2019. március 26., kedd

Abby Winter: Treasure - Érezni akarlak


" - Ann! Egy futár téged keres."

*

Ann egy átlagos nő, átlagos élettel. Unalmas mindennapjaiból barátnője szakítja ki egy meglepetés szülinapi koncertre, Londonba. Egy rég dédelgetett vágya válik valóra, mikor kiderül, hogy kedvenc zenekarát láthatja élőben, de arra, ami ott történik, legmerészebb álmában sem gondolt. Brad a világ egyik leghíresebb zenekarának frontembere. Több éve a rivaldafényben éli mindennapjait, amiből kezd elege lenni. Nem csak a maga gondjával kell megküzdenie, de zenekara, a Treasure sincs a helyzet magaslatán. Meddig tudnak a csúcson maradni, ha kicsúszik a kezéből az irányítás? Aztán egy váratlan találkozás úgy tűnik, mindent megváltoztat, és Brad úgy érzi, végre révbe ért. De vajon elég erősek az érzései, vagy csak egy múló fellángolás a részéről? Ann elbír a sztársággal járó kellemetlenségekkel? Küzdelmes úton kell végigmenniük, ha együtt szeretnének lenni. Vajon képesek legyőzni az ellenségeiket?
„Érezni akarlak, érezni mindig.”


Az írónő az egyik kedvenc témámhoz nyúlt, ami nem más mint a zenész - egyszerű lány sztoriján alapuló romantikus - erotikus regény. A műfaj sajátosságai és egyedi elemek ugyanúgy fellelhetőek a kötetben, mint a csavaros utalások, vagy a sokszínű kifejezésmód.

Abby Winter már a második fejezet után teljesen megnyert magának. Imádok koncertekre járni, magát a bandát is teljes egészében el tudtam képzelni. Saját emlékekkel és már megtörtént eseményekkel tudtam behelyettesíteni a velem történteket a történetbe. Ami egyebek mellett nagyon interaktív, igenis elképzelhető, bár azért tündérmesés is. De a képzelet erejéig választ kapunk arra, hogy mi lett volna ha a kedvenc koncertünkön megtetszünk a frontembernek és ezáltal teljesen felfordul az életünk. Abby erre adja meg a választ Ann és Brad szemszögén keresztül. Stílusosan nem egy, hanem két szemszögből, váltakozva tekintetünk magára a cselekményre. Ami hol szerelmes, vad, túlbuzgó, sejtelmes, nyitott, valós, ármányos vagy éppen erotikus és mindent elsöprő érzelmi lökettel tölt fel minket. Érzelmi szinten nagyon a toppon van, minden érzelem valós és nemcsak azt láthatjuk, hogy alakul a szerelmi szál, de a kételyekbe és aggályokba is betekintést nyerhetünk. Viszont igaz, hogy nagyon jó az alap és vannak részek, amik kifejezetten minden szempontból rendben vannak, de az is igaz, hogy vannak olyan részek, amik nem annyira hangsúlyosak, lehetnének kidolgozottabbak vagy éppen titokzatosabbak. Nincs meg a kellő harmónia, de érzem én azt, hogy ez még a továbbiakban fejlődni fog, hiszen jóval több van a srácokban, mint egy kötet és még a többiek is megérnek egy misét. 

Nagyon nagy potenciált látok mind a Treasure-ben, s mind az írónőben. Mindkettőre érdemes lesz még odafigyelni, mivel nagyon esélyesnek látom, hogy a rock zenész srácaival nagyon sokra fogja még vinni Abby Winter. Visszatérve a cselekményhez igazi ínyenc csemege volt az olvasása. Végre a Stage Dive sorozat után van, ami ezen a vonalon, a rocksztáros, zenészes vonalon valami maradandó és kötelező született, hiszen aki életében legalább egyszer is rajongott a rockért, mint zenéért vagy éppen a rocker pasikért, akkor azoknak nem csak melegen ajánlott, hanem egyenesen kötelező olvasmány. 

Az egész egységet figyelembe véve nagyon olvasmányos, könnyű a nyelvezete és érezhető az a stílus, amit maga az írónő képvisel, s egy kis szeletet magából Abby-ből is lehet érezni. Bájos, de ugyanakkor elgondolkodtató is. Izgalmas, de ugyanakkor mély, érzelmekkel teli, hatásos, határozott, de ugyanakkor gyengéd is, mint egy jó szerető. Az biztos, hogy este lefekvés előtt olvasni nem lehet, mert akkor egész hajnalban fennmarad az ember, csak azért, hogy a végére járjon Ann és Brad történetének. 

Mellettük van még egy másik szerelmi szál is, de merem remélni, hogy kapnak saját sztorit is, mert imádom őket és igen, nem elég belőlük sem, igen Abby még szeretnék sok-sok Ann és Bradet is. Igazi függővé tett a kötet és alig várom az újabb regényeket. A stilisztikát figyelve javuló tendenciát vélek felfedezni, hiszen már szinte alig voltak elírások, logikai bukfenc egyáltalán nem volt és egy olyan sajátos stílus, mind írói, s mind egyéni stílus árad a lapokból, amik egyrészt béklyóba kötnek, másrészt kirántják alólad a talajt. 

Maguk a karakterek hitelesek, néhol már túlságosan is emberiek, s ami a legjobban tetszik bennük az, hogy nem fiatalok, nyilván valamennyire azok, de nem a 20-as éveikben járnak, s emiatt is egy sokkal felnőttesebb, egy sokkal komolyabb légkör jellemzi őket, viszont emellett Ann személyében a kislányosság és a hitetlenség is megvan, ami fiatalságot és rugalmasságot kölcsönöz a regénynek.  Apró, vagy éppen elhanyagolhatónak tűnik, mégis a regény szempontjából irtó fontos. 

A helyszínek, ezek leírásai és bemutatása exkluzívítást hordoz magában, köszönhetően a backstage pillanatoknak és a nem mindennapi koncert élménynek, hiszen a szórakoztatás mellett teljes mértékben ki is kapcsol a Treasure sorozat első része. Igen, én már sorozatként tartom számon. A fejezetek szépen, mindenféle bukkanó nélkül követik egymást, szépen összefüggésben állnak és olykor, ha kell apró függővég szerűséggel érnek véget.

Végezetül pedig csak annyit szeretnék mondani, hogy nem csalódtam Abby Winterben. Minden egyes írásában valami újat mutat, valami olyat, amit eddig nem. Szerettem a karaktereit, a történetét és minden egyes csavart, amit elrejtett. Még az utolsó oldalakon is meglepett vagy éppen elkápráztatott. Nem hiába, hiszen tehetségből és kreativitásból nem szenved hiányt. Ann és Brad története igaz, hogy rögösen, tele bukkanókkal indult, voltak mély és sötét vagy éppen kilátástalan pillanatok is, de a sztori végére ezek mind a feledés homályába merülnek, s csak a jóra és a szépre emlékezünk. Igazi keretet alkotva zárja le a cselekményt a koncert motívummal, hiszen minden ezzel kezdődött, s úgy az igazi, ha azzal is zárul le. Feledhetetlen élmény egy kicsit sem átlagos szerelemről. Ha tehetitek mindenféleképpen olvassátok el, hiszen nagyon is megéri és lehet, hogy egy új kedvenc sorozatot fogtok általa kapni.
"Nem tudom, miért most jött ki ez belőlem, de nem tudtam visszafogni magam. Bocsánatot kérni jöttem, erre lelki szemetesládát csináltam belőle."

" - Tudom, hogy nem lesz egyszerű, és azt is, hogy neked lesz a nehezebb. De adj egy esélyt, kérlek! Szeretném megpróbálni. Sok csontváz pihen a szekrényemben, de igyekezni fogok, hogy elég jó legyek neked!"

"Most itt álltunk, mint két szerencsétlen, és szóhoz sem jutottunk. Ritka pillanatok egyike volt. A szemébe nézve csalódottságot, és szomorúságot láttam. Próbálta tartani magát, de nem igazán tudta elrejteni a könnyeit."

" - Tudom, hogy nem egyszerű, haver. De megérdemeljük, hogy megpróbáljuk. Végre olyan lányok vannak mellettünk, akiknek mi vagyunk a fontosak. Nem a pénz, nem a hírnév, hanem mi."


Köszönöm Abby Winter írónőnek a könyvpéldányt! Ha te is elolvasnád ide kattintva megrendelhető közvetlenül az írónőtől.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése