2019. január 4., péntek

Emy Dust: Zeynep - Idegen házasság


"Ugyanaz a szürke este volt, mint minden egyes nap. Rettegve ültem a konyhában a kopott ülőkém, és vártam, hogy apám hazaérjen."

*

Zeynep ​Merdan Isztambul legszegényebb negyedében él, kettesben édesapjával, aki az alkohol-, és szerencsejáték rabja. Húga nevelőintézetbe került, bátyját az apja kidobta otthonról. Egy nap hatalmas bajba keveredik a felhalmozott tartozások miatt. Zeynepet magukkal viszik az alvilág emberei, hogy cserébe megkapják a pénzüket, de váratlanul a főnök elrendeli a lány kivégzését, amit fiának Hasan Hazim Samek-nek kell végrehajtania. Hasan gyerekkora óta a sötét oldalon követi apját, nincs előtte akadály, kemény és könyörtelen férfi lett belőle. Míg azon van, hogy teljesítse apja parancsát és végezzen a lánnyal, megtalálja a megoldást, hogyan tartsa életben. Zeynepnek egy lehetősége van, hogy életben maradjon, amit gondolkodás nélkül elfogad: Hasan felesége lesz. De a hirtelen jött lehetőség a vártnál sokkal nehezebb Zeynep számára, és mindkettőjük élete megváltozik. Nem csak egymással kell megküzdeniük, de sokaknak szemet szúr a házasságuk. Mi tarthat együtt két embert, ha mindenben különböznek? Hogyan tud Zeynep boldogulni egy idegen házasságban? Lehet, hogy pont ez menti meg őt a még nagyobb problémától? Titkok, cselszövések és váratlan fordulatok nehezítik meg a jövőjüket, amiben saját érzelmeik is csapdába ejtik őket.

Azta, azta és azta. Gyerekek meg kell keressem az államat, hogy erről a történetről összefüggő mondatokban tudjak írni nektek. Emy csodás írónő, na de ez az írása, hát ez valami egészen elképesztő. Nem áll közel a szívemhez sem a török kultúra, sem Isztambul de Zeynep története magával ragadt. Egész végig amíg olvastam volt egy olyan érzésem, mintha a Szépség és a Szörnyeteg retellingjét olvasnám egy csipet török fűszerrel megspékelve. Hihetetlenül egyedi és borzasztóan szívbemarkoló.

Ha nem lenne Jackre nézve árulás akkor simán ki tudnám jelenteni, hogy Zeynep története a kedvenc Emy Dust kötetem. De nem teszek ilyet Jackkel, mert hát Jack az Jack. Minden úgy kezdődött, hogy Mikulásra megkaptam az írónőtől ezt a csodás történetet, amit a vizsgáim miatt nem tudtam elég hamar elkezdeni legnagyobb sajnálatomra, mivel nagyon hamar a rabjává tett a kötet. Olyan különleges légkör és hangulat uralkodott el a kötet felett, hogy nem bírtam magammal és igenis elkezdtem, pedig a vizsgáim vészesen közelednek, de aki mohó az így járt. Egy percig nem bántam meg, hogy ezzel a kötettel kapcsolódtam ki a nagy hajtás közepette, sőt ennél jobban nem is választhattam volna. De kezdjük szépen az elején. Zeynep a címadó és az egyik főszereplő nem éppen csodás helyzetben tengeti mindennapjait. Ott van a játék és alkoholfüggő apja, aztán az árvaházban lévő húga és a romokban heverő élete. A szerencsétlenségek nemhogy elkerülnék, de még inkább azokat vonzza és ezek együttesével érkezünk el a regény beindulásához. Minden szál és cselekmény akkor kezdődik el, amikor Zeynep megismeri a zord és marcona, bunkó, igazi alfahím természetű Hasant, aki mindezek ellenére még annál is bunkóbb, mint amilyennek mutatja magát, de ahogy az lenni szokott ahogy egyre inkább betekintést enged a páncélja alá, annál inkább szerethető és racionálisan felépíthető a véleményünk. Tipikusan az a rosszfiú, aki a megfelelő lány mellett képes jó lenni, igen ám, de ehhez egy meglehetősen rögös út vezet, aminek csak épphogy ráléptünk a lépcsőire. 

Nem egy rövid regénnyel van dolgunk, mégis azt éreztem, hogy kevés az, amit kaptam és szívesen olvastam volna tovább, hiszen maga a cselekmény változatos, egzotikus, egy teljesen új világba enged betekintést, veszélyes, durva, erőszakos, de ugyanakkor szenvedélyes és meglehetősen akciódús is. Viszont a mimózalelkűeknek, az érzékeny romantikusoknak nem ajánlom.

Annyira szókimondó, annyira valóságos és annyira beletalál a közepébe a dolgoknak, hogy nem egy könnyű olvasmány. A legalapvetőbb dolgokat is úgy építi fel, hogy az kiváltság legyen és anyám én még ennyire összetett, tömör, lényegre törő, odavágós cselekménnyel nem találkoztam. A kötet háromnegyede kb. maga a harc, a viaskodás, a nem elfogadás kötete, de az utolsó negyed is ilyen kivéve; hogy az már sokkalta szexuálisabb, sokkalta vágyakkal és érzésekkel teli. 

Nem szoktam meg Emytől, hogy ennyire kínozzon olvasás közben, de ennek a történetnek nagyon jót tett. A sok kudarc, el nem fogadás és visszabeszélés megtette a hatását és akármennyire is elítélem a közel-keleti kultúra viselkedését a nőkkel szemben azt kell, hogy mondjam, hogy le a kalappal az írónő előtt, mert tényleg olyan, mintha egy veszedelmes, de annál inkább modern tündérmesét olvastam volna, ahol Belle, azaz a szépség belevalósabb, de ugyanakkor meggondolatlanabb is és ahol a Szörny, azaz Hasam tényleg egy szörnyeteg képében díszeleg, s nem is igen akar abból kitörni, sőt nagyon sokáig olyan volt, mintha még élvezte is volna. 

Mindent egybevetve egy újabb komfortzónából kilépős regényt kaptam Emy Dust tollából, aki minden csak nem egy porszem az írók között. Felfrissültem, megborzongtam, elriasztott, de ugyanakkor rám is parancsolt, hogy igen kellett nekem ez a regény, mint éhezőnek a szelet kenyér vagy, mint a szomjazónak a csepp víz. Vágytam rá titkon, s meg is kaptam azt az Emyt, aki mindenféle tabu nélkül a szívéből szólt. S habár az Idegen házassággal valamivel lassabban is haladtam, mint általában az Emy Dust regényekkel az azért is volt, mert emésztenem, formálgatnom kellett a véleményemet, hogy mit is gondolok úgy igazából a regényről. Az, hogy tele van meglepő fordulatokkal és csavarokkal az már tényleg csak hab a tortán. Maga a befejezés pedig valami eszméletlen. Akkor dobja be az újabb fordulatot, amikor nem is számítok rá, úgy bolygatja fel a vizet; ahogy azt kell. Emelem kalapom és ide azt a fránya második kötetet, mert Zeynep és Hasam története csak most kezdődik el igazán és én ott akarok lenni, amikor kiteljesednek és amikor felégetik maguk körül a világot.
"Ez a lány az idegeimmel játszik. Nem tud engedelmeskedni, de megmutatom neki, hogy következményekkel jár, ha nem azt csinálja, amit mondok. Ő választotta, hogy élni akar, szívességet tettem azzal, hogy elvettem feleségül."

" - Az én nevemet hordod, az enyém vagy! Azt csinálod, amit én mondok! Megértetted? Vagy nem lesz több élő ember, aki után sírhatnál!"

" - Shh! - intettem csendre, és közelről néztem gyönyörű szemeit, ami képes volt a bennem tomboló dühből vágyat ébreszteni egyetlen pillanat alatt."

" - Áldozatot hoztam érted, hogy biztos jövőd legyen! Nem hagyom, hogy csak úgy eldobd egy jelentéktelen, ostoba szerelem miatt! Az semmit nem ér, amikor majd éhezni fogtok, és koldusként éltek az utcán!"



Köszönöm Emy Dust írónőnek a könyvpéldányt! Ha te is elolvasnád ide kattintva megrendelhető közvetlenül az írónőtől!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése