2019. február 17., vasárnap

Tomcsik Nóra: Az új idők hősei


"A barakkokba becsapódó bombák fülsüketítő robaja messze elhallatszott a táboron túlra."

*

A háború borzalmai közepette George-ra komoly küzdelmek várnak, melyek lassan meghaladják a fiatalember erejét, ráadásul sikerül kivívnia elöljárói ellenszenvét is. Vissza kell találnia egykori céljaihoz és hitéhez, miközben egy súlyos titok felszínre kerülése mindannyiuk életét felforgatja.
A háború közepette egyre nyughatatlanabb Anna Stewart nyomozásba kezd, hogy helyére tegye a múlt darabkáit, azonban olyasmikre bukkan, amik veszélybe sodorhatják sokuk életét. Hamarosan a világ túlsó felén találja magát, és akaratlanul is súlyos intrikák és összeesküvések részesévé válik.
Miközben a világ két felén a szereplőkre komoly harcok várnak, új szövetségek és szerelmek szövődnek, felbukkannak régi barátok, de ellenségek is.


Már egy ideje nálam van a könyv, de eddig nem tudtam rávenni magam, hogy folytassam, mivel eljutottam egy olyan részig, ami összetört és nem bírtam folytatni annyira megviselt, de mivel az első két részt egymás után olvastam, és Nóri tipikusan az az írónő, aki igencsak szereti a legizgalmasabb résznél abbahagyni a cselekményt és megvárakoztatni az olvasóit, ezért is folytattam.Azt előre le kell szögeznem, hogy cseppet sem bántam meg és nagyon ütős, harmadik rész kerekedett Az új idők hőseiből.

Maga a regény cselekménye teljes mértékben ott folytatódik, ahol az előző rész abbamaradt, mégis féltem, hiszen akármennyire is kemény a szívem a kötet első negyede nagyon megviselt. Az a brutalitás, a kegyetlen valóság nagyon földhöz csapott és iszonyat lassan haladtam vele, többször félre raktam, gondolkodtam el olvasás közben és ötlött az a fejembe, hogy biztosan akarom én ezt? De a válasz minduntalan az volt, hogy igen. Nem mondom, hogy könnyen, de túllendültem a kezdeti sokkon és válságon, s onnantól kezdve már nem volt megállás. Hihetetlen, hogy a harcos, csata jelenetekbe is mennyi szívet ölt az írónő, s mennyire ügyelt arra, hogy mi is átéljük az eseményeket, hogy mi is együtt aggódjunk és szorítsunk a karakterekkel. Nagyon vizuális és különleges élményt ad azoknak, akik befogadják ezt és nem állnak ellen a kötet hívó szavának. A megszokottnál valamivel több ideig tartott, mire minden egyes szót, mondatot és kifejezést a magaménak tudhattam, de nem bántam meg, hogy ennyi időt töltöttem el vele, hiszen Tomcsik Nóri regényei valamilyen szinten a lényem részei lesznek, s ez alól ez a fordulatokban gazdag harmadik kötet sem kivétel. Ha nem csal az emlékezetem, akkor talán a második résznél keveselltem a szemszögeket, hogy csak az állandó 4 főszereplő életét láthatom és érezhetem át, de ez most itt megváltozott, hiszen sokkal inkább kiterjedt, szélesebb lett a skála, amin keresztül folynak az események, s ezáltal a cselekmény is eseménydúsabb, gazdagabb és összetettebb. 

Nagyon csodálom azért az írónőt, hogy ennyire precízen, mondatról mondatra építette fel az egészet és logikailag is teljesen a helyén van minden. Egy 600 plusz oldalas regényről van szó, s még így is nagyon következetes, átlátható és átérezhető. Imádom ahogy szépen lassan minden egyes kirakós darab a helyére pattan és kiadja a teljes képet, ami végig előttünk lebeg, csak össze kell rakni a darabokat. Figyelembe véve az első két részt most éreztem azt igazán, hogy mint író megérett Nóri és ez a kegyetlenebb, valósághűbb vonal az, amit követnie kell. Nemcsak erőt sugároz magából a regény, de reményt is ad a végkifejletre nézve. Mind George, Henry, Anna, Charlotte és meg Sarah is teljesen megváltoznak. 

Felnőttek, felelősségteljesebbek és másképp szemlélik a világot, mint gyermeki fejjel. Mindannyian szenvedtek, átéltek borzalmakat, mégis legbelül megmaradtak hűek önmagukhoz.  Talán a legtöbbet Henry szenvedi el, de csak remélni tudom, hogy mire lezárul ez a fejezet az írónő fejében méltó sorsot szán az én kis kedvencemnek és nem kell annál is több borzalmat átélnie, mint amit ez a kötet hozott neki. Másfelől viszont nagyon érdekes, új keletű is a regény, hiszen Indiába kalauzol minket, ahol semmi sem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik. Tele van veszélyekkel, cselszövésekkel, kurtizánokkal, tervekkel, bosszúszomjjal és az Indiára oly jellemző titokzatossággal és felfedezésre váró pillanattal, felismeréssel és embert próbáló feladatokkal. 

Mindenki sorsa új mederben folyik tovább, olyan tapasztalatokat szereznek, amik velejéig képesek megváltoztatni az embert, s az írónő ezt jól ki is használja. A lélek rejtelmeire éppúgy hangsúlyt helyez, mint magára a cselekmény megoldására. A magam részéről végig izgultam a regényt, minden egyes pillanat belém égett, voltak amik fájtak, de voltak kevésbé fájdalmasak is. Többször is bele vágott a szívembe a kegyetlenség és az emberi elfajzottság, de ez mind részei Az új idők hőseinek, ezek nélkül nem lenne teljes. A kötet második harmada tele van izgalmakkal, veszélyekkel, leleplezéssel, meghökkentő pillanatokkal és fájdalmakkal. Míg a kötet vége magában hordozza a feladást, egy új század kezdetét, a változást, az elégedést és a tenni akarást. Összességében úgy gondolom, hogy méltó folytatása Henry és George történetének, de akik belekezdenek azok készüljenek fel arra, hogy embert próbáló lesz és nem biztos, hogy épp ésszel és épp szívvel megússzák ezt a kalandot. Múltbeli titkok, véres jelenetek és egymásra találások éppúgy szerves részei a regénynek, mint a felnőtté válás és az ezzel járó feladatok, érzések és tapasztalatok.
"Ki is ő valójában, és miért született? Mit is tesz hozzá ő, a lovász fia a világhoz, ahol az alkotások túlélik mestereiket? Ő mit adhat ennek a világnak? Mindig sokat töprengett. Talán tényleg túl sokat..."

"Gyűlölte, hogy újra és újra ilyen próbatételek elé kerül, hiába jár sokkal körültekintőbben a világban, a baj mégis úgy vonzza, mint a mágnes. Hát ezért nem lehetett normális élete soha. Ezért tette jól mégis, hogy nem hagyta Charlotte-ot reménykedni. Hiszen még egy esti séta után is ilyen lehetetlen helyzetbe került."

"Nem volt ez gyereknek, de még felnőttnek sem való. Ez a romba dőlő, lángokban álló világ, ahol forradalmakat robbantottak ki, lázadásokat szítottak, cárok és királyok uralmát döntötték meg. Kétség sem fért hozzá, hogy ezekben az időkben veszélyes arisztokratának születni."



Köszönöm Tomcsik Nórinak, hogy olvashattam Henryék 3. kötetét is! Ha te is elolvasnád ide kattintva megrendelhető!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése