2017. augusztus 27., vasárnap

Maggie Stiefvater: The Raven King ~ A Hollókirály


"III. Richard Gansey már számon sem tudta tartani, hányszor mondták neki, hogy nagy dolgokra hívatott."


Óvakodj az élőktől! Ne bízz a holtakban!
Gansey már évek óta egy eltűnt király nyomait kutatja, és szép lassan a barátait is bevonja a küldetésbe: Ronant, aki álmokat rabol meg; Adamet, aki elérte, hogy más rendelkezzen az élete fölött; Noah-t, akinek már nincs is igazi élete; és Blue-t, aki szerelmes Gansey-be… miközben jól tudja, arra rendeltetett, hogy megölje a szerelmét. A végjáték megkezdődött. Az álmok és a rémálmok egybefolynak. Szerelem és veszteség elválaszthatatlanná válnak. És a keresés már nem egy konkrét útvonalra szorítkozik. A Kirkus Reviews ezt írta a Hollófiúk-sorozat előző darabjáról (Kék liliom): „Ez a párját ritkító sorozat várhatóan viharos végkifejlettel zárul.” Nos, a vihar megérkezett a virginiai Henriettába a halál, a vágyakozás, a megvilágosodás és egy brutális igazság kíséretében. A Hollókirállyal Maggie Stiefvater felteszi a koronát remekművére.
A legvonzóbb, legérzelmesebb, legelbűvölőbb mágikus világ, amit írói fantázia teremthet.


Ez volt az egyik olyan kötet, aminek már nagyon vártam a megjelenését. Többek között azért, mert imádom a sorozatot. A kezdeti döcögés után valóságos megszállottja lettem a Raven Cycle-nek. Mondjon bárki bármit Maggie Stiefvater nagyon is ért ahhoz, hogy kötetről kötetre elvarázsolja az olvasóit. Úgy volt, hogy A Hollókirály az utolsó rész, és ez valamelyest így is van, mivel nem tudni, hogy Ronan köteteiben fognak e a kulcsszereplőink - ide értem Blue-t, Adamet és Ganseyt - szerephez jutni, bár ha a sejtésem beigazolódik, akkor egyvalaki biztosan központi szereplő lesz Ronan mellett.

Újra belecsöppenhettem abba a páratlan és utánozhatatlan világba, amit az írónő megalkotott és igaz, hogy elvont, de akik eddig szerették a sorozatot, azok ezután is imádni fogják. Már nemcsak Cabeswaterön és Gansey fiún van a hangsúly, hanem rejtett, nem szembetűnő jelenségeken, titkok kitudódása által meglepő helyzeteken és nem annyira meglepő személyeken. A Kék liliom óta érzem azt, hogy míg az első két kötet egyfajta mély betekintést ad a cselekmény világába és próbálja megértetni velünk, hogy lényegében mi is történik, addig a Kék liliomba és A Hollókirályba az álmok és ezek következményei kapnak nagyobb hangsúlyt Ronannel egyetemben, aki képes újabbnál újabb meglepetéseket okozni. Amennyire vártam a kötetet olyan gyorsan és egyben lassan is akartam a végére érni, mivel egyrészt valami miatt a sorozat illetve trilógia lezárásokat nem szívesen veszem a kezembe, mivel egy korszak lezárását jelentik számomra, és ha valamit nagyon megszeretek, akkor azt nehezen eresztem, de ennél a kötetnél az vigasztal, hogy ha minden jól megy, akkor talán magyarul is olvashatunk még Ronanről, és persze az álmairól, kalandjairól és nem hétköznapi személyiségéről. Ha tudnám, hogy a többi kedvencemnek - történetesen az Angelfallnak, az Isla és a hepiendnek és a Championnak - is lenne folytatása biztos, hogy hamarabb rávenném magam az olvasásukra. Maggie nagyon jól tudja, hogy ösztönözze az olvasóit.

A történet most forrt ki igazán, most érzem azt, hogy végre minden kitisztult előttem és minden, ami az első részben még homályos és ködös volt teljesen értelmet nyert, és így visszagondolva eléggé logikus a cselekmény alakulása, az hogy minden egyes oldal után csak még jobban felcsigáz minket az írónő, s ezt nagyon is jól teszi, mivel így szinte sikerült egy olyan kötetet létrehoznia, ami odaláncol az oldalakhoz és LETEHETETLEN. Igen, így nagybetűvel. Még most is csak ámulok-bámulok azokon a meglepő fordulatokon és merész húzásokon, amik bele lettek szőve és ezáltal még különlegesebbé tette a kötetet a szememben. Nagyon sok mindenre választ ad, de nem egyszerűen csak elénk tárja az írónő az igazságot, hanem ösztökél is arra, hogy meglássuk az összefüggéseket és összerakjuk a teljes képet, bár is sikerült meglepetéseket okoznia.

Ha valaki az első kötet megjelenésénél azt mondja nekem, hogy imádni fogom a sorozatot, nem hittem volna neki, de a történet, a cselekmény, a szereplők és az a fajta különleges misztikum, ami körülöleli a kötetet teljes mértékben meggyőzött és elindított egy olyan úton, amire kevesen lennének képesek, de az írónőnek sikerült és életemben először érzem azt, hogy fanfictiont kell írnom. Nem viccelek! Még tovább és tovább kell szőnöm a történetet, hogy sohase legyen vége, azután sem, hogy kijönnek Ronan kötetei. A cselekmény ezúttal is érdekfeszítő, varázslatos, de ezúttal sokkal borúsabb, sokkal sötétebb mint az elődei. Már sokkal több démoni sugallat és árnyalt sötétség színezi. Az összes karakter kiteljesedik és fokozatosan halad afelé a sors felé, ami ki lett neki jelölve, még akkor is, ha az a véget jelenti.  Noah lényére is kézzelfogható, megmagyarázható indokot kaptam. Végre kiderül, hogy miért is nem lép tovább, miért jelenik meg akkor, amikor kedve tartja. Adam, Ronan és Blue is mind-mind fejlődnek a maguk módján, ki nagyon, ki kevésbé, de a lényeg, hogy végre megmutatkoznak teljes valójukban és megmutatják, hogy kik is ők és mire is képesek.

Ganseyben érzek egy kis visszafejlődést, de ez csak azért lehet így, mert végig ő volt főszerepben, és ez az a rész, ahol egy megváltozott, és már nem ő van a középpontban, bár ettől függetlenül ő is fontos része a történetnek. Úgy érzem, mintha egy kicsit megfeneklett volna a karaktere avégett, hogy a többiek kibontakozhassanak és megmutathassák a tehetségüket.  Persze ennek Ronan is az oka, aki átvette a kötet és az egész sorozat felett az uralmat, mivel minden köré épül, még jobban, mint eddig valaha, ő az a mozgatórúgó, aki nélkül nem lenne sem a történet, sem pedig a Hollófiúk. Nem mellesleg a kedvenc karakterem, szóval megérdemelte, hogy több figyelem irányuljon rá. Mindemellett vele kapcsolatban sikerült nagyon meglepnie Maggie Stiefvaternek, és hát egy bizonyos részt jó sokszor újra kellett olvasnom, hogy elhiggyem mi is történt. Meglepő az biztos.

Az írónő olyan különlegesen és szívbemarkolóan tud írni, hogy az hihetetlen. Nemcsak különleges lesz tőle a kötet, hanem egyedi is. Minden egyes nyelvtani eszköz, a különböző idézetek, ismétlések és a latin kifejezések beépítésével megalkotott egy olyan világot, ami oly közeli, s egyben oly távoli is. Az álmokat és álmodást, mint ötletet már mástól is olvastam, de Maggie az aki mesterfokra emelte és megmutatta, hogy ezt bizony így is lehet. Végy egy kis misztikumot, fűszerezd meg kiváló, de azért erős karakterekkel, adj hozzá egy csipetnyi valóságot és voilá, kész is a siker receptje, ami olvasók millióit varázsolja el világszerte. Ezekután remélem, hogy a film/sorozat is kap ebből a receptből és nem rontják úgy el, mint sok más könyvadaptációval tették meg eddig a forgatókönyvírók és filmrendezők.

Legnagyobb örömömre a romantika és a szerelem is nagyobb hangsúlyt kap, és bizony az a várva várt csók is elcsattan, ami elvileg valaki vesztét jelenti, bár ha olvastátok legalább az első részt, akkor tudjátok, hogy kiről is van szó. Szóval... Gansey és Blue kapcsolata nagyon szépen, finoman és érzékletesen van felépítve, bár én sokallom azt, hogy három köteten keresztül ez ügyben semmi említésre méltó nem történik, viszont megérte a várakozást, mivel nagyon aranyosak együtt, akárcsak a legnagyobb shippem: Ronan és a titka. Valahogy ez az egész kiesett nekem, hogy ők végül egymásra találnak, de nagyon érzékletes és gyönyörű hasonlatokkal átszőve hozza a tudtunkra az írónő, hogy bizony őket az ég is egymásnak teremtette, olyannyira illenek egymáshoz, még akkor is ha kezd az egész átmenni egy olyan irányba, amit nem értek, de a szereplők boldogságának nagyon örülök. Már csak az hiányzik, hogy Noah visszatérjen az élők közé, ami ugyebár lehetetlen. Vagy nem is? Az biztos, hogy a srác fog egy-két kellemetlen vagy éppen meglepetésekkel teli percet okozni. Összességében méltó lezárása a sorozatnak. Hasonlóan a többi részhez izgalmas, kalandos, meglepő, sötét, fantáziadús és maximálisan képes kikapcsolni. Tiszta szívből tudom ajánlani azoknak akik szeretik az igényesen megírt és átgondolt történeteket, akik nem riadnak meg attól, ha néha túlontúl sötét és elvont részeket kapnak, amik csak a kötet végefelé kezdenek el értelmet nyerni. Ezután a befejezés után már nagyon várom, hogy olvashassam még Maggietől, és erről a világról amit megalkotott. Ahogy írtam már egy korszak része lezárult, de a korszak vége még messze van. Még jó néhány évig remélem, hogy élvezhetjük az újabb kötetek varázsát.






"Henrietta határában, a Ley-vonal rejtekében egy sötét izé figyelte a történéseket, a henriettai éjszakát, és azt ismételgette magában: Ébren vagyok ébren vagyok ébren vagyok."

" - Pénzes srácok? - felelte Maura. - Egy szál lepedőben? Szerintem ez épphogy nem ellenkezik a korodbeli lány elveivel."

"Másodszor is megcsókolták egymást. Adam már nem csak az ajkán érezte a hatását."

"Szinte biztos volt benne, hogy ő volt Ronan első csókja."

"Nem. Ronan kénytelen volt elismerni, hogy bár a többiek megkönnyítik a dolgát, nem a jelenlétük jelenti az igazi különbséget a régi és a mostani rémálmok között. Az igazi különbség abban rejlett, hogy annak idején a rémálmok holtan akarták látni őt, csakúgy, mint ő saját magát."

" - Csak megölted a srácot a száddal. Ez meg - bökött Henry Ronanre - egy rakás szart álmodott a kocsi mellé! Ez meg megmentette a saját életét, amikor a suliban a fejére szakadt a tető!"




Köszönöm a Könyvmolyképző Kiadónak a könyvpéldányt! Ha te is elolvasnád ide kattintva megrendelhető 16%-os kedvezménnyel!


2017. augusztus 24., csütörtök

Audrey Carlan: Calendar Girl 3. ~ Július - Augusztus - Szeptember


"Szőke. Kék szemű. Magas. Istennő. Uramatyám."



Mia Saunders 12 hónapot kap, hogy apja szerencsejáték-tartozását visszafizesse, különben megölik. A fiatal lány elvállalja, hogy négyhetenként más és más gazdag férfi eszkortpartnere legyen, fejenként 100 000 dollárért. A szex nem előírás, de felárért engedhet a csábításnak. Tizenkét gazdag és sármos ügyfél, akikkel még csak nem is muszáj lefeküdnie... volt már rosszabb állása is. Egy kikötés van csak: nem lehet szerelmes. És ha a sors máshogy akarja?
Júliusban egy világhírű és szívdöglesztő zenész kívánságát kell lesnie. Augusztusban Texasba repül, ahol egy dúsgazdag olajmágnás húgát kell eljátszania. A szeptember hazaszólítja Miát, és Las Vegas semmi jóval nem kecsegtet. Olyan súlyos titokra derül fény, amire a lány nincs felkészülve. Vajon sikerül megmentenie mindazt, ami fontos neki?





Az eddigi legkomolyabb rész, amivel találkoztam. Még nem volt olyan sorozat, aminek az egyik darabja ennyire komoly, ennyire borús lenne. A kezdeti csend után olyan szinten letaglózóak az események, hogy azon sem csodálkoznék, ha sokaknak az jutna eszébe, hogy mégis miért kellett ilyen irányba terelni a történetet, de ha őszinték akarunk lenni, ennek így kellett történnie. Kellett egy komolyabb, sok mindent átélős és megmagyarázós rész is, ami minket olvasókat is elgondolkodtat és cselekvésre késztet. Ki tudja lehet, hogy valaki épp emiatt a kötet miatt szánja rá magát egy nehéz lépésre, és emiatt a könyv miatt lesz boldog és kiegyensúlyozott. Az előző kötetekhez képest ez a királynő és az ahol mindig résen kell lenni, mivel sosem lehetünk biztosak benne, hogy az írónő a megszokott séma szerint fogja e alakítani az eseményeket és abban sem lehetünk biztosak, hogy ezt miért is teszi, hiszen még ismeretlen előttünk a befejezés, nem tudjuk, hogy mit miért csinált úgy ahogy. Amennyire meglepődtem annyira zártam magamba és sajátítottam el a mondanivalóját. Zseniális letargiába taszított és addig nem engedett, amíg a végére nem értem.




Július ~ Anton, Miami

Igazi vérbeli latin amerikai kalandban lehet részünk. A legújabb megrendelő egy hip-hop sztár, aki mellett csak móka és kacagás lenne az élet, ha a múlt és az előző hónap történései nem feketítenének bele ebbe az összképbe, s így kapunk egy keserédes, de gyógyulásban, megtisztulásban és elengedésben gazdag fejezetet Mia életéből, ahol nagyon sok minden a helyére kerül és bizony súlyos, mindent meghatározó döntések is születnek, amik gyökeresen megváltoztatják a történet további kimenetét. Nagyon remélem, hogy már semmi rossz sem fog történni a lánnyal, és megkapja a végén azt, amit megérdemel. A boldogságot, a felhőtlen életet és a szabadságot. Mr. Július igazi macsó, puerto rico-i sztár, akinek a vérében van a virtus és az érzékiség, mégsem olyan irányt vesznek az események, mint amire számítottam, de ez csak még jobban megerősít abban, hogy mennyire is meg tud lepni az írónő, és minden egyes sötét emléket képes elfeledtetni egy-egy boldog pillanattal vagy egészen csak azzal, hogy megadja azt, amire már elég régóta várok. Nagyon tetszik, hogy ahol csak Mia jár, ott nem marad semmi sem a régiben, mindent elkövet, hogy ne csak a megrendelő legyen elégedett, hanem a hozzá közel állók is, még akkor is, ha néha eléggé kotnyelesnek is tűnik, holott ő egyszerűen ilyen és nem bírja tétlenül nézni, ha elmennek egymás mellett az emberek és nem beszélik meg a problémáikat, a kétségeiket. Ahhoz képest, hogy mennyire vártam már az újabb hónapot nagyon gyorsan eltelt és mire felocsúdtam Mia már írta is a szokásos búcsúlevelet, és mire még egyet lapoztam volna már új hónap következett. A július maga volt a traumák megoldásának a hónapja, mindezt úgy, hogy közben szexiség és érzékiség is vegyült bele, egy csepp latin virtussal. Nemcsak Mia, de Wes is olyan szinten kitárulkozott, amire eddig nem volt példa,s  emiatt is annyira egyedi és különleges. Igaz, hogy korántsincs még vége a kalandoknak, de én már most megálljt parancsolnék neki, mivel számomra így kerek a történet, de természetesen nagyon érdekel, hogy vajon mi lesz a többi hónappal és, hogy vajon merrefelé fog haladni a szerelmespárunk kapcsolata és vajon Mia képes lesz e betartani a magának tett ígéretet?




Augusztus ~ Max, Texas

Wow! Na, erre aztán egyáltalán nem számítottam. Nagyon meglepő hónappal van dolgunk. Annyi minden történik és annyi kérdés merült fel bennem, hogy csak na. Ez a frissítés nagyon kellett a történetnek , s emiatt ez a fejezet lett a legkülönlegesebb és a legszívszorítóbb része a Calendar Girl sorozatnak. Amikor elolvastam, hogy ki lesz a megrendelő egyfajta romantikus kalandra számítottam, ehhez képest kaptam egy olyan burkolt információt, ami szépen lassan bontakozott ki és minden egyes emlékfoszlány lelkesedést és érzelmi kitörést a helyére rakott. Azon kívül, hogy meglepődtem, nem is kicsit, azért az is szöget ütött a fejembe, hogy ez nem lehet igaz. Hasonló a valóságban biztos, hogy nem történne meg, olyannyira hihetetlen volt ez az egész hónap. Nemcsak sokkolt, de pozitív érzésekkel is feltöltött. Gyökeresen megváltoztat mindent, ami ezután fog jönni, s nemcsak a történet szempontjából, hanem abból is, hogy az utazás végére ki lesz Mia, milyen jellemzők fogják meghatározni őt és, hogy mi lesz a végső döntése. A házigazdánk, Maxwell Cunningham igazi cowboy, aki le sem tagadhatná, hogy élvezi, amit csinál, de persze neki ez nem elég és muszáj volt felkeresnie Miát, hogy mindent amit eddig ismertem és tudtam a feje tetejére állítson, de végülis ez így volt jó és emiatt is különül el a többi hónaptól, amik igenis tele vannak erotikus töltéssel és szexualitással, de az augusztus nem erről szól, hanem inkább az egységről, a családról és a szeretetről. A képből nekem már csak Wes hiányzott, de így is tökéletes volt és teljes mértékben át tudta adni azt az élményt, amit akart. Cseppet sem túlzó vagy éppen szájbarágós. Mindig akkor ad újabb részletet, amire lehet figyelni, amikor az szükségesnek érződik és az időzítés is teljesen a helyén van. Max nagyon kedvelhető figura, érdekes, családcentrikus és a leírások alapján elég vonzó is, ami miatt nem is lóg ki annyira a 12 hónap megrendelői közül, mégis a története igen, ami egyáltalán nem baj, csak még jobban színesíti, még jobban megerősít abban, hogy igenis komoly dolgok is kerülhetnek egy ilyen típusú könyv esetén a lapokra. Nemcsak Mia, de Maddy, a kishúg is más lesz ezentúl, hiszen egy családi titok kiderülése mindent képes megváltoztatni, de hogy jó vagy rossz értelemben az majd eldől, de eddig nagyon úgy tűnik, hogy minden a helyére fog kerülni és értelmet fog nyerni. A hónap lezárása is eltér a többitől, mivel nincs búcsúlevél, nincs titokban elosonás, helyette van egy olyan hír, ami szintén mindent megváltoztat és ez a hír képes akár a poklot is elhozni. Nem lesz egyszerű a szeptember az biztos, de kíváncsian várom, hogy mi lesz és mi fog kisülni ebből az egész komolyabb hangvételű felvezetésből.




Szeptember ~ Las Vegas

Ha az augusztusra azt mondtam, hogy különbözik az eddigi hónaptól, akkor a szeptember valami egészen más. Baj baj hátán. Rosszabbnál rosszabb hírek. Nagyon lehangoló és csak a végefelé ad reményt, de azt is úgy, hogy közbe temérdek szörnyű dolog szem- és fültanúi vagyunk, s sajnos mi is átéljük ezeket Mián keresztül. Ha valaki megkérdezné, hogy volt az a hónap, amit nagyon nem szerettem, akkor az mindenféleképpen a szeptember, mivel embert próbáló, fájdalmas és nagyon is érzelmes. Sok dologra nem voltam, sőt most hogy elolvastam sem vagyok felkészülve arra, ami várt, amin Miának és a családjának kellett keresztülmennie. Voltak benne természetesen váratlan fordulatok is, és ezek sajnos a legtöbb esetben nem éppen vidámak voltak, de azt jó volt látni, hogy Mia nincs egyedül, sokan foglalkoznak vele és sokan a családjának, a barátjának tartják őt, és szinte bármit megtennének érte, hogy jól legyen és végre azt az életet élje, amit megérdemel. Megérdemli, hogy ne csak a szerettei élete forduljon a jó irányba, hanem az övé is. Igazi lelkierő kell ahhoz, hogy valaki könnyek nélkül, teljes átélés nélkül álljon neki és a végére is száraz szemmel csukja be a könyvet és gondolkozzon el azon, hogy mit is jelent az élet. Hogy milyen múlandó is és minden alkalmat meg kell ragadni, hogy úgy éljünk, ahogy azt mi akarjuk, mert sosem tudhatjuk, hogy mikor fog véget érni, hogy mikor fog valami végzetes történni, ami gyökeresen megváltoztat mindent. Max nagyon szépen helyt állt, és emiatt is zárult a szívembe a maga önzetlenségével és szeretetével. Ez volt többek között az a rész, ami padlóra vágott, képtelen voltam felfogni az események alakulását, és csak remélni tudtam, hogy minden jóra fordul. Le vagyok sokkolva. Még most sem tértem teljesen magamhoz, miközben ezt a bejegyzést írom nektek. Ezekután már elképzelésem sincs, hogy mit hoz a befejező kötet, de nagyon érdekel, hogy megtudjam mi lesz Miával, Wesszel, Maddyvel és természetesen Maxszel és a lányok apukájával. Vajon mit fog hozni a sors? Elengedést vagy felszabadulást?





"Wes és Alec. Két teljesen különböző érzés süvít át rajtam, ahogy rájuk gondolok. Az egyik a jövőm, a másik a soha nem múló vágyakozásom tárgya."

"Minden szava igaz, és végre, hat hónapnyi kínlódás, tagadás és küzdelem után végre kimondom. Életemben először végre kapok valamit. Valami jót, valami szépet. Valamit, ami csak az enyém."

" - Te most komolyan összeköltöztél a főnyereménnyel? Elmész te a picsába! - A hangja nemcsak hogy meglepett, de legalább tonnányi szent szar alatt roskadozott."

" - Ó, Szentséges Szűz és minden mocskos farkangyal! Csak ne ezzel a "szerelmes vagyok belé" dumával gyere már megint!"

" - Egész életemben álmodtam rólad. Persze nem tudtam, hogy te vagy az, csak egy fiú voltál, akivel a játszótéren játszottam - itt felnevetek, mert eszembe jut a kis anyavadászatunk. - Akivel együtt kerestünk egy új anyukát."



Köszönöm az Insomnia Könyveknek a könyvpéldányt! Ha te is elolvasnád ide kattintva megrendelhető kedvezménnyel!

2017. augusztus 22., kedd

Tomor Anita: Helló újra, kedves exem!


"Megállt a szívem."

Nora ​fiatal szingliként éli az életét. Azt hiszi, maga mögött hagyta a múltját, és elegendő távolságra van a régi pasijától, aki hét évvel ezelőtt szó nélkül otthagyta. Egészen addig, amíg össze nem fut vele újra. Onnantól kezdve az élete a feje tetejére áll. Patrick híres autóversenyző. Szereti a nőket, és a nők is szeretik őt. Az egész világon ismerik a nevét. Jóképű, talán túlzottan is. Megvan mindene, kivéve egy dolgot. Norát. Megszokta, hogy mindig mindent megkap, amit csak akar. És most, hogy újra meglátja a csinos exbarátnőjét, egészen biztos benne, hogy mi kell neki. Nora gyűlöli, és ő ezzel tisztában van. Tudja, hogy újra meg kell hódítania. Vadászösztöne a lány folyamatos visszautasításai miatt csak még erősebben tör elő. Ostromot indít, amit lehetetlenség hárítani. Nora nem tudja kiverni a fejéből Patricket, pedig kitartóan próbálkozik. A férfi üzenetei és szenvedélyes megnyilvánulásai néha már az őrületbe kergetik. Patrick nem hagyja, hogy felejtsen. Pedig ő másra szeretne koncentrálni. Gyereket akar. Mégpedig egyedül. Csalódott a férfiakban, ezért nem vágyik új párkapcsolatra. Patrick közelében lenni pedig pláne nem akar. Egy nap Emma, a barátnője felveti az ötletet: miért ne lehetne Patrick a gyerek apja? Elvégre Patrick csak egy dolgot akar: szexet. Mi lenne, ha megkapná? Mi lenne, ha mindenki megkapná, amit akar? Ő egy gyereket, Patrick pedig őt egy éjszakára.


Tomor Anita már az első regényével, az Álmodtam már róladdal teljesen meggyőzött, hiszen érdekes, pörgős, romantikus és felettébb olvasmányos volt, s ez ennél a kötetnél sincs másképp, mivel imádtam minden egyes sorát, mondatát és fejezetét. Úgy érzem, hogy amit kaptam az Anita igazi hangja, s egyre jobbak lesznek az írásai.

Már maga az alaptéma és a regény felépítése levett a lábamról. Végre egy olyan írónő, aki kicsit pasis témát dolgoz fel a Forma-1-es pilóta karakter miatt, s ebbe még a kalandokat és egzotikus országokat is beleveszi. Imádnivaló és egyszerűen képtelenség letenni. Nagyon izgalmasan kezdődik, s ez az izgalom végig fennmarad, egyetlen pillanatra sem hagy alább és nem engedi, hogy tökéletlen legyen. Úgy ahogy van maga a tökély. Tudom, hogy azok számára, akik írnak sosem lesz tökéletes az írásuk, mégis én úgy érzem, hogy ez az lett, és ha a többi regény is legalább ilyen jó lesz, akkor még többen fogják olvasni Anita könyveit és ódákat fognak zengeni róluk. A történet eleje annyira magával ragadott, hogy olvastam és olvastam annyira érdekfeszítő és sejtelmes, hogy nem hagyott nyugodni a dolog, hogy végül mi is fog kisülni ebből az egészből és, hogy vajon Nora megkapja e azt, amit mindvégig akart, és persze az is felkeltette a figyelmemet, hogy milyen egy magabiztos pasival pezsdítette fel az írónő a cselekményt, s ezáltal csak még ellenállhatatlanabbá tette számomra.

Kérdés sem volt bennem, hogy Patrick végül el fogja e célját, mivel biztos voltam benne, hogy igen. A hozzá hasonló pasik mindig elérik, amit akarnak. Kevesebbel nem érik be. Sikerült üde, mosolygós hangulatot teremtenie. Ez nagyrészt Patricknek köszönhető, aki maga a meglepetések császára. Néha már én is azt éreztem, hogy értem a srácot, de aztán mégis minden tisztázódott és a helyére került. Patrick minden egyes mozzanatával és beszólásával egyre jobban azt érte el, hogy felkerüljön a könyves álompasijaim listájára és tá-dámm fenn is van.Nagyon ritka eset az, hogy megkedveljek egy egoista, "minden úgy van, ahogy én akarom és mondom" pasit, de most ez is sikerült és ezt mind a páratlan írójú tehetségnek köszönhetem. Nora, a főszereplőnk, akinek a gondolatait és kételyeit olvashatjuk már az első oldalnál belopta magát a szívembe. Jó néhány mulatságos pillanatot neki és a gondolatainak köszönhetek.

Több helyszínen játszódik a cselekmény. London, Bali, Szingapúr. Mind-mind csodaszép és London kivételével egzotikus desztinációk. Nagy szerelem Bali, ezért is örültem meg, amikor helyett kapott a könyvben. S most már Szingapúr is az lett. Nagyon aprólékosan, részletgazdagon van tálalva , nemcsak egyszerűen ír róla Anita, hanem igazi véleményt, tapasztalatokat oszt meg velünk, s emiatt is lesz olyan különleges és olyan életszagú az egész. A kis Balis kiruccanás után (nem mondom meg, hogy miért mentek oda a főszereplők, tessék elolvasni!!) csak még jobban megakarom látogatni a szigetet és elveszni a világában.

A kalandok és a romantika mellett vérbeli erotikus tartalommal is kecsegteti az olvasókat, ami nem is baj, hiszen a józan ész keretein belül, választékosan megfogalmazva, már-már szépen tálalja a pikánsabbnál pikánsabb jeleneteket és együttléteket. A pasisabb autós részek és Patrick autóversenyző mivolta miatt nemcsak női olvasóknak, de férfiaknak is tiszta szívemből tudom ajánlani, főleg azért, mert a Forma-1 világába is tágabb betekintést enged, s sok új információval is gazdagabbak lehetünk, ha érdekel minket ez a sport.

Ahhoz képest, hogy eléggé rövid történetről van szó, össz-vissz 321 oldal, szinte pillanatok alatt kivégezzük s mire a végére érünk tétlenül fogjuk a kezünkbe a könyvet, hogy "jé, csak ennyi volt, hol a többi?". Én személy szerint két dolognak örülnék nagyon, najó van az három is. Elsősorban a folytatásnak. Nem létezik, hogy ne lenne folytatása. Másodszor annak, ha Patrick szemszögéből is láthatnám az eseményeket és megtudnám, hogy mikor éppen mi zajlott le benne és miket gondolt, amikor Norát próbálta visszahódítani magához. Utoljára, de nem utolsósorban pedig kíváncsi vagyok, hogy Emmával mi lesz, hogy mit vagy inkább kit visz a sors felé és kivel találja meg a boldogságot, ki képes arra, hogy megszelídítse és magához láncolja egy életre, míg a halál el nem válassza őket. Felettébb boldog lennék, ha ezek közül legalább már az egyik megvalósulna, de az ellen sem vagyok, hogy megvalósuljon mind a három, mivel igazi felüdülés és élvezet az írónőtől olvasni.

Összességében nagyon megszerettem és az elvárásaimhoz igazodva újra elkápráztatott Anita, bár azt meg kell említenem, hogy a Helló újra, kedves exem! jobban tetszett, mint az Álmodtam már rólad, mivel magaménak éreztem a történetet és újraértékelt bennem egysmást. A borító is rendkívül találó és modern lett ahhoz, hogy még több szemet vonzzon és még több ember adjon ennek a regénynek esélyt. Tökéletes választás mind a színkombináció, s mind a borítómodell is, hiszen valahogy én is hasonlóképpen képzeltem el Norát, aki éppen azt szemléli, hogy néhány hónap leforgása alatt mennyi minden változott meg pozitív irányba, és mennyi minden kapott új értelmet. Nehezen tudom úgy igazán szemléltetni a kötetet, hogy ne spoilerezzek, de annyit elmondhatok, hogy ez tipikusan olyan könyv, amit olvasni kell. Nincs mese, időt kell szakítani neki, s ha csak néhány óráig is tart már megérte, mert közben átértékelünk néhány dolgot és meglátunk olyan összefüggéseket is, amiken eddig nem gondolkodtunk el. Vajon volt már olyan férfi az életünkben, aki képes olyan változásra, mint Patrick és megérdemelné a második esélyt?


 


" - Mert veled akarok lenni - mondta egyszerűen. - Gyere, még nem mutattam meg mindent. - fogta meg a kezemet és maga után húzott. Egyenesen a kertbe mentünk, ahol a medence hol azúrkék, hol neonzöld színben ragyogott, irtó hangulatos volt. Gyönyörű volt az egész, rattanfotelek a teraszon, különleges növények körül-körül. Mintha csak a Bahamákon lettünk volna egy óceánparti villában. Éjjel volt már, de még mindig fülledt volt az idő odakint."

" - Látom, nagyon felkészült nőcsábász vagy - kuncogtam. - Gondolom, jó pár ilyen ajándékcsomagot tartogatsz odafent. Sohase lehet tudni, mikor lesz szükség egy ilyen garnitúrára alapon - hecceltem. - Nekem megteszi egy póló is, ezt meg tedd el a holnapi nődnek!"

" - De még mennyire, hogy itthon vagy! Nyisd ki! Beszélnünk kell! - mondta. Pár másodpercig gondolkodtam, de aztán kinyitottam neki az ajtót."

" - Szerintem most fordulj vissza! Nem megyek veled Balira, főleg nem azért, hogy összeházasodjunk! - lázadtam fel."

" - Pech, mi? Mégsem léptem le! Erre varrjál gombot! Tisztázzunk valamit: ha feleségül veszlek, azt nem a gyerek miatt teszem, hanem azért, mert szeretlek, és mert kellesz nekem. Mindketten kelletek."




Köszönöm szépen Tomor Anitának a könyvpéldányt! Ha te is elolvasnád ide kattintva megrendelhető 15%-os kedvezménnyel!



2017. augusztus 19., szombat

Elle Kennedy: The Mistake ~ A baklövés


"Szar ügy, ha az ember a legjobb barátja csaja után ácsingózik."


A srác nem csak a pályán szeret játszani…
Az egyetemista John Logan bármelyik lányt megkaphatja. A hokicsapat sztárjaként az élete csupa buli és csajozás, ám lefegyverző mosolya és laza stílusa valójában csak álca, amivel a diploma után rá váró évek miatti keserűségét leplezi. Szexi kalandja az elsőéves Grace Iversszel egy időre feledteti vele a gondokat, de egy meggondolatlan lépés miatt elveszíti a lányt, és utána kemény erőfeszítéseket kell tennie, hogy bebizonyítsa, megérdemel egy második esélyt. De ezúttal kemény ellenféllel találja szemben magát… A rosszul sikerült első év után Grace immár idősebben és érettebben tér vissza a Briar Egyetemre. Úgy érzi, végre sikerült elfelejtenie a nagyképű hokist, akinek majdnem odaadta a szüzességét. Már nem az a szende, csendes kislány, akit Logan annak idején megismert. Ha a srác azt hiszi, hogy ő is engedelmesen hanyatt vágódik neki, mint a többi csaj, hát nagyon téved. Ha vissza akarja kapni, küzdjön meg érte! Ezúttal Grace veszi kezébe az irányítást… és nem lesz szívbajos.


Az írónőnek már a The Dealnél sikerült meggyőznie, hogy érdemes lesz folytatnom a sorozatot, mivel nagyszerűen fonja a szálakat, humoros, de közben képes komoly témákat is boncolgatni, és ezeket beleépíteni a mondanivalójába, abba a történetbe, amit éppen olvasok tőle. A baklövésnél is sikerült maradandót alkotnia, aminek azért is örülök igazán, mert Garrett történeténél nem igazán vettem észre Logant. Egyszerűen csak volt, de úgy különösképpen nem mozgatta meg a fantáziámat, inkább csak sajnáltam, hogy beleszeretett egy olyan lányba, aki már foglalt. Aztán persze jött a története és minden megváltozott.

Már nemcsak egy Garrett Grahamet szeretnék az életembe, hanem egy John Logant is. Nagyon nagy hatással volt rám a srác. Szinte már elkezdtem rajongani érte, és nem értem, hogy az első részben, hogy nem tűnt fel, hogy bizony benne is vannak rejtett képességek, amikre nagyon is érdemes odafigyelni. Már a legelején éreztem, hogy fergeteges lesz és nem is tévedtem nagyot, mivel majdnem sikerült megugrania azt a szintet, amit Az üzlet hozott, de azért mégsem, mert néhány méterrel a cél előtt lemaradt, de még így is sikerült igazi élményt adnia. Sajnos, vagy nem sajnos, de ezt a második kötetet is szinte pillanatok alatt kiolvastam. Mire felocsúdtam már a 200 nem tudom hányadik oldalnál tartottam, és fel sem tűnt, hogy így falom a sorokat úgy magával ragadott. még mindig nagyon odavagyok Elle stílusáért, egyszerűen megunhatatlan. A történet újfent izgalmas, vicces, szexi, érzéki és a már jól megszokott stílus sem maradhat el, amikor is harcolni kell és felmutatni valamiféle teljesítményt az érdekében, hogy az áhított lány esélyt adjon és eljöjjön a mindent megváltoztató utazás az érzékek világába. Hatalmas örömmel és ujjongással olvastam egyre többet és többet belőle, amíg teljesen el nem fogyott.

A cselekmény humorosan perzselő, nagyon is imádnivaló és minden Off-Campus rajongó éhségét képes enyhíteni. A karakterek sokszínűsége és érzelmi világa olyan pluszt ad a regényhez, ami csak még jobbá és jobbá teszi. Grace már az első pillanattól kezdve a szívembe zárult. Nagyon leleményes és eszes lány, aki nem adja olyan könnyen magát, és emiatt is lesz olyan szórakoztató a történet. A feladatai Logan számára zseniálisak. Olyan sokat nevettem rajta és olyan jó volt látni, hogy mire is képes a vonzalom, egy kezdetleges szerelem. Emellett sokszor töltött el vágyakozással is, hogy bárcsak Garrett mellett Logant is ismerhetném, és bárcsak élő, hús-vér, lélegző ember lenne. És ha már Logan; nála nagyobb szélkötőt keresve se találhatna az ember, de emellett nagyon szerethető és már az első oldaltól kezdve képes arra késztetni az olvasókat, hogy beleszeressenek.

Logan és Grace kapcsolata nagyon szépen már-már sorsszerűen alakul, de persze nem lenne az igazi, ha Logan nem baltázna hatalmasat és nem követné el azt a hibát, ami miatt csak még viccesebb és még ellenállhatatlanabb a történet. Ha azt mondom, hogy 4 óra alatt kiolvastam, akkor túlzok, mert szerintem annyi sem volt. Leültem és mire magamhoz tértem a kábulattól két pislogás között már ki is olvastam. Hihetetlen, hogy mit képesek művelni velem ezek a hokisok. El sem merem képzelni, hogy mi lesz még itt, ha sorra kerül Dean vagy Tucker. Az biztos, hogy a kezdeti siker után sem hagy alább, és erre e legjobb példa A baklövés, ami legalább annyira jó, mint Az üzlet.

Nem egy-két helyen olyan poén vagy megszólalás volt, aminél teljesen elszakadt nálam a cérna és elkezdtem nevetni jó hangosan és persze, hogy ilyenkor nem voltam egyedül, és ekkor néztek teljesen zakkantnak, de nem érdekel, mivel ők nem tudják, hogy miből is maradtak ki, hiszen nem ismerik John Logant, aki akár minden lány álma is lehetne, mivel ki ne értékelné azt, ha egy közismert csajmágnes hokis akarna randizni velük úgy, hogy eddig csak kósza numerái voltak, és azok is főleg hokimuffokkal. Ez a szó kikészít. Még most is hangosan nevetek. 

Nem tudom ti, hogy vagytok vele, de ha rossz kedvetek van éppen, egy szakítás utáni depresszióval küzdötök had ajánljam fel nektek receptre Logant, aki minden bajt képes elüldözni, sőt még a meder aljáról is képes összekotorni titeket. Természetesen legnagyobb örömömre mellékszálon újra betekintést nyerhetünk Garrett és Hannah kapcsolatába, ami azért is jó, mert nagyon érdekelt, hogy mi van velük, hogy hogyan alakul tovább a kapcsolatok, és nagyon is meg vagyok elégedve a dolgok alakulásával. Összességében nagyon imádtam és teljesen átkapcsoltam fangirl üzemmódba olvasás közben, ami néha talán zavarta a környezetemet, de hahó John Loganről van szó. Máshogy nem lehet olvasni a történetét, csakis teljes odaadással és átéléssel. Ha jót szeretnétek szórakozni és egy nagyszerű sorozat második részét olvasni, bátran tudom ajánlani. aki esélyt ad neki, garantáltan nem fogja megbánni. A végéről pedig csak annyit, hogy még, még és még. Nekem ennyi nem elég. Nem tudom, hogy mi lesz Deannel, de már most szeretem az ő könyvét is, holott egy árva mondatot sem olvastam még belőle.



"Filmnézés közben minden második pillanatban felé sandítok, és megcsodálom az arcvonásait. Az orra kicsit görbe, mintha eltört volna már egyszer-kétszer. Az ajka olyan szexi, hogy az... maga a csábítás. Annyira szeretném megcsókolni, hogy majd beleőrülök."

"A helyzet az, hogy nagyon is az vagyok. Ő John francos Logan, a Briar egyik legnépszerűbb pasija. Én pedig Grace francos Ivers, az ezervalahányadik csaj, aki odavan érte."

"Ez a srác javíthatatlan. És hihetetlenül vonzó. Az állát borosta borítja, mintha napok óta nem borotválkozott volna, és a nyelvem szinte belebizsereg a gondolatba, hogy megnyalom az arcát. Életemben először akarok borostát nyalogatni. Mi a fene ütött belém?"

"Ha össze tudok rakni egy 69-es Camaro-motort a munseni roncstelepen guberált alkatrészekből, akkor képes leszek megírni egy verset, és összehozni egy "színvonalas montázst Grace legvonzóbb tulajdonságairól"."

"Atya. Úr. Isten! Megcsinálta. Csak meredek a telefonomra, és hirtelen azt sem tudom, mit csináljak: nevessek, sóhajtozzak vagy elrohanjak a legközelebbi szexshopba vibrátorért, mert a büdös mindenit, John Logané a világmindenség legszexibb teste."

" - Nincs miért féltékenynek lenned - szólal meg rekedtes hangon. - Azokat a lányokat már el is felejtettem. Nem emlékszem, hogy néznek ki, és a legtöbbjüknek a nevét sem tudom. Ma este csak téged látlak, és ez mostantól már mindig így lesz."



Köszönöm a Könyvmolyképző Kiadónak a könyvpéldányt! Ha te is elolvasnád ide megrendelhető, amint lesz készleten 16%-os kedvezménnyel!


2017. augusztus 12., szombat

Sienna Cole: Négyszáz nap szabadság


"Sokszor elmerengek rajta, hogyan történhetett meg velem az egész képtelenség."


Elképzelted ​már, milyen lenne egyszerűen kilépni az életedből? Magad mögött hagyni mindent? Dena egy jó nevű londoni reklámügynökségnél dolgozik, és minden vágya, hogy fényes karriert fusson be a szakmájában. A barátja épp arra készül, hogy megkéri a kezét, Dena azonban hallani sem akar a házasságról. Jason a cég nőcsábásza, igazi életművész, akinek mindig lapul egy vicc a tarsolyában. A bohócjelmez mögött azonban régi sérelmek lappanganak. A hallgatag és megközelíthetetlen Patrick áll az ügynökség élén, és egy nap ő örökli az egész reklámbirodalmat. Házassága zátonyra fut, mikor megtudja, hogy a felesége megcsalja. Mindhármuk élete gyökeres fordulatot vesz, amikor egy ártatlannak induló hétvégi kiruccanás szenvedélyes afférba torkollik. A rendhagyó, titkos viszony felforgatja mindennapjaikat, melyek már egyikük számára sem ígérnek boldogságot. Úgy határoznak, belevágnak életük legnagyobb kalandjába, hogy megtalálják és megtapasztalják a mindannyiuk által áhított szabadságot. De vajon van-e létjogosultsága egy ilyen kapcsolatnak? Létezik-e korlátlan szabadság? És ha igen, hol kell keresni? Meg lehet-e szabadulni a múlt árnyaitól? Sienna Cole szenvedéllyel és drámával tűzdelt romantikus története ezekre a kérdésekre keresi a választ, miközben az utazás nemcsak lélegzetelállító tájakra kalauzol, de a lélek legmélyebb bugyraiba is elvezet.


Sienna Cole valami nagyon különlegeset és feledhetetlent tett le az asztalra.Olyan utazásban és kalandokban lehet része az olvasóknak, amikre nem is számítanak és emiatt csak még édesebb, csak még kifinomultabb és élvezetesebb lesz az egész kötet. Már az elején megadja az alaphangot, ami végig kíséri a kötetet, s nem is ereszt addig, amíg teljes egészében be nem lett fejezve.

Nem egy-két helyen varázslatosabbnál varázslatosabb fordulatokat és élményeket gyűjthetünk be, mivel nemcsak a főszereplőink, de mi magunk is gazdagabbak leszünk érzelmileg, hogy elolvassuk Jason, Dena és Patrick nem mindennapi utazását. Én személy szerint nagyon imádtam és nemcsak amiatt, hogy alapból imádok utazni és új országokat felfedezni, hanem azért is mert nagyon őszintén van megírva és ez sokat hozzátesz ahhoz, hogy igazán élvezetes legyen. Bár azt hozzá kell tennem, hogy nagyon sokára olvastam ki teljesen, mivel közbe jött egy kisebb nyaralás is, de olyan dolgokat is fölszabadított bennem, amikre nem voltam felkészülve, és természetesen vágyakozással is eltöltött, hogy egyszer én is el akarjak látogatni azokra a helyekre, amiket Sienna érint a könyvben. Azért is sikerült sokára kivégeznem úgymond, mert nem akartam, hogy vége legyen és ezért nagyon sokáig elnyújtottam ennek a varázslatos kötetnek az olvasását. Próbáltam úgy beosztani, hogy ne kapjak túltöltődést, de azért izgalmakban is részem legyen. Sokszor álltam meg közben és sokszor gondolkodtam el, hogy milyen jó is lenne, ha én is Denáékkal utazgathatnék és én is részese lehetnék a kalandjaiknak, de így is azt tudom mondani, hogy maximálisan átjöttek az érzések és érzelmek és szinte olyan volt, mintha én is ott lettem volna, de azért mégsem. Viszont a Google a barátunk és ha csak képzeletben, vagy éppen képekkel, de mi is bejárhatjuk Európát olvasás közben.

A karakterek merőben eltérnek egymástól, és ez az eltérés nagyon jót tesz a kötetnek. Több fontos háttértörténetet ki lehet ezáltal fejteni. Mindenkinek képes megadni egy olyan múltat és történések sorozatát, ami nagyon nagy segítség abban, hogy megtudjuk ki miért is olyan, amilyen és mik azok a dolgok, amik a felszín alatt rejtőznek. Denával szinte azonnal tudtam azonosulni, és nemcsak amiatt, hogy én is gondoltam már rá, mint szinte minden nő, hogy milyen lenne ha két pasi lenne az életemben és milyen orgiákba, akarom mondani kalandokba keverednénk hármasban. Két dolog miatt szerettem volna amúgy elolvasni a kötetet, az egyik a már említett két pasis dolog, a másik pedig az utazás, a világlátás, mivel nálam is tervben van hasonló, bár én Balira szeretnék eljutni és ott eltölteni fél évet úgy, hogy közben a környéken utazgatok és megcsodálom a Föld csodálatos képződményeit és állatvilágát.

Visszatérve a szereplőkhöz... számomra Jason viszi a pálmát. Hatalmas forma a srác, fergeteges humora van és piszkosul szexi. Nem is én lennék, ha nem zúgtam volna bele már az első találkozás alkalmával. Ez már csak azért is így történt, mivel van egy nagyon hasonló srác a munkahelyemen, aki erősen Jasonre emlékeztet, bár ő nem annyira rámenős, mint a mi macsónk, akinek azért a szíve is a helyén van, még akkor is ha sokszor gondolkodás nélkül cselekszik. Patrick nekem túl elvont, túlságosan is művészlélek és hát két művészlélek nehezen fér meg egymással, így nekem sem sikerült belopnia magát a szívembe, amit azért sajnálok, mivel nagyon értékes része a történetnek és miatta olyan megtisztuláson estem át, amire nem voltam felkészülve, de örülök, hogy így történt.

A történet végig pörög és elkápráztat. Nem tudom azt mondani rá, hogy túl gyors lett volna a cselekmény, mivel nem annyira ez jellemző rá, hanem az, hogy minden egyes oldallal újabb kalandok és újabb látnivalók, éreznivalók várnak a befogadásomra. Minden egyes fejezettel egyre jobban fokozódik a hangulat, egyre jobban érezhető a vége felé, hogy minden szép és jó, de semmi sem marad örökké úgy, és ez annyira kellett ennek a történetnek, mint szomjazónak egy korty víz. Olyan valóságossá és hihetővé vált minden, hogy el sem akartam hinni.

Remélem olvashatok még Siennától, mivel nagyon tehetséges írónő, aki megérdemelne nagyobb figyelmet, és ha tudom, hogy ennyire jó, akkor biztos, hogy előbb is olvastam volna már tőle. A történet vége hihetetlenül váratlanul ért és nagyon nem akartam, hogy vége legyen. Két napig hozzá sem értem a könyvhöz, holott már csak egy mindent lezáró fejezet volt hátra, de egyszerűen nem tudtam rávenni magam, hogy véget vessek ennek az utazásnak, de persze a kíváncsiságom végül győzött, és ti is ezért olvashatjátok ezt a bejegyzést. Sokat gondolkodtam amúgy azon, hogy az utolsó fejezetet egyáltalán nem olvasom el, mivel az előtte lévő fejezet úgy megrázott, hogy két nap elteltével sem tudtam megbékélni vele. Csak gratulálni tudok az írónőnek, hogy ilyen érzéseket és érzelmeket volt képes kiváltani belőlem. Le a kalappal előtte. Összességében imádtam, még ha nem is minden egyes sorát. A bakancslistámat is sikerült kibővítenem jó néhány európai országgal.Például sose akartam elmenni Ausztriába, bár igaz, hogy Bécsben már jártam a karácsonyi vásáron, de most kedvet kaptam egy jó kis ausztriai tavi körútra. A kötet egyszerűen hibátlan. Semmilyen hibát nem találtam benne, tényleg semmit. Se elgépelés, se nyelvtani hibát, se semmit. Úgy ahogy van tökéletes kívül-belül. És igen a borító az valami álomszép. Nagyon jól el lett találva. Minden a helyén van, a srácok is megjelennek és Dena is tökéletes. Egyszerűen tökéletes és feledhetetlen, akárcsak a történet, amire azt hiszem megérte várni.





" - Az. És olyan kezes, mint szűzlány a nászéjszakáján - villogott Jay, és megígérte, hogy másnap kihajózunk, úgyis meg kell már járatni, mivel "pókhálós, mint egy aggszűz micsodája"."

"Így van ez velünk, emberekkel is: váratlanul, kiszámíthatatlanul egyszer csak találkozunk valakivel, aki olyan erős hatást gyakorol ránk, hogy irányt váltunk miatta, összekapaszkodunk vele, és együtt megyünk tovább valami megnevezhetetlen közös cél felé."

" - Komolyan így gondolod? - néztem rá csodálkozva. Amikor félretette a vicces fiú imidzsét, meglepően értékes és intelligens gondolatokat tudott megosztani velem. Szinte szomjaztam ezeket a pillanatokat."

"Teljesen más hangulatban róttuk a mérföldeket, mint közel egy évvel ezelőtt. Akkor három megállíthatatlan, kalandvágyó és őrülten vidám fiatal voltunk, akik nem mondtak nemet semmire, és olyan szabadon élvezték az életet, mintha nem lenne holnap. Minden új, friss és ismeretlen volt, főleg mi magunk. Azóta sok minden történt."

" - Igen - biccentett lassan. - Nem érdekes, hol vagyunk, mekkora utat tettünk meg, hány vízesést, dómot, múzeumot és szobrot láttunk. Még csak az sem érdekes, hogy hány új dolgot próbáltunk ki, és milyen élményeket szereztünk. Csak az érdekes, hogy mivé váltunk közben."

" - Miért ilyen kurva nehéz zöld ágra vergődni az érzelmekkel?
   - Nem tudom, de ha valaki megmondja a választ, élethosszig tartó rabszolgája leszek."



Köszönöm Sienna Cole írónőnek és az Álomgyár Kiadónak a könyvpéldányt. Ha te is elolvasnád ide kattintva megrendelhető 15%-os kedvezménnyel!

2017. augusztus 4., péntek

Julie Buxbaum: Három dolgot mondj


"Hétszázharminchárom nap telt el anyu halála óta, negyvenöt azóta, hogy apu mindent feladott egy vadidegen miatt, akit a netről ismer, harminc azóta, hogy hirtelen Kaliforniába költöztünk, és csak hét azóta, hogy megkezdtem az érettségi előtti utolsó tanévemet egy vadiúj suliban, ahol kábé senkit sem ismerek."


Jessie-vel ​csak a baj van, ő legalábbis így érzi a Los Angeles-i magániskolában töltött első héten. Már épp azon gondolkodik, hogy visszasomfordál Chicagóba, amikor e-mailje érkezik egy Valaki/Senki (VS) nevű sráctól, aki felajánlja, hogy segít neki eligazodni a Wood Valley Gimi dzsungelében. Ez valami vicc? Megbízhat VS-ben, elfogadhatja tőle a segítséget, amelyre óriási szüksége van? Alig két éve, hogy meghalt az édesanyja, és miután az apja váratlanul feleségül vett egy interneten megismert nőt, Jessie kénytelen az ország másik felébe költözni, és mostohaszörnyével meg annak beképzelt fiával élni. Jessie végső kétségbeesésében úgy dönt, VS-re bízza magát. A srác hamarosan a lány mentőkötelévé és szövetségesévé válik, és Jessie szeretné személyesen is megismerni. De mi van, ha egy rejtélynek jobban áll a megoldatlanság?
Julie Buxbaum művében komédia és tragédia, szeretet és veszteség, fájdalom és emelkedettség keveredik. Első ifjúsági regényének szereplőit minden bizonnyal hamarosan az olvasó is barátaivá fogadja.


Már a megjelenéskor felkeltette az érdeklődésemet a könyv, de nem voltam biztos benne, hogy nekem való e, mivel teljesen azt hittem, hogy kinőttem abból a korból, amikor ifjúsági, YA történeteket fogok olvasni, de nagyon úgy néz ki, hogy ebből nem tudok és nem is akarok kinőni, mert még mindig ugyanolyan izgalmas és felemelő olvasni, mintha 16 évesen olvasnám, holott már rég nem vagyok 16.

Nagyon sok véleményt elolvastam a könyvről, magyar illetve angol véleményeket is, és nem tévedtem a kötettel kapcsolatban, mivel pont jókor olvastam és igazi kedvenc lett. Nem titkolom, hogy a borító volt az, ami első körben megragadta a fantáziámat és felkeltette az érdeklődésemet az írónő története iránt, mivel szerény véleményem szerint sokkal jobban passzol a történethez, mint az eredeti borító. Nagyon találó és egyben sejtelmes is, mivel a borító alapján meg nem mondanám, hogy ifjúsági regényről van szó, sőt... A címválasztás is csak még jobban felkeltette az érdeklődésemet, mivel vajon mi lehet az a három dolog, amit mondani kell, de szerencsére ez elég hamar kiderül és így értelmet is nyer az, hogy miért pont ez lett a cím és az is, hogy miért lett ennyire találó, nagyszerű és örök emlék. Már most az első olvasás után tudom, hogy nemsokára, még a nyáron újra fogom olvasni, mivel egy olyan titokzatos személy köré épül a történet, akit elsőre nem találtam el, vagyis nem voltam teljesen biztos benne, így talán ha újraolvasom, akkor körültekintőbb leszek az adott személlyel kapcsolatban és az apró, de annál lényegesebb információk is a helyére kerülhetnek és rájöhetek arra, ami mindvégig az orrom előtt volt.

A történet főszereplője, Jessie nemcsak a legjobb választás, hanem emellett olyan személyiség is, aki kicsit szarkasztikus, vicces, érdekes és felettébb értelmes. Miatta kap a történet egy olyan alaphangulatot, ami megalapozza a sikert és azt, hogy minél előbb a végére akarjunk érni és megtudni, hogy ki is az a VS, aki nemcsak, hogy tanácsokkal látja el a lányt, de az idő előrehaladtával igazi barátokká is válnak, és az anonimitás  is kezd frusztráló lenni, hiszen én már mindenkire azt hittem, hogy ő VS, legyen szó Theo-ról, Liamről, Calebről, vagy akár Ethanről, de a végére igazi meglepetéseket tartogat, főleg azért, mert eszméletlenül cuki és az én pici lelkemnek is jót tett az egymásra találás, a boldog happy end, bár nagyon szívesen olvastam volna még tovább és tovább és tovább.

A cselekmény a legtöbb helyen eléggé pörgős és érdekes ahhoz, hogy ne akarjuk letenni, de nagyon is életszagú, s emiatt csak még jobban a szívembe zártam. A karakterek akár egy hollywood-i filmből is kiléphettek volna annyira találóak és, ha már film, akkor nagyon is el tudom képzelni, hogy beüljek a moziba, és megnézzem a Három dolgot mondj című filmet. Sok jót lehetne mondani a szereplőkről, de Jessie viszi a pálmát, mivel tipikusan úgy viselkedik és beszél, akár egy igazi tini, átlagos problémákkal küzd és még a költözés, egy mostohaanya sem tudja megtörni. Nagyon a szívemhez nőtt! Ezért is írónőnek is hálás vagyok, hiszen nélküle nem lett volna ekkora élmény a történet olvasása, nem éreztem volna magam újra tininek, és azért is köszönet illeti a drága írónőt, hogy jól használta a szlengeket, a diáknyelvet és a többi aprónak tűnő, de nagyon is fontos nyelvtani szabályokat. Összességében nagyon megfogott és csak ajánlani tudom, hogy olvassátok el ti is, hiszen igazi felüdülést tud nyújtani egy hosszú nap után.





" - Azt nem mondhatnám. Tudod, hogy megy ez. A gonosz lányok hetedikben gonoszodnak meg, aztán úgy is maradnak egészen a tízéves osztálytalálkozóig, amikor majd a legjobb barátnőink akarnak lenni. Legalábbis anyukám szerint."

" - Kábé ovi óta tudom, hogy meleg vagyok, szóval miért ne vállalnám fel? Adjuk meg a népnek, amit a nép kíván! - közli Theo, és a fiókjaiban kutakodik. - Senkit sem akarnék megfosztani csodálatos személyiségemtől."

"Miért vagyok képtelen lépést tartani vele? Okos vagyok, és legalább hét és fél órát alszom minden éjjel. És olyat lehetne, hogy megint hozzám ér a válla? És ha szépen kérem?"

" - Tudtam - mosolyodom el, mert tetszik nekem Ethan, és az is, hogy semmitől sem fél, kivéve talán az alvást. A mosoly bizonyos értelemben ugyanolyan, mint egy köszönet."

"Liam leveszi a válláról Earlt, és egy kocsinak támasztja. Egy Teslának. Ez komoly? Valamelyik diák Teslával jár? Mégis kik ezek az emberek?"

" - A világ bámulatos és rejtélyes hely. Valamint ízlések és pofonok. - Jelentőségteljes pillantást vet a Vans cipőmre, mire válaszul a középső ujjammal vakargatom az államat."



Köszönöm a Gabo Kiadónak a könyvpéldányt! Ha te is elolvasnád ide kattintva megrendelhető 15%-os kedvezménnyel!