összességében egy kiemelkedően izgalmas és kellően sorozat hű kötetet kaptam. Nemcsak egy lett a többi idegenes kötet közül, hanem önálló, erős és meghatározó részévé vált a sorozatnak. Úgy vélem, hogy igencsak kell hallgatni az olvasókra mert a támogatás nélkül nem lenne sem Luc, sem Evie és nem lennénk egy fergeteges, talányos szerelmi történetnek a részesei. Nem lenne sötét csillag, de még legsötétebb sem.
" - Az igazságot akarod hallani? Egyáltalán nem akarok még egy percet eltölteni a társaságodban. - Már épp készültem  felkelni a kanapéról. - Egy seggfej vagy, és nem ismerlek. Nem is akarlak megismerni. Én léptem, haver."

"Abból a pár futó érintésből, amikor véletlenül hozzáértem a mellkasához vagy a hasához, arra következtettem, hogy jó formában van, de egy dolog eljátszani a gondolattal, és más élőben látni."

" - Nem szeretek ilyet csinálni, de épp az imént próbáltad megölni Barackvirágot, nekem pedig a gyengém a barack. Még az ehetők is. Meg... - Luc megragadta a nő másik kezét, mielőtt hozzáérhetett volna Luc karjához - ne próbáld!"

"A gondolat váratlanul ért. Örökké? Nincs olyan, hogy örökké. Nem ismerem az örökkévalóság óta, és többnyire nagyon, nagyon szeretném megütni. Torkon vágni."

" - Azért jöttél ide, mert azt remélted, hogy majd hazudok neked? - Ekkor felkelt. - Befejeztem a hazudozást. Az igazat akarod? Tessék. Sose szűntem meg rád gondolni. Sose felejtettelek el. Sose szűntem meg vigyázni rád. Elfelejtettél engem, ami érthető, mert nem volt más választások, de..."



Ha te is elolvasnád ide kattintva megrendelhető 16%-os kedvezménnyel!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése