2017. május 11., csütörtök

V. E. Schwab: Egy sötétebb mágia


"Kell igen különös kabátot hordott."


A mágikus apokalipszis után több részre hasad az univerzum. Kell herceg egy különös utazó, egy antari, aki képes eljutni az egymástól elzárt világokba: Szürke, Vörös és Fehér Londonba. Ezek a városok akkor sem különbözhetnének jobban, ha más-más földrészen lennének, de igazából nem földrajzi távolság van köztük, hanem dimenzióbeli. A trilógia első kötetében Kell herceg Vörös London vidám színekkel teli utcáit gyakran elhagyja Szürke London bűnözés fertőzte sikátoraiért és Fehér London hideg sivárságáért. Mágikus képességét sokan irigylik, miközben üzeneteket szállít a világok között. Egyik útja során veszélyes kalandba bonyolódik, és egy sötét mágia fenyegetésével kell megküzdenie. A pusztító erő abból a Fekete Londonból származik, melyet védekezésképp elzártak a mindörökre az emberi létezés terei elől. Kell nem menekülhet a gonosz hatalmától, de szerencsére társa akad a küzdelemben: a Szürke Londonból származó fiatal tolvaj lány, Lina.



Nagyon szeretem a fantasykat, de csak azokért tudok igazán rajongani, amik jól vannak megírva, szerencsére az Egy sötétebb mágia pontosan ilyen. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy nagy valószínűséggel nem olvastam volna el, ha a kiadó egyik munkatársa nem ajánlja, s meg is ragadnám az alkalmat, hogy ezennel megköszönjem neki, nemcsak amiatt vagyok hálás, hogy lehetővé tette, hogy én is olvashassam, hanem azért is, mert így egy teljesen új szintre emelhetem a fantasyk iránti érdeklődésemet. Az Egy sötétebb mágia a fantasyk fantasyja.

Az első fejezet nem indul olyan erősen, viszont utána szépen, fokozatosan épül és ahogy haladunk előre úgy lesz egyre érthetőbb és egyre izgalmasabb. Már a kezdetek-kezdetén bemutatja a világot, ahol játszódik és Kell-el is megismerkedhetünk. aki szintén újabb szintén újabb szintre emeli a könyves álompasik iránti érdeklődésemet és rajongásomat. Az írónő által megteremtett világban 4 féle London létezik, 4 különböző világ és értékrend felépítés, de mindegyikben közös a mágia és az antarik, de róluk később írok részletesebben is. Szóval, a 4 London. Nem nagy titok, hogy melyek is ezek, hiszen a fülszöveg elárulja ezt nekünk: Vörös, Szürke, Fehér és Fekete London. Mind a 4 merőben eltér egymástól. Míg Vörös London a nevéhez hűen színes, sziporkázó, addig Fehér London kegyetlen, brutális és véres. Szürke London szürke, a viccet félretéve tényleg az, hiszen borongós és lehangoló. Fekete London annyiban tér el a többitől, hogy ennek a városnak nincs kijárata, ezáltal teljesen el van választva a többitől, s hogy miért az is szépen kiderül, mivel az írónő kb, 100 oldalon keresztül azt ecseteli, hogy milyenek a különböző Londonok, s hogy mik az uralkodó elvek, az emberek hangulatát és szellemét is szépen kiemeli.

Lehet, hogy elsőre soknak tűnik a sok leírás és bemutatás, de nem kell ettől megijedni, mivel ezek az információk elengedhetetlenek ahhoz, hogy mélységeiben ismerjük meg az előzményeket és háttér információknak sem utolsók. Igazán jó fantasyt kellő magyarázat és ismertetés nélkül nem lehet írni. A rutinosabb olvasók tudják ezt, hiszen képzeld csak el, ha egy oldal állna a rendelkezésedre a világ megismerésére és az bizony nem lenne elég, de 100 oldal már bőségesen az, mivel nem hagy maga után semmilyen kétséget vagy éppen kérdőjeleket benned, hogy akkor most igazából mi is a helyzet.

Az antarikhoz visszatérve, mint ígértem összesen ketten vannak, emiatt különlegesek és nagyon ritkák. Az egyik antari Kell, akit tüzetesebben is lehetőségünk van megismerni. Az antarik függetlenül származástól a mágia által választódnak ki, s ők az egyedüliek, akik képesek a 4 London között utazni. A regény cselekménye már az első sorok után megfogott és végig navigált a történeten. Nagyon tetszett, hogy nemcsak egyoldalú megközelítéseket olvashattam, hanem több szempont, több nézőpont kerül a látótérbe, s ezáltal még színesebb, még élvezetesebb a felhozatal. Mindennek a középpontjában egy tárgy áll, e köré épülnek az események és a cselekmény szálai is emiatt a tárgy miatt nyernek értelmet, s emiatt is fut több szálon. Egy olyan tárgyról van szó, aminek léteznie sem szabadna, mégis létezik és itt kezdődnek a bonyodalmak és emiatt lép be a szerkesztettség tökéletessége a képbe.

Kell az egyik főszereplő, a másik meg Lina. Kellről azt érdemes tudni, hogy ő egy antari, aki képes a világok között utazni, mégsem tud egy helyen megállapodni, kell az életébe a veszély érzete és a lebukás veszélye, nem bírja ki, ha nem történik valami. Ezzel szemben Lina egy enyves kezű tolvaj, aki művészi precizitással rövidíti meg az embereket, mégis legnagyobb álma, hogy megszabaduljon Szürke Londontól és végre igazán éljen. Habár sorozatként van nyilvántartva, én mégis úgy érzem, hogy ez az első rész így kerek egész, ahogy van és nem lehetetlen elképzelni a folytatást, mégis furcsán hat, hogy le van zárva, közbe pedig még bőven folytatódik Kell és Lina kalandja. Kíváncsian várom, hogy mi lesz ezután és azt is várom, hogy mikor fog az írónő több romantikát és érzelmeket belecsempészni, mivel annyira nem volt zavaró a hiánya, mégis jó lett volna ha a sok adrenalintúltengés és izgalmak mellett érzelmes vagy éppen érzéki fordulatokat vettek volna az események.




"A vér nem más, mint a manifesztálódott, láthatóvá vált mágia. Ott gyarapszik. És ott mételyez. Kell már látta, mi történik, amikor az erő harcba száll a hússal; nézte, ahogy elsötétedik a megrontott férfiak testében, és karmazsinvörösről feketévé változtatja az ereiket. Ha a vörös az egyensúlyban lévő mágia színe - a hatalom és emberség közötti harmóniáé -, akkor a fekete az egyensúlyát vesztett, rend nélküli és fékezetlen mágiáé."

"Az árnyéktolvaj, így nevezték el. Még annál is magasabbra és vékonyabbra rajzolták, mint amilyen valójában volt: kísérteties, feketébe öltözött, félelmetes fantommá növelték. Tündérmesékbe és legendákba illő alakká."

" - A meggyőződés a kulcs - jelentette ki Holland, miközben hüvelykujjával végigsimította a kő felszínét. - Te azt hiszed, a mágia egyenrangú fél. Társ. Vagy inkább barát. De nem az. A kő rá a bizonyíték. A mágiának vagy az urává válsz, vagy a rabszolgájává."

" - A szeretet nem óv meg attól, hogy halálra fagyjunk, Kell! - folytatta. - Sem az éhezéstől vagy attól, hogy megkéseljenek a zsebünkben csörgő pár tallérért. A szeretet nem vesz nekünk semmit, úgyhogy inkább örülj annak, amid és akid van! Mert lehet, hogy vágysz dolgokra, de semmiben sem szenvedsz hiányt!"

" - Talán - mondta. - Vagy az is lehet, hogy veled megyek a világ végére. Mert hát, mit tagadjam, felkeltetted a kíváncsiságomat."

" - Szeretlek, Kell, de bevallom, nem nagyon izgatnak az egyforma tetoválások."


Köszönöm a Kossuth Kiadónak a könyvpéldányt! Ha te is elolvasnád ide kattintva megrendelhető 25%-os kedvezménnyel!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése