2019. október 27., vasárnap

Budai Lotti: Édes ébredés (A szerelem rabszolgái 1.)


"Blanca óvatosan kilesett hálószobája ajtaján. A belső udvaron egy lélek sem járt a késői órán, mindössze a kerti csobogó neszezése, és az éjjeli bogarak ciripelése törte meg a csöndet."

*

Budai Lotti India és Japán egzotikus tájai után egy újabb távoli vidék újabb izgalmas történelmi időszakát tárja az olvasó elé: a 19. századi Kuba világát. Rabszolgatartók és ültetvényesek, spanyolok és bennszülöttek, egyházi dogmák és boszorkányság.

Ez az egyszerre fülledt, izgalmas és feszültségekkel teli világ szolgál háttérül három rendkívüli nő történetének. A sorozat első részében megismerhetjük a fiatal Veronica d'Avilát, aki európai tanulmányait befejezve, hosszú évek után tér vissza családja cukornád ültetvényére. A lányt hazatérve megrohamozzák nyomasztó gyermekkori emlékei, s nyomukba eredve egy sötét családi titokra bukkan…

Budai Lotti a hatalmas sikert aratott Ágyas úrnő-sorozata után most egy kiszámíthatatlan fordulatokban gazdag, szenvedélyekkel teli utazásra hívja az olvasóit a 19. századi mesés Kubába.

Hogy én mennyire vártam ezt a regényt. Japán után Kuba, szívem egyik csücske. Nem tudom, hogy miért de amint megláttam hogy Lotti új vizekre evez, méghozzá a 19. századi Kubába nem hazudok, ha azt mondom, hogy felsikkantottam örömömben. Régóta vonzódom az országhoz és türelmetlenül vártam, hogy olvashassam, hogy megtudjam milyen is az a kubai rabszolgatartós élet, amit az írónő elképzelt és amit le is írt nekünk. Annyit már most elárulhatok, hogy nemcsak korhű, de valóság alapja is van.

Maga a regény nem úgy kezdődik, ahogy arra számítani lehet, de a múlt vagy éppen a jövő, minden csak felfogás kérdése már az első sorok után leköt és alig várja, hogy kibontakoztassa a cselekményt és megmutassa, hogy mi is rejlik a mélyben. A jelen, a jövő és a múlt képei szép, harmonikus keretet adnak a regénynek, ügyelve arra, hogy minden a helyén legyen és ne tátongjon a regény olvasása után hatalmas kérdőjel a lapok helyett. Bár még így is van egy-két megmagyarázhatatlan rejtély, ami a második rész csattanói lesznek úgy hiszem. A cselekményt tekintve egy igencsak mozgalmas, kalandosság, merészség és egyfajta megfoghatatlanság is jellemzi. Az viszont biztos, hogy aki belekezd az majd alig tudja visszafogni magát. Nem egy helyen történnek olyan megdöbbentő és sokkoló események, amik még jobban arra késztetnek, hogy igenis addig olvasd, amíg el nem érsz az utolsó szóig. Hihetetlenül kemény, ugyanakkor szerethető regény is. Nálam egyből felkerült a kedvenceim közé. Nem hazudok ha azt mondom, hogy talán az egyik legjobb Budai Lotti regény, ami eddig napvilágot látott. Erőteljes, egyedülálló, kifinomult, olvasmányos kalandregény tele intrikával, megkérdőjelezhető eszmékkel és egy kérdéssel, ami létfontosságú válik. Az Édes ébredés nem egyszerűen Veronica és az ő származásának és életének a regénye, hanem annál jóval több. Egy eszme megbukása és az emberi élet előtérbe helyezése. 

Megmutatja, hogy lehetsz akárki a szabadsághoz ugyanolyan jogod van, mint mindenki másnak. Lehet, hogy a bőröd nem hófehér, s talán fekete, de ettől még ugyanúgy szabadnak és önállónak születtél. Maga a felvetés és a megvalósítás, akárcsak a történelmi múltban hosszadalmas volt, tele fájdalommal, de a végén csak megérte. Akik nincsenek otthon a történelemben, azoknak talán nem árulok el akkora titkot, ha azt mondom, hogy a rabszolga felszabadítás áldozatok árán, de véghez megy. A kötet ennek az alapjait mutatja be egy olvasható, szimpatikus kisasszony szemszögéből, aki nem fél ő maga a kezébe venni az irányítást, ha arra van szükség. 

Mint már említettem a helyszín Kuba, ahol a rabszolga kereskedelem és tartás világkorát élte. De nemcsak emiatt annyira kívülálló ez a kötet, hanem azért is mert a történelem egy darabkáját eleveníti meg előttünk. Az, hogy ezt Veronica szemszögéből láthatjuk csak a ráadás. A sorsa, a megpróbáltatásai mind hozzájárulnak ahhoz, hogy ne csak egy regény legyen a sok közül, hanem hogy kiemelkedjen közülük. Ami engem illet nemcsak a cselekmény, de a nyelvezete is egyből magával ragadt. Van valami Budai Lotti írásaiban, ami olvastatja magát és nem érzed azt, hogy száraz az egész és, hogy unod. 

Fiatal, de olyan újdonságot mutat, amire kevesen képesek. Visszatérve a cselekményre az élő és utószó úgymond keretet ad, egy talányt, amit még nem fejthetünk meg, s ami a második részre marad. A múlt egy parányi darabkája ez, aminek az ismerete elengedhetetlen a jobban érthetőség kedvéért. Maguk a karakterek sokszínűek, a történet szerteágazó, néhol kusza, de a kellő helyeken összeforr és kiadja a teljes képet. Nem mondom, hogy az összes talány és titok nyílt volt előttem, de még így is hatalmas meglepetés ért egy-egy titok napvilágra látásakor. Lesokkolt, elgondolkodtatott és gondolkodóba ejtett. 

Nemcsak lelki, de szellemi csemege is az Édes ébredés. Ha kellett belém rúgott, feladatok elé állított, de sosem engedte el a kezemet. Mindvégig mellettem volt és akárcsak Veronicát vezetett és olykor belelökött az árokba a megdöbbentő fordulataival és pillanataival. Veronica nemcsak a regényben nőtt fel, s teljes személyiségváltozáson esett át, hanem előttem is hatalmasat nőtt. Büszke vagyok rá. A megszeppent kislányból Lotti igazi harcos nőt faragott, aki nem fél senkitől és semmitől.

S emellett még a szerelemre, a testi vágyakra is kellő hangsúlyt fektet. Nem egy egyszerű szerelmi történetet vet a lapjaira az írónő, hanem egy keserédeset. Akadályokat gördít a pár elé, vagy olyan embereket sodor az útjába, akik többet ártanak, mint használnak, de ezek nélkül a leckék nélkül nem lehet Veronica az az erős nő, akivé az útja során válik. Ha ez még nem lenne elég egy tragikus, de annál inkább fájdalmas és beteljesületlen szerelmet is kapunk, ahol nem lehetünk biztosak a boldog befejezésben. Ismerve Lottit jól megsanyargat a végső döntés előtt, s ez A szerelem rabszolgái 1. része alatt sincs másképp. Elhúzza rendszeresen előttünk a mézesmadzagot, hogy utána jól pofára ejtsen. Már igazából meg sem lepődök rajta. Tipikus Budai Lotti felé, hogyan is sanyargassuk a drága olvasókat húzás ez. 😬 Ajánlom nektek ezt a regényt, ha szeretitek Lotti munkásságát, ha igényes történelmi regényt szeretnétek olvasni egy cseppnyi romantikával és nagyon limitált számú erotikus jelenettel, hiszen az írónő nem a testiségre helyezi a hangsúlyt, hanem a lelki megpróbáltatásokra. Mindemellett akkor is vétek lenne kihagyni az Édes ébredést ha érdekel titeket Kuba, a rabszolga kereskedelem és az ültetvények világa. Kicsit rideg, de mindenképp szórakoztató, kikapcsolódás elősegítő regény tele váratlan fordulatokkal, meglepő titkokkal és számos halálesettel. Csak a tipikus, amit várhatunk alapból is Lottitól. Mégis van benne valami egyedi, ami megfogja az olvasóját és ami sakkban is tartja.
" - Ó, nagyon szeretnék megtanulni lovagolni... - ragyogott fel Veronica szeme, ám rögtön ki is hunyt belőle a lelkesedés. - Hanem úgy illendő, hogy ehhez apám engedélyét kérjem."

" - Ha én szatír vagyok, akkor kegyed egy nimfa... - folytatta a férfi a flörtölést. - És csak egy bolond szorítja össze a szemhéját efféle tünemény láttán."

" - Egy szolgánk... Ravasz vén róka. Már évekkel korábban felszabadítottam, de jó sora van nálunk és ragaszkodik a családhoz, hát velünk maradt. Amolyan mindenesféle."

" - És miért baj az, hogy vágyom magára? A szenvedély és a szerelem nem zárja ki egymást... Mert én igenis szeretem magát azóta, hogy először megpillantottam. Már akkor megfogadtam, hogy az enyém lesz..."

" - Lányom, túl fiatal vagy, hogy ezt megítéld. Ez a Fernando kellemes fiatalembernek tűnik. Való igaz, a modora hagy némi kívánnivalót maga után, de nézd az előnyeit: jómódú, vonzó, ráadásul a jelek szerint egészen beléd bolondult. Isten tudja, mi okból..."



Ha te is elolvasnád ide kattintva megrendelhető 15%-os kedvezménnyel!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése