2017. augusztus 24., csütörtök

Audrey Carlan: Calendar Girl 3. ~ Július - Augusztus - Szeptember


"Szőke. Kék szemű. Magas. Istennő. Uramatyám."



Mia Saunders 12 hónapot kap, hogy apja szerencsejáték-tartozását visszafizesse, különben megölik. A fiatal lány elvállalja, hogy négyhetenként más és más gazdag férfi eszkortpartnere legyen, fejenként 100 000 dollárért. A szex nem előírás, de felárért engedhet a csábításnak. Tizenkét gazdag és sármos ügyfél, akikkel még csak nem is muszáj lefeküdnie... volt már rosszabb állása is. Egy kikötés van csak: nem lehet szerelmes. És ha a sors máshogy akarja?
Júliusban egy világhírű és szívdöglesztő zenész kívánságát kell lesnie. Augusztusban Texasba repül, ahol egy dúsgazdag olajmágnás húgát kell eljátszania. A szeptember hazaszólítja Miát, és Las Vegas semmi jóval nem kecsegtet. Olyan súlyos titokra derül fény, amire a lány nincs felkészülve. Vajon sikerül megmentenie mindazt, ami fontos neki?





Az eddigi legkomolyabb rész, amivel találkoztam. Még nem volt olyan sorozat, aminek az egyik darabja ennyire komoly, ennyire borús lenne. A kezdeti csend után olyan szinten letaglózóak az események, hogy azon sem csodálkoznék, ha sokaknak az jutna eszébe, hogy mégis miért kellett ilyen irányba terelni a történetet, de ha őszinték akarunk lenni, ennek így kellett történnie. Kellett egy komolyabb, sok mindent átélős és megmagyarázós rész is, ami minket olvasókat is elgondolkodtat és cselekvésre késztet. Ki tudja lehet, hogy valaki épp emiatt a kötet miatt szánja rá magát egy nehéz lépésre, és emiatt a könyv miatt lesz boldog és kiegyensúlyozott. Az előző kötetekhez képest ez a királynő és az ahol mindig résen kell lenni, mivel sosem lehetünk biztosak benne, hogy az írónő a megszokott séma szerint fogja e alakítani az eseményeket és abban sem lehetünk biztosak, hogy ezt miért is teszi, hiszen még ismeretlen előttünk a befejezés, nem tudjuk, hogy mit miért csinált úgy ahogy. Amennyire meglepődtem annyira zártam magamba és sajátítottam el a mondanivalóját. Zseniális letargiába taszított és addig nem engedett, amíg a végére nem értem.




Július ~ Anton, Miami

Igazi vérbeli latin amerikai kalandban lehet részünk. A legújabb megrendelő egy hip-hop sztár, aki mellett csak móka és kacagás lenne az élet, ha a múlt és az előző hónap történései nem feketítenének bele ebbe az összképbe, s így kapunk egy keserédes, de gyógyulásban, megtisztulásban és elengedésben gazdag fejezetet Mia életéből, ahol nagyon sok minden a helyére kerül és bizony súlyos, mindent meghatározó döntések is születnek, amik gyökeresen megváltoztatják a történet további kimenetét. Nagyon remélem, hogy már semmi rossz sem fog történni a lánnyal, és megkapja a végén azt, amit megérdemel. A boldogságot, a felhőtlen életet és a szabadságot. Mr. Július igazi macsó, puerto rico-i sztár, akinek a vérében van a virtus és az érzékiség, mégsem olyan irányt vesznek az események, mint amire számítottam, de ez csak még jobban megerősít abban, hogy mennyire is meg tud lepni az írónő, és minden egyes sötét emléket képes elfeledtetni egy-egy boldog pillanattal vagy egészen csak azzal, hogy megadja azt, amire már elég régóta várok. Nagyon tetszik, hogy ahol csak Mia jár, ott nem marad semmi sem a régiben, mindent elkövet, hogy ne csak a megrendelő legyen elégedett, hanem a hozzá közel állók is, még akkor is, ha néha eléggé kotnyelesnek is tűnik, holott ő egyszerűen ilyen és nem bírja tétlenül nézni, ha elmennek egymás mellett az emberek és nem beszélik meg a problémáikat, a kétségeiket. Ahhoz képest, hogy mennyire vártam már az újabb hónapot nagyon gyorsan eltelt és mire felocsúdtam Mia már írta is a szokásos búcsúlevelet, és mire még egyet lapoztam volna már új hónap következett. A július maga volt a traumák megoldásának a hónapja, mindezt úgy, hogy közben szexiség és érzékiség is vegyült bele, egy csepp latin virtussal. Nemcsak Mia, de Wes is olyan szinten kitárulkozott, amire eddig nem volt példa,s  emiatt is annyira egyedi és különleges. Igaz, hogy korántsincs még vége a kalandoknak, de én már most megálljt parancsolnék neki, mivel számomra így kerek a történet, de természetesen nagyon érdekel, hogy vajon mi lesz a többi hónappal és, hogy vajon merrefelé fog haladni a szerelmespárunk kapcsolata és vajon Mia képes lesz e betartani a magának tett ígéretet?




Augusztus ~ Max, Texas

Wow! Na, erre aztán egyáltalán nem számítottam. Nagyon meglepő hónappal van dolgunk. Annyi minden történik és annyi kérdés merült fel bennem, hogy csak na. Ez a frissítés nagyon kellett a történetnek , s emiatt ez a fejezet lett a legkülönlegesebb és a legszívszorítóbb része a Calendar Girl sorozatnak. Amikor elolvastam, hogy ki lesz a megrendelő egyfajta romantikus kalandra számítottam, ehhez képest kaptam egy olyan burkolt információt, ami szépen lassan bontakozott ki és minden egyes emlékfoszlány lelkesedést és érzelmi kitörést a helyére rakott. Azon kívül, hogy meglepődtem, nem is kicsit, azért az is szöget ütött a fejembe, hogy ez nem lehet igaz. Hasonló a valóságban biztos, hogy nem történne meg, olyannyira hihetetlen volt ez az egész hónap. Nemcsak sokkolt, de pozitív érzésekkel is feltöltött. Gyökeresen megváltoztat mindent, ami ezután fog jönni, s nemcsak a történet szempontjából, hanem abból is, hogy az utazás végére ki lesz Mia, milyen jellemzők fogják meghatározni őt és, hogy mi lesz a végső döntése. A házigazdánk, Maxwell Cunningham igazi cowboy, aki le sem tagadhatná, hogy élvezi, amit csinál, de persze neki ez nem elég és muszáj volt felkeresnie Miát, hogy mindent amit eddig ismertem és tudtam a feje tetejére állítson, de végülis ez így volt jó és emiatt is különül el a többi hónaptól, amik igenis tele vannak erotikus töltéssel és szexualitással, de az augusztus nem erről szól, hanem inkább az egységről, a családról és a szeretetről. A képből nekem már csak Wes hiányzott, de így is tökéletes volt és teljes mértékben át tudta adni azt az élményt, amit akart. Cseppet sem túlzó vagy éppen szájbarágós. Mindig akkor ad újabb részletet, amire lehet figyelni, amikor az szükségesnek érződik és az időzítés is teljesen a helyén van. Max nagyon kedvelhető figura, érdekes, családcentrikus és a leírások alapján elég vonzó is, ami miatt nem is lóg ki annyira a 12 hónap megrendelői közül, mégis a története igen, ami egyáltalán nem baj, csak még jobban színesíti, még jobban megerősít abban, hogy igenis komoly dolgok is kerülhetnek egy ilyen típusú könyv esetén a lapokra. Nemcsak Mia, de Maddy, a kishúg is más lesz ezentúl, hiszen egy családi titok kiderülése mindent képes megváltoztatni, de hogy jó vagy rossz értelemben az majd eldől, de eddig nagyon úgy tűnik, hogy minden a helyére fog kerülni és értelmet fog nyerni. A hónap lezárása is eltér a többitől, mivel nincs búcsúlevél, nincs titokban elosonás, helyette van egy olyan hír, ami szintén mindent megváltoztat és ez a hír képes akár a poklot is elhozni. Nem lesz egyszerű a szeptember az biztos, de kíváncsian várom, hogy mi lesz és mi fog kisülni ebből az egész komolyabb hangvételű felvezetésből.




Szeptember ~ Las Vegas

Ha az augusztusra azt mondtam, hogy különbözik az eddigi hónaptól, akkor a szeptember valami egészen más. Baj baj hátán. Rosszabbnál rosszabb hírek. Nagyon lehangoló és csak a végefelé ad reményt, de azt is úgy, hogy közbe temérdek szörnyű dolog szem- és fültanúi vagyunk, s sajnos mi is átéljük ezeket Mián keresztül. Ha valaki megkérdezné, hogy volt az a hónap, amit nagyon nem szerettem, akkor az mindenféleképpen a szeptember, mivel embert próbáló, fájdalmas és nagyon is érzelmes. Sok dologra nem voltam, sőt most hogy elolvastam sem vagyok felkészülve arra, ami várt, amin Miának és a családjának kellett keresztülmennie. Voltak benne természetesen váratlan fordulatok is, és ezek sajnos a legtöbb esetben nem éppen vidámak voltak, de azt jó volt látni, hogy Mia nincs egyedül, sokan foglalkoznak vele és sokan a családjának, a barátjának tartják őt, és szinte bármit megtennének érte, hogy jól legyen és végre azt az életet élje, amit megérdemel. Megérdemli, hogy ne csak a szerettei élete forduljon a jó irányba, hanem az övé is. Igazi lelkierő kell ahhoz, hogy valaki könnyek nélkül, teljes átélés nélkül álljon neki és a végére is száraz szemmel csukja be a könyvet és gondolkozzon el azon, hogy mit is jelent az élet. Hogy milyen múlandó is és minden alkalmat meg kell ragadni, hogy úgy éljünk, ahogy azt mi akarjuk, mert sosem tudhatjuk, hogy mikor fog véget érni, hogy mikor fog valami végzetes történni, ami gyökeresen megváltoztat mindent. Max nagyon szépen helyt állt, és emiatt is zárult a szívembe a maga önzetlenségével és szeretetével. Ez volt többek között az a rész, ami padlóra vágott, képtelen voltam felfogni az események alakulását, és csak remélni tudtam, hogy minden jóra fordul. Le vagyok sokkolva. Még most sem tértem teljesen magamhoz, miközben ezt a bejegyzést írom nektek. Ezekután már elképzelésem sincs, hogy mit hoz a befejező kötet, de nagyon érdekel, hogy megtudjam mi lesz Miával, Wesszel, Maddyvel és természetesen Maxszel és a lányok apukájával. Vajon mit fog hozni a sors? Elengedést vagy felszabadulást?





"Wes és Alec. Két teljesen különböző érzés süvít át rajtam, ahogy rájuk gondolok. Az egyik a jövőm, a másik a soha nem múló vágyakozásom tárgya."

"Minden szava igaz, és végre, hat hónapnyi kínlódás, tagadás és küzdelem után végre kimondom. Életemben először végre kapok valamit. Valami jót, valami szépet. Valamit, ami csak az enyém."

" - Te most komolyan összeköltöztél a főnyereménnyel? Elmész te a picsába! - A hangja nemcsak hogy meglepett, de legalább tonnányi szent szar alatt roskadozott."

" - Ó, Szentséges Szűz és minden mocskos farkangyal! Csak ne ezzel a "szerelmes vagyok belé" dumával gyere már megint!"

" - Egész életemben álmodtam rólad. Persze nem tudtam, hogy te vagy az, csak egy fiú voltál, akivel a játszótéren játszottam - itt felnevetek, mert eszembe jut a kis anyavadászatunk. - Akivel együtt kerestünk egy új anyukát."



Köszönöm az Insomnia Könyveknek a könyvpéldányt! Ha te is elolvasnád ide kattintva megrendelhető kedvezménnyel!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése