2019. április 14., vasárnap

VI Keeland: Órákon át kívánlak


"Kell, hogy legyen tudományosan igazolt összefüggés: akit természet anyácska genetikailag megáldott, az kötelezően seggfej."

*

Cain Westtel egy bárban futottam össze. Észrevette, hogy mogorva tekintettel méregetem, és azt hitte, hogy fel akarom csípni. Amikor csevegni próbált velem, nyomban helyre tettem, és megmondtam neki, hogy egy hazug, csaló és önimádó seggfejnek tartom. Ez az elbűvölő külsejű szemétláda ugyanis meghívta vacsorázni a legjobb barátnőmet egy luxusétterembe, és a mézes-mázos szövegével az ágyába csalta – csak azt felejtette el közölni, hogy nős. Megérdemelte, hogy úgy lehordjam, de még ennél is több járt volna neki azért, amit tett. Különösen akkor kezdett bizseregni a tenyerem, amikor az az elviselhetetlen, önelégült mosoly megjelent azon a tökéletes metszésű arcán, miután kiosztottam. Csakhogy később kiderült, hogy nem a megfelelő fickót rohantam le a tirádáimmal. Hoppá! Megszégyenülten húztam el a bárból, bocsánatkérés nélkül. De túltettem magam a dolgon, mert tudtam, hogy úgysem botlom bele a jóképű idegenbe még egyszer az életben. Ebben a hitben ringattam magam… míg másnap reggel be nem mentem az egyetemre. Üdvözlöm, West professzor, az új oktatási asszisztense vagyok! Ön alatt fogok dolgozni… persze csak átvitt értelemben. Bár nem lehet rossz dolog az sem, ha az előbbi kijelentést szó szerint értelmezzük. West professzor alatt lenni igazán kellemes élmény lehet. Szédítően izgalmasnak ígérkezik a mi közös munkánk, professzor úr…

VI Keeland-ot A beosztott kapcsán ismertem meg, s ezáltal is szerettem meg a munkásságát. Üde, eseménydús, szexi, perzselő, komoly történeteket ír, s mindegyikbe belecsempész egy csipetnyi eleganciát és a múlt árnyait. Az Órákon át kívánlak már a fülszöveg elolvasása után sejtette velem, hogy nem lesz egyszerű sztori, mégis megér egy misét, sőt jóval többet is. Maga a regény nem olyan hosszú, mégis képes teljesen kikapcsolni és ellazítani.

A regény központjában a zene és a múlt eseményei állnak. Mind a két momentum nagyon fontos eleme a cselekménynek és nagyban hozzá segítenek a hangulat kialakulásához. Ahogy elkezdtem olvasni egyből tudtam, hogy nem hiába szavaztam bizalmat az írónőnek, hiszen egy olyan regényt sikerült megírnia, ami a lélekre majdnem ugyanolyan hangsúlyt rak, mint a szexualitásra vagy éppen a hormonokra, a vágyak kibontakozására. Első blikkre a tanár diák kapcsolatot elcsépeltnek gondoltam, de ahogy megismertem a szituációt ez leszállt és csak a kíváncsiság maradt. Az a helyzet, hogy kemény dolgokat boncolgat, mégis olyan eleganciával és természetességgel teszi ezt, hogy még a rázósabb, keményebb részeknél is élvezetes az olvasás. Az egyszer biztos, hogy nem egy hétköznapi regénnyel van dolgunk, de ebben az esetben megérte a felszín alá lesni és elmerülni a velős gondolatokba, magába a cselekménybe és a múlt történéseibe. Maga a kötet majdnem az egy harmadáig semmilyen komoly dolgot nem tartalmaz, az ismerkedés és a helyzet megismerésére helyezi a hangsúlyt, majd amikor jön az első visszaemlékezés na ott robban a bomba és mindent új szemszögbe helyez. 

Már nemcsak azt látjuk amit látni enged, hanem kezdünk bekacsingatni a kulisszák mögé, s így válik lépésről lépésre, fejezetről fejezetre egyre komolyabbá és érdekesebbé a történet. Maguk a karakterek is a fejezetek hangulatával együtt változnak, fedik fel a való énjüket és mutatkoznak meg teljes valójukban. Emellett persze kapunk egy jó nagy adag vágyakozást, szexuális töltetet és erotikus részeket. A zenei elemek közbe iktatása nagyszerű eszköznek bizonyult. 

Már csak azért is, mert ezáltal nemcsak színesebbé, de befogadhatóbbá is teszi a cselekményt. Bizonyos kérdésekre ezáltal választ is adva. Annyira mélyen maga a cselekmény nem érintett, mégis megmozgatott bennem valamit. Egy teljesen új utat mutatott. Maguk a karakterek nemcsak szerethetőek, de egyediek is. Van igazi személyiségük, együtt lélegeznek a kötettel, teljes mértékben átadják az érzelmeket, a fájdalmakat és a kételyeket. 

Teljesen különbözik A beosztottól, elmarad az a vidámság és az a kényelem, ami erre jellemző, de ehelyett tényleg a lélek rejtelmei kerülnek terítékre. Egyfelől fájdalmas volt számomra az olvasás, másfelől meg is érintett. Jó volt, teljes mértékben kikapcsolt. Elvitt a képzelet szárnyán, úgy hogy közben megmaradt a valóság talaján is. Nem az a regény, amit egyszer olvas az ember, hiszen ennél jóval többet érdemel. Így a bloggerek között nem nagyon láttam azt, hogy hű de istenítenék az Órakor át kívánlakot, pedig higgyétek el, hogy megéri elolvasni. 

Akik szeretik és olvasnak is az Álomgyár kiadótól azok tudják miről beszélek. Most is sikerült egy olyan kötetet megismertetni a magyar olvasókkal, ami építi a jellemet és nem utolsó sorban kikapcsol, szórakoztat, elgondolkoztat. A romantika iránti elhivatottság is megvan benne. Néhol nagyon rózsaszín, de ha kell bekeményít és akkor ott aztán nem marad kő kövön. Volt, hogy elállt a lélegzetem, de volt hogy azt éreztem, hogy már túl csordulok ennyi érzelemtől és nem bírom tovább. Hihetetlen, hogy egy regény, amiről nem néznem ki mennyi mindent képes adni.

Rachel és Caine párosa nem mindennapi, mégis van bennük valami, ami megfogja az embert és végig drukkolja a kötetet, hogy a nehézségek ellenére is sikerüljön nekik. Sokan gondolhatják azt, hogy a valóságban ez úgysem történhet meg, hiszen tiltott szerelemről van szó, mégis mindig a tiltott gyümölcs a legédesebb. Bevallom voltak kétségeim a párossal kapcsolatban, mégis drukkoltam nekik. A szexi Caine West professzor levett a lábamról már az elején, viszont csak azután lett igazi favorit, hogy kitárta a lelkét és a múltjának a darabjait. Elvarázsolt, kikapcsolt, felspannolt, magához láncolt és addig nem eresztett, amíg el nem értem a kötet utolsó fejezetéig. Ha egy olyan regényre vágytok, ami kikapcsol de ugyanakkor jelentéssel is bír, akkor ez a ti regényetek. Ami elvitt az élményből az a fordító munkássága. Nem vagyok vele teljes mértékben megelégedve. Ugyanaz a személy fordította, aki az Egy ágyban a herceggel c. kötetet is és ugyanazok a hibák, esztétikai csalódások sajnos itt is fennállnak. De ezt is beleszámítva egy komoly, ugyanakkor érzelem dús regényt kaptam, ami kiragadott a hétköznapok szürkeségéből.
" - Azt hiszed, hogy csak azért, mert istenien nézel ki, bárkibe belerúghatsz, és aztán csak mosolyogsz tovább? Nagyon remélem, hogy a karma visszaüt, és egy nap a csinos ki feleséged lefekszik fél New Yorkkal, és átad majd neked valami kórt, amitől leszárad a farkad." 

 " - Engem nem érdekel a romantika - mondta. - Én jobban szeretek dugni, mint az állatok a parkban."  
" - Jobb lenne, ha vele lennél, de egy önző disznó vagyok. És elég önző vagyok ahhoz, hogy ne lépjek le, amikor le kellene, és hogy megkérjelek, maradj velem addig, amíg aztán úgyis elrontok mindent és te fogsz elmenekülni tőlem."

" - Miért? Azért, mert beléd akarom dugni az ujjamat? És a nyelvemet. És a farkamat. Bárcsak több testrészem lenne, amit beléd dughatnék! Soha nem is jönnék ki belőled."


Köszönöm az Álomgyár Kiadónak a könyvpéldányt! Ha te is elolvasnád ide kattintva megrendelhető 15%-os kedvezménnyel!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése