2018. augusztus 19., vasárnap

Alessandra Torre: Hollywoodi mocsok


"A déli nők különlegesek, ez vitán felül áll. Háborúból született nők vagyunk, a múltunk tele csatákkal és káosszal, magunk és mások védelmével."

*

Cole Masten. Hollywood Tökéletes Férjéből Hollywood Legszexibb Agglegénye lett, miután szupersztár felesége elhagyta. Most minden partiban benne van, és mindenkit megfektet, akit tud. Los Angeles, vigyázz: új rosszfiú van a városban! Summer Jenkins. Ez én vagyok. Kisvárosi lány, aki a Georgia állambeli Quincyben ragadt. A csirkés kajáim mennyeiek, a pókerasztalnál ki tudok forgatni egy felnőtt férfit a vagyonából, és az érettségi évében közfelkiáltással választottak meg a Legbarátságosabbnak. Más világban éltünk. Nem is lett volna szabad találkoznunk. Csakhogy Cole Masten elolvasott egy könyvet az én kis városomról. Hat hónappal később pedig leszállt a magángépével a poros kis repterünkön, és magával hozta Hollywoodot. Azonnal tudtam, hogy ez bajt jelent. A városnak ‒ és nekem is. Néha az ellentéteknek nagyon nem kellene vonzania egymást.


Már egy ideje kísért a kötet, mivel már jóval a megjelenés előtt tudtam, hogy majd egyszer meg fog jelenni és nagyon vártam. Aztán, amikor barátnőmmel mozis estet tartottunk mindig felkerült a listára a könyvből készült film címe, de addig, amíg nem olvastam el, nem akartam megnézni, de azt hiszem ez most már megoldódott. Ha azt mondom, hogy nagy elvárásaim voltak a történettel kapcsolatban, akkor kicsit füllentenék, mert igazából kikapcsolódást kerestem, de annál jóval többet kaptam.

Mielőtt nagyon belemerülnék tudnotok kell, hogy imádom az olyan könyveket, amik a valóságot kutatják meg, amik feltárnak olyan részleteket is, amikről csak az érintettek tudnak, s a film készítés egy ilyen dolog. Beengedést enged a kulisszák mögé, mi is részesei lehetünk a cselekménynek, teljese testközelségből láthatjuk, hogy mi is van egy film elkészítési folyamata mögött és azt is, hogy sokszor ez nem fenékig tejfel, nem elég valamit egyszer eljátszani, mert a siker és a megfelelő jelenet eléréséhez akár tucatszor is meg kell csinálni ugyanazt. Nagyon szépen, néha szarkasztikusan, de mindenféleképpen humorosan, életszagúan vezet be minket a kötet a Hollywoodi mocsok világába. Az első pár fejezetben még kést káosz uralkodott a fejemben, hogy most tulajdonképpen mi is történik, kinek a szemszögét látom és társai, de ahogy haladtam előre úgy kristályosodott ki előttem, úgy vált minden érthetővé és így is kapta meg az értelmét az, hogy a cselekmény valóban elinduljon a saját rögös útján, mert bizony bukkanókkal teli út vezet a kötet lezáró soraiig. S ez nem feltétlen azt jelenti, hogy rossz volt a kötet, mert határozottan élvezhető; hanem azt, hogy az érzelmi kitörések, a megmozdulások és a különböző csavarok igazi hullámvasútra ültettek, ahol egyszer sírva nevettem - ez a betegségemnek is betudható lehetne -, örömömbe sírtam vagy egyszerűen csak fogtam a fejem és ki akartam nyírni a szereplőket. Nagyon mozgalmas, izgalmas, veszedelmes, erotikus, romantikus. Egy kicsit olyan adok kapok az egész, de nagyon megéri eljutni a végéig. 

Olvasás alatt kaptam hideget is, meg meleget is, de egy percig nem éreztem azt, hogy ne illene bele a regény cselekményébe ez a szerteágazóság. Nemcsak a felszínt kapargatja, hanem be is enged az alá és mindenféle mocskot, ahogy azt a cím is szépen kiemeli elénk tár és úgy, ahogy van szembesít vele. Nem egyszerűen egy film megszületésének lehetünk szemtanúi vagy egy szerelem kibontakozásának, hanem annak, hogy mi mindenre vagyunk ki nők képesek, ha kell ármánykodunk, ha kell cukiskodunk, de mindannyiunkban ott van az a dög, ami ha kiszabadul ott kő kövön nem marad. 

Az írónő briliánsan eltalálta Summer karakterét. Igazi belső harcokat vív, belevaló, ha kell megmondja a tutit és nem fél önmaga lenni, nem fél anyait-apait beleadni, ha az kell. Persze dráma is van benne bőven, de ez csak még sziporkázóbbá és még olvashatóbbá teszi. Egy percig nem lehet olvasás közben unatkozni. Azt hittem, hogy majd egy hétig fogom olvasni, mert időközben megbetegedtem és borzalmasan vagyok, de nem, mert 2 nap alatt simán befejeztem és az az érzelmi löket amit adott, szerintem bőven elég lesz ahhoz, hogy kilábaljak a betegségemből. 

Ha magát a történetet veszem, akkor valósághű, kekeckedő, bonyodalmas, de szerethető, hű önmagához, érteket képvisel, megmutatja azt, amire fel akarta hívni a figyelmet, beenged a csillogás alá, úgy keresztezi a szálakat, hogy azok közben irónikusak is, de derűre is adnak okot és igen, azok a pikáns, forró jelenetek - direkt nem írom, hogy szex jelenetek, mert a csókjeleneteket is úgy megoldotta az írónő, hogy le a kalappal előtte - adták meg a koronát a kötetnek. Minden csipkelődés, ellenszegülés, bunkózás és visszavágás csak hab a már így is túl krémes és ínycsiklandozó tortán. 

Ha a Hollywoodi mocsok egy torta lenne, akkor egy szem morzsa vagy krém sem maradna belőle, olyannyira ízletes és elengedhetetlen. A karaktereket imádtam. Summer csúcs volt, de tényleg, ahhoz képest, hogy a kötet elején nem tűnt annyira kiemelkedőnek a végére igazi kedvencé érett és istenem, azok a beszólások, a tettei, a múltja... hát régen nevettem ennyit egy könyvön, az tuti. Alig várom, hogy filmben is láthassam, hogy vajon ott is ekkora élmény e. 

Aztán ott van természetesen a szupersztár Cole, akit megcsaltak és eldobtak. Ez már magába egy olyan kombó, amiért nemcsak a huszonévesek vannak odáig, de az idősebb olvasók is. Azzal, hogy két ilyen szarkasztikus, semmitől sem félő karaktert nevezett ki Alessandra Torre a Hollywoodi mocsok főszereplőinek előre bezsebelhette a sikert, mert az hétszentség, hogy ezt a kombót elrontani szinte lehetetlen. Izzik közöttük a levegő, s már-már attól féltem, hogy lángra kap a kötet és olthatom el a lángokat. Cole az én pici szívem csücske lett, még akkor is, ha az elején elkönyveltem egy édes, de felejthető arcocskának, de nem az írónő rácáfolt és bumm... fergeteges karakterré alakította, aki szexis, belevaló és nagyon is álom könyves pasi. Olvastam olyan kritikát, miszerint nem mindenkinek jött át a regény mondanivalója, de engem megvett kilóra. Nagyon várom már a második kötetet, mivel az már nem a falusi lányról és a nagymenő filmsztárról fog szólni, hanem a kapcsolatukról és a szerelmük kibontakozásáról. Apropó szerelem, annyira szépen építette fel az írónő ezt a szálat, lépésről-lépésről ültette el a magokat és a kellő helyen csíráztatta ki őket, de ha kellett visszanyesett belőle vagy éppen megöntözte azt. Ez az az élmény, ami miatt elkezdtem Rubin Pöttyösöket olvasni, mert a Hollywood Dirt hozza a már megszokott és elvárt élményt és a sorozat egy újabb ékes darabjává vált. Ha engem kérdeztek bátran olvassátok el. Ha anyumnak tetszett - akinek nagyon kényes az ízlése könyvek terén -, akkor nektek is biztos, hogy tetszeni fog, vagy ha nem is, akkor is remélem, hogy megtaláljátok benne a belső értékeket és tovább láttok annál, mint ami le van írva.
"A szálláscsináló felváltotta a lányt az ajtóban. Kár. A lány szebb látványt nyújtott. A fickó nagyon pörgött, egyfolytában bólogatott, néha integetett is - Cole feje szinte belefájdult."

"Az ajtó felé fordultam, és elhatároztam, hogy nem rágódok többet a döntésemen. Megtettem, és ahogy errefelé mondják, ha a tojás kint van, azt a tyúkba visszadugni már nem lehet."

"Cole apró porfelhőt kavarva megtorpant, és a térdére támaszkodott, hogy kilihegje magát. Egek, ez a lány olyan, mint valami vírus: megtámadta az ő gyenge immunrendszerét, beköltözött a véráramába."

"Hogy lehet ez? Ezekben a kisvárosokban az emberek nem csak a dugással meg az ásással vannak elfoglalva? Hogy lehet, hogy Summert, a maga külsejével, a maga személyiségével nem csókolják meg naponta többször, hogy nem állnak sorban az udvarlói a birtok határán, mint a ledöntésre váró dominók? És milyen hosszú a hosszú idő?"

" - Lányok - mormolta Summer. - Nem nők. Régen én is akartam egy karikát a köldökömbe.
   - Én nem vagyok egy piercing. - Cole sose hitte volna, hogy ezt egyszer fennhangon kell kijelentenie."


Köszönöm a Könyvmolyképző Kiadónak a könyvpéldányt! Ha te is elolvasnád ide kattintva megrendelhető 16%-os kedvezménnyel!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése