2017. május 31., szerda

Kristen Proby: Tarts velem!


"A fény tökéletes ezen a reggelen."


Amikor Natalie Conner békés reggeli sétájára indult, hogy fényképeket készítsen a parton, nem számított rá, hogy összetűzésbe keveredik egy szexi idegennel. És különben is, miből gondolja, hogy a lány őt akarja lefényképezni? Ki ez a férfi? Egy dolog azonban biztos: rendkívül vonzó és hihetetlenül romantikus – Natalie sebzett lelkének pedig most épp erre van szüksége.
Luke Williams csupán egy kis magányra vágyik, így a feléje szegezett újabb fényképezőgép látványától azonnal a lencse mögötti szépségnek esik. Amikor rájön, hogy a lánynak fogalma sincs róla, ki is ő, felébred benne a kíváncsiság, és a lány vonzereje a hatalmába keríti. Natalie pimaszsága az újdonság varázsával hat rá, ráadásul a lány teste szexre termett, és Luke nem tud betelni vele. Ám arra még nem áll készen, hogy elmondja neki, ki is ő valójában. Natalie egyenes természet, aki nehezen viseli a hazugságokat és a titkokat. Mi lesz ennek az új kapcsolatnak a sorsa, amikor rájön, mit is rejteget Luke?



A megjelenéskor már felhívta magára a figyelmemet ez a könyv, nemcsak a gyönyörű borító és a sejtelmes fülszöveg fogott meg, hanem az is, hogy ez az írónő első könyve. Mindig várakozás teljesen kezdek neki egy elsőkönyves írónő könyvének, mivel itt dől el igazán, hogy érdemes volt e megírnia a történetet. Nem gondoltam volna, hogy ennyire szerethető és erotikus lesz. A fülszöveg alapján nem azt kaptam, amire számítottam és ez jelen esetben kifizetődő, mivel sokkal de sokkal többet ad annál, mint amit elsőre gondolnánk róla.

A történet legelején már egyből belecsöppenünk a történet közepébe, ott kezdődik minden, ahol egy igazi, vérbeli NA romantikus/erotikus regény kezdődnie kell. In medias res, vagyis a dolgok közepébe vágás. Tetszik, hogy nem előzte meg semmilyen felvezetés, karakterbemutatás, értem ez alatt azt, hogy nem kezdte el ecsetelni az írónő, hogy ki kicsoda is, hogy milyen élettörténetük van. Szeretem, ha én magam jöhetek rá a titkok nyitjára, és nem dörgöli az orrom alá az írónő, hogy bizony ez és ez van, hanem hagyja, hogy a főszereplővel együtt tudhassam meg a fontos információkat mind Luke-ról és természetesen mind Natalie-ról. Ahhoz képest ahogy elkezdődik a történet a végére teljesen olyan, mintha az első találkozás már több éve történt volna, mivel igaz, hogy terjedelmét tekintve nem olyan hosszú a könyv (lehetett volna hosszabb is, olvastam volna még tovább szívesen), nagyon sok minden történik. Sok meghatározó esemény, amik csak emelik a történet színvonalát.

A cselekményből nagyon szépen látszik a kidolgozottság és a tudatos építés, hiszen minden részlet a helyén van, a megfelelő helyen. Az események követhetőek, egyszer sem vesztettem el olvasás közben a fonalat, pedig ez néha elő szokott fordulni velem. A nyelvezet is megmaradt a tűréshatáromon belül. Örülök, hogy nem ment el a sok szex miatt vulgáris irányba, és az erotikus jeleneteket is sikerült szépen, megfelelő nyelvi keretek között tálalni, s talán emiatt sem volt zavaró az, hogy a történet inkább mondható erotikusnak, mint romantikusnak, de azért bőven volt irigylésre méltó, rózsaszín ködfelhővel átitatott rész is. 

Tetszett, hogy nemcsak megemlíti, hogy amúgy Seattle-ben játszódik, hanem kellő energiát is fordított arra Kristen Proby, hogy bemutassa és még jobban tudatosítsa bennem, hogy egyszer bizony meg kell látogatnom a várost, s talán én is belebotlok egy Luke Williamsbe.  A cselekményen kívül nemcsak a főkaraktereken van a hangsúly, hanem a mellékszereplőkön is, akik a sorozat további köteteiben főszereplők lesznek. Nagyon szépen kiemeli és alakítja őket az írónő, s kétség sem fér hozzá, hogy az ő történeteik is érdekesek, különlegesek és piszok erotikusak lesznek.

Ha már a karakterek szóba kerültek, Luke egy igazi könyves álompasi. Eltekintve a titkától nagyon is tudja, hogy mi kell a nőknek. Érdekes személyiség, érzelmes, lehengerlő szépfiú, és talán nem túlzok, ha azt állítom, hogy minden nő álma, hiszen ki ne szeretné azt, hogy a barátja a tenyerén hordozza és minden egyes pillanatban újabb és újabb élményeket és közös pillanatokat teremtsen, ahol csak az imádott nő a fontos, és rajta kívül nem is létezik más? Natalie-ban egy kicsit magamra ismertem a távolságtartásával. Minden amit átél Luke-kal, azokat én is átszeretném élni az én Luke-ommal, aki még várat magára, de ez a történet is megadta azt a kezdő löketet, aminek a végére még el is hiszem, hogy létezik igaz szerelem. Nagyon, nagyon szerethető, könnyed olvasmány, ami lehet, hogy néhol tényleg átmegy tündérmesébe, de ilyen is létezik és emiatt, hogy a könnyedsége mellett szinte már lehetetlen, hogy hasonló történjen a való életben ott van a remény apró szikrája, s talán emiatt mégis lehetséges. Tökéletes olvasmány nyaralásra, egy könnyed nap folytatására vagy éppen csak szórakozás, kikapcsolódás céljából. Engem nagyon levett a lábamról, s emiatt is csak remélni tudom, hogy olvashatok még az írónőtől. Kíváncsian várom, hogy a mellékkarakterek kik mellett és milyen módon fogják megtalálni a boldogságot és a mindent elsöprő szerelmet.




"Még a saját nevemre sem emlékszem! És még csak hozzám sem ért."

" - Mert te nem tudtad, ki vagyok. És mert teljesen beférkőztél még a bőröm alá is. Azt hiszem, sosem fogok tudni betelni veled."

" - Tósztot mondok - emeli fel Luke a poharát, és én követem a példáját. - Egy gyönyörű nőre, aki nagyon különleges lett a számomra, és aki a legelképesztőbb ember, akit valaha ismertem. Köszönöm, hogy itt vagy velem. - Az enyémnek koccintja a poharát, és én sűrűn pislogok a könnyeimmel küszködve, miközben belekortyolok az édes, rózsaszín italba."

" - Édes - mosolygok, és ujjaimmal végigsimítok az arcán. - A te érintésed az egyetlen, ami valaha is számított. Olyan érzésekkel ismertettél meg, amikről azt sem tudtam, hogy léteznek. Ne aggasszon az, hogy mi volt előtte. Csak téged látlak. Különben is - veszem elő a fényképezőgépez, és rápattintom a lencsére a fedelet -, te, szerelmem, sem voltál már szűz."

" - Helló, gyönyörű! - villantja felém Mark a jól ismert Williams vigyort, majd átölel. - Örülök, hogy még elviseled a bátyám hülyeségeit. Hívj, ha eleged lett belőle - kacsint le rám, és én nem tudok elfojtani egy apró nevetést."

" - Nem tudom elképzelni nélküled az életem. Te vagy a világom középpontja, Nat. Szeretni akarlak, védelmezni, veszekedni, és gyerekeket nevelni veled, és a végtelenségig elkényeztetni életem hátralévő részében."

" - Amikor elképzelem a jövőt, Luke, én téged látlak, téged, nem a pénzedet, hogy mivel foglalkozol, vagy hogy kiket ismersz. Szeretlek és tisztellek azért, amiért ilyen kedves, odaadó, szerető férfi vagy. Azt akarom, ami a szüleimnek is megadatott; amin a te szüleid is osztoznak. Megtiszteltetés lenne a feleségednek lenni, gyerekekkel ajándékozni meg, és felépíteni veled egy életet."


Köszönöm a Könyvmolyképző Kiadónak a könyvpéldányt! Ha te is elolvasnád ide kattintva megrendelhető 16%-os kedvezménnyel!



2017. május 27., szombat

Könyvmolyképzős könyvheti megjelenések


Sziasztok! Az eddigi statisztikákból azt szűrtem le, hogy szeretitek az ilyen típusú bejegyzéseket, ezért arra gondoltam, hogy összeszedem nektek a nem olyan rég - ezen a héten - bejelentett Könyvmolyképzős megjelenéseket, amiket nemsokára be lehet szerezni. Remélem rajtam kívül ti is örültök, hogy újabb szépségekkel bővíthetitek a gyűjteményeteket, mindenesetre én örülök, főleg azért, mert szeretett sorozat folytatás is szerepel a repertoárba, amire már régóta fájt amúgy is a fogam. Nem húznám tovább az időt, róluk lenne szó, őket taperolhatjuk meg a Könyvhéten. :) A válogatás teljes igényessége nélkül készítettem nektek össze a listát, ami lehet, hogy hiányos, de csak olyanokat raktam bele, amik engem is érdekelnek, hiszen amik nem nekem szólnak, azokat máshol, más blogon is megtalálhatjátok. Viszont, ha van olyan amit kihagytam és szerinted tetszene nekem, ne habozz írj megjegyzést ehhez a bejegyzéshez, és én nagyon szívesen utánanézek, hogy tényleg nekem való e az, amit éppen ajánlottál.


Melina Marchetta: Jellicoe Road

Ebben a lírai, lebilincselő, díjnyertes regényben semmi sem az, aminek látszik, és minden nyom újabb kérdésekhez vezet. Taylor Markhamet tizenegy éves korában elhagyja az édesanyja. Tizennégy évesen megszökik a bentlakásos iskolából, ám egy rejtélyes idegen a keresésére indul, és visszaviszi. Most, tizenhét évesen Taylor nem túl lelkes vezetője az iskolai titkos társaságnak, aminek a Városiakkal és az odalátogató Kadétokkal vívott éves harca épp most veszi kezdetét. Idén azonban a Kadétokat Jonah Griggs vezeti, akinek átható tekintetét Taylor nem sokáig tudja kerülni. Ráadásul Hannah, az egyetlen felnőtt, akiben Taylor megbízik, váratlanul eltűnik. Ha Taylor össze tudja rakni a Hannah által hátrahagyott nyomokat„ a feltáruló igazság nemcsak múltjának kérdéseire ad választ, de a jövőjét is megváltoztatja.




K. A. Tucker: In Her Wake ~ Sodrás

Cole ​Reynoldsnak mindene megvolt. Mígnem egy este borzalmas, végzetes hibát követett el… és mindent elveszített. Mikor egy alkoholmámoros egyetemi buli hat ember halálával végződik, Cole-nak fel kell dolgoznia a tragédiában játszott szerepét. Ilyen esetben általában támaszkodhatna a legjobb barátaira – azokra, akik gyakorlatilag azóta vele vannak, hogy megtanult járni. Csakhogy ők meghaltak. És ami még ennél is rosszabb: valahol egy kórházi ágyban egy tizenhat éves lány fekszik összetört testtel, akitől az egész életét elragadták, hála egy rekesz sörnek és egy kocsikulcsnak. Mindenki azt mondogatja Cole-nak, tudják, hogy amit tett, nem volt szándékos, ő mégis folyton magán érzi tekintetük súlyát, és hallja a suttogásukat a háta mögött. A srác mindezek mellett a borzalmas bűntudattól sem képes megszabadulni, ami mindig rátör, valahányszor csak a lányra gondol, aki még csak a kórterme közelébe sem engedi őt, hogy Cole bocsánatot kérhessen. Ahogy telnek a hónapok, és Cole-on egyre jobban elhatalmasodik a bűntudat és a magány, a fiú markából kezd minden kicsúszni, ami valaha is fontos volt a számára: az egyetem, a barátnője, a jövője. Az élete. Ám Cole-nak előbb le kell érnie a gödör legaljára, hogy rájöjjön, van még kiút személyes poklából: a megbocsátás. És csakis egyetlen személy van, aki megadhatja ezt neki…


Ned Vizzini: Nyomás alatt

Az ambiciózus, New York-i tinédzser, Craig Gilner eltökélte, hogy sikeres lesz az életben, ami azt jelenti, hogy be akar jutni a megfelelő gimnáziumba, a megfelelő főiskolára, a megfelelő munkahelyre. Ám amint Craiget felveszik a manhattani Vezetőképző Gimnáziumba, a nyomás elviselhetetlenné válik. Nem eszik, nem alszik, míg, egy este, majdnem megöli magát.
Craiget, öngyilkossági kísérletének köszönhetően egy pszichiátriára utalják, ahol nem mindennapi új szomszédokat szerez: egy transzszexuális szex-függőt; egy lányt, aki ollóval esett az arcának; és az önmagát megválasztó Armelio elnököt. Itt Craig végre képes szembenézni szorongásának forrásával.






Colleen Hoover & Tarryn Fisher: Never Never 2. ~ Soha, de soha 2.

Silas versenyt fut az idővel, ahogy egyre több igazságra derül fény, miközben más szálak összekuszálódni látszanak. Ráadásul most már magasabb a tét, ahogy Silas kezéből egyre inkább kicsúszikaz irányítás, és mások kezdik gyanúsnak találni a viselkedését. Charlie bajban van, így hát neki kell áthidalnia a szakadékot a múltjuk és a jelenük között. Mert valahol a „szeretlek”-ek meg a „soha, de sohá”-k között ott rejtőzik az igazság, amiről egyelőre elképzelésük sincs, mégis meg kell találniuk.







Ashley Carrigan: Árnyjátékos

Gillian, a nagyszerű üzletasszony, férje halála után pengeélen egyensúlyozik az elit társaság úri gengszterei között. Pihenésképp erotikus kalandba kezd egy jóképű férfi luxusprostituálttal, Nickkel, hogy némi színt vigyen a stresszes mindennapokba. A férfi vonzó, beváltja a hozzá fűzött reményeket, de van egy titka… Közben felbukkan egy rejtélyes alak, aki a háttérből irányítva az eseményeket sorra meghiúsítja Gillian ígéretes üzletkötéseit. Nem csak meglopja, de az áldozatoktól sem riad vissza, hogy elérje a célját. Gillian a lengyel gengsztervezérrel belekeveredik egy kínos üzleti fiaskóba, és együtt kell megtalálniuk a titokzatos rosszakarót, ha életben akarnak maradni. Vajon Nick és az arctalan rivális ugyanaz a személy? Az Árnyjátékosban senki sem az, akinek látszik, és senki sem játszik nyílt lapokkal. Kételyek, váratlan szövetség, árulás, hűség és szenvedély… Ez adja a vérbeli romantikus-erotikus regény esszenciáját, hogy kellően bizsergető élményt nyújtson.


Maggie Stiefvater: The Raven King ~ A Hollókirály

Gansey már évek óta egy eltűnt király nyomait kutatja. És szép lassan a barátait is bevonja a küldetésbe: Ronant, aki álmokat rabol meg; Adamet, aki elérte, hogy más rendelkezzen az élete fölött; Noah-t, akinek már nincs is igazi az élete; és Blue-t, aki szerelmes Gansey-be… miközben jól tudja, arra rendeltetett, hogy megölje a fiút. A végjáték megkezdődött. Az álmok és a rémálmok egybefolynak. Szerelem és veszteség elválaszthatatlanná válnak. És a keresés már nem egy konkrét útvonalra szorítkozik.
A Kirkus Reviews ezt írta a Hollófiúk-sorozat előző darabjáról (Kék liliom): „Ez a párját ritkító sorozat várhatóan viharos végkifejlettel zárul.” Nos, a vihar már megérkezett a virginiai Henriettába – a halál, a vágyakozás, a megvilágosodás és egy brutális igazság kíséretében. A Hollókirállyal Maggie Stiefvater felteszi a koronát remekművére.


Elle Kennedy: The Mistake ~ A baklövés

A ​srác nem csak a pályán szeret játszani… De ezúttal kemény ellenféllel találja szemben magát… A srác nem csak a pályán szeret játszani… Az egyetemista John Logan bármelyik lányt megkaphatja. A hokicsapat sztárjaként az élete csupa buli és csajozás, ám lefegyverző mosolya és laza stílusa valójában csak álca, amivel a diploma után rá váró évek miatti keserűségét leplezi. Szexi kalandja az elsőéves Grace Iversszel egy időre feledteti vele a gondokat, de egy meggondolatlan lépés miatt elveszíti a lányt, és utána kemény erőfeszítéseket kell tennie, hogy bebizonyítsa, megérdemel egy második esélyt. De ezúttal kemény ellenféllel találja szemben magát… A rosszul sikerült első év után Grace immár idősebben és érettebben tér vissza a Briar Egyetemre. Úgy érzi, végre sikerült elfelejtenie a nagyképű hokist, akinek majdnem odaadta a szüzességét. Már nem az a szende, csendes kislány, akit Logan annak idején megismert. Ha a srác azt hiszi, hogy ő is engedelmesen hanyatt vágódik neki, mint a többi csaj, hát nagyon téved. Ha vissza akarja kapni, küzdjön meg érte! Ezúttal Grace veszi kezébe az irányítást… és nem lesz szívbajos.


Böszörményi Gyula: Mindörökké várni

„A magány, amit érzett, szavakkal leírhatatlan volt. Szerencsére nem is kívánta tőle senki, hogy megfogalmazza a kínt, ami egészen apróra préselte a lényét. Ült az ezüstös csillogású, fagyba dermedt metánhullám peremén és a fekete eget bámulta.”










Böszörményi Gyula: Bitó és borostyán

A hölgyé a terep!
1900. december 10., este. A Keleti indóházból útra kel az 502-es Budapest–Predeal–Bukarest vonalon közlekedő éjszakai járat, hálókocsijában a híres magánzó detektív, Ambrózy báró tanítványával, Hangay Mili kisasszonnyal, akit szigorú mestere épp száműzetésre ítélt a székesfővárosból. A fényűző, első osztályú kocsikban csupa előkelő, jómódú, kiváló modorú hölgy és úr utazik, akik legrémesebb álmaikban sem gondolnák, hogy mire megérkeznek, az egész Monarchiában csak úgy emlegetik majd az 502-es járatot, mint „a fagyos éjszakában száguldó véres szerelvényt”.
Az új Ambrózy-történet az Ármány és kézfogó című regény idejében játszódik, és Hangay Mili kisasszony első önállóan felderített bűnügyét meséli el.



On Sai: Miogin bázis

A Miogin szerelőbázis bajban van, hamarosan elfogy az élelem. A kalózok hitelbe szereltetnek, és egy nagyúr is elvesz a Ferringtonnak szánt adóból. Márk és a szerelők isteni csodában reménykednek, ám Artúr inkább az entitások nélkül oldaná meg a helyzetet. Artúr nyíltan kimondja a kétségeit, de ez nem várt következményhez vezet… Mi történik, ha egy vezetőt nem követnek? Márk megpróbálja megérteni Artúrt, aki látványosan a vesztébe rohan, és talán a bázist is magával rántja. Vajon mennyire erős a kapocs kettejük között? Hol a barátság határa? Mit tegyen, ha Artúr már Adalbert kispap titkát kockáztatja? A háború zajlik, és lehet, hogy az álcázva élő keresztény csapatot nem csak a kalózok kerülgetik…

A kisregény a Szivárgó sötétség sorozat 2. kötete, a Lucy után játszódik.


Jessica Sorensen: The Forever of Ella and Micha ~ Ella és Micha jövője

Ella folytatja tanulmányait; igyekszik a jövőjére összpontosítani, és elfelejteni múltja sötétségét. A családjában dúló dráma miatt azonban egyre nehezebben birkózik meg a mindennapokkal. Igazából nem akar mást, csak Michát, viszont esze ágában sincs hagyni, hogy problémái a fiú álmainak útjába álljanak. Micha az országot járja együttesével, úgy tűnik, megkapott mindent, amire valaha vágyott. Szíve mélyén azonban tudja, hogy valami hiányzik. Sokkal nehezebben bírja Ella nélkül, mint hitte. És hiába szeretné, ha vele tartana a lány, eszébe sem jutna azt kérni tőle, hogy emiatt hagyja ott az egyetemet. Amikor ők ketten együtt vannak, minden lehetségesnek tűnik… de mostanában alig jut idejük egymásra. Miután egy új tragédia alapjaiban rengeti meg már így is törékeny világukat, egyikük súlyos döntést hoz, ami talán örökre szétválasztja őket…




2017. május 26., péntek

Böszörményi Gyula: Leányrablás Budapesten


"Amint az előszobában álló, ódon óra mélyről zengő, rezes hangján délelőtt tízet ütött, a leányt nyomban kirázta a hideg."

Budapest, ​1896.
A város a millenniumi ünnepségek lázában ég. A békebeli Monarchia minden zugából tízezerszám tódulnak az emberek, hogy megcsodálják az ezeréves Magyarország egybehordott kincseit. Köztük van a Marosvásárhelyről érkezett, 16 éves Hangay Emma kisasszony is, akinek a rendezvények második napján nyoma vész.
Négy évvel később titokzatos távirat érkezik az azóta is gyászoló, idős édesapa, Hangay Árpád címére: a különös üzenetet Emma, a rég halottnak hitt lány küldte! Az ekkor 17 éves Mili kisasszony, Emma húga azonnal a fővárosba utazik, hogy nővére keresésére induljon.
A talpraesett, éles eszű lány nem sejti, hogy midőn felszáll a vonatra, rémálmokhoz hasonló kalandok sora veszi kezdetét, melyek kibogozásában egyetlen támasza a jó hírű, ám igen zord természetű mesterdetektív, Ambrózy Richárd báró lesz.


Eddig ez az első szárnypróbálgatásom Böszörményi Gyulát illetően, de az biztos, hogy nem az utolsó. Ha tudom, hogy ennyire zseniális ez a könyv biztos, hogy hamarabb a kezembe veszem és nem várok idáig. Magának a várakozásnak is megvan az oka, mégpedig a félelem. Annyira népszerű ez a sorozat, annyian dicsérik és magasztolják fel az egekig, hogy féltem elkezdeni, mivel a krimis szálával egészen újat mutat, és igazából eddig nem volt jellemző rám az, hogy éltem-haltam volna a krimikért, de ez most úgy látszik, hogy megdőlni látszik, hiszen ez a kezdő kötet egyszerűen zseniális. Nincs meg bennem az, mint ami a Twilight idején volt, hogy "ez jó, de mire a nagy felhajtás". Böszörményi számomra ezt a kérdéskört olyan precízen oldotta meg, hogy le a kalappal előtte. Kevesen tudnák utánacsinálni.

Kezdjük szépen az elején... A történet már az első oldalnál magához láncolt, nem számított, hogy éppen kinek a nézőpontjából volt hallható a történet, én egyre többet és többet akartam. Ehhez mondjuk az is hozzájárult, hogy amikor éppen egy nagyon izgalmas résznél tartottam, akkor hirtelen vége lett a fejezetnek és nem éppen az következett, mint amit elvártam volna, hanem belecsöppentem egy másik nézőpontba és lehet, hogy ez az én hibám, de képtelen voltam várni és emiatt csak olvastam és olvastam, amíg újra el nem jutottam odáig, ahol eredetileg tartottam és újult erővel, na meg persze lelkesedéssel vettem fel a cselekmény fonalát, ezáltal még közelebb és közelebb kerülve a megoldáshoz, ami már egészen az első oldaltól kezdve érdekelt és foglalkoztatott. A felépítés maga nagyon különleges. Egyrészt jelen időben játszódik olyan utalásokkal, amik arra engednek következtetni, hogy ezt a történetet bizony valaki feleleveníti nekünk és ez a kis különlegesség teszi igazán kiemelkedővé. Emma párhuzama miatt a jelen akár lehet 1900 és 1896 is, nézőpont kérdése. Ami elsőnek feltűnt azt csak most értettem meg igazán. Böszörményi különleges módszert választott a két lány nézőpontbeli elkülönítésére, és itt nem az évszámozásra gondolok, hanem arra, hogy különböző fejlécet és oldalszámozási motívumot választott, ami akár azt is lehetővé teszi, hogy akár teljes egészében különálló egységként tekintsünk Emma részére. 

Még, ha Emma részeit egymás után is olvassuk, akkor is összefüggő, teljes egészet alkot, ami magában is teljesen megállja a helyét és értékelhető egységgé teszi. Rátérve a cselekményre, én még ennyire izgalmas, régmúlt időkben játszódó krimit nem olvastam. Azt ne vegyük figyelembe, hogy ez az első történelmi krimim, amit olvastam, mivel ígyis-úgyis ott fogok kikötni, hogy a Leányrablás Budapesten zseniális. Nincs mit szépíteni rajta. Az információk, a lábjegyzetek, a leírások, a jellemzések és a nyelvjárások függvényében tökéletes képet ad arról, hogy milyen is lehetett az élet 1896 és 1900 között. A nyelvezet a kellő helyeken adta vissza a kívánt hatást, egyáltalán nem zavaró, ahogy az író beleszőtte a történetbe a régies beszédet és a régies gondolkodásmódot. Böszörményi nem egyszerűen újat alkotott, hanem megalkotta A TÖRTÉNETET, amit generációk fognak olvasni, családról-családra szállva.

Mindamellett, hogy megmaradt korhű, arra is törekszik, hogy olyan karaktereket ismerhessünk meg, akik valamilyen módon beférkőzzenek a szívünkbe és elkísérjenek minket az utolsó lapokig, vagy éppen a következő részig, ha vagyunk olyan szerencsések, hogy már vár ránk a folytatás.
Ebben a könyvben úgy érzem minden megvan, ami letehetetlen olvasmánnyá teszi. Tűz, bonyodalom, rejtély, korhű leírás, árulás, cselszövés és meglepő fordulatok. A romantikus alkatok se forduljanak el olyan könnyen, mivel bimbózó, kezdetleges szerelem illata kering a levegőben, ha nem csal a szimatom, márpedig nem szokott. Szépen, fokozatosan az álca mögül való kitekintés által egyre jobban biztosak lehetünk benne, hogy nemcsak hiú ábránd a szerelem kutatása a lapok között, hiszen ott kell lennie, nem létezik, hogy csak úgy figyelmen kívül hagyná ezt a lehetőséget Böszörményi. A történet lezárása, hogy is mondjam, eléggé idegőrlő, ezért alig várom, hogy olvashassam tovább a mufurc, néha goromba Ambrózy báró és a talpraesett, cserfes Mili kisasszony történetét. Mindent egybevetve örülök, hogy engedtem a csábításnak és végre én is részese lehettem az élménynek, amit a Leányrablás Budapesten nyújt, fiataloknak, középkorúaknak és idősebbeknek egyaránt. Legyen az nő vagy éppen férfi. Mindenki élvezni és szeretni fogja. 




"Így tehát útra keltem végre a messzi Pestre, izgatottan és kissé félve. Kissé - mondom -, mert akkor még halovány körvonalait sem sejtettem mindannak a rettenetnek és borzongató iszonynak, ami ott várt reám..."

" - Kérem, Richárd, nyissa ki a páncélszekrényt! Úgy vélem, a legfőbb ideje lesz felfegyverkeznünk!"

" - Hisz akkor földiek vagyunk!
  - Amennyire földije lehet egymásnak az ég gólyamadara meg a lápi békakelente, annyira biztosan - bólintott Terka asszony. - Mer' hogy maga, édes kisasszonka, város süldőjány, aki mostan került ide, én viszont falusi nevelés vagyok.. Bár igaz, magam is süldőjányként gyöttem Pestbe, azóta szolgálok itten. De most aztán már igazán elég a fecsegésből! Szaporázzuk a lépést, mer' lefelé menet magácskának még be kell néznie a szalonba, ahol a nagyságos grófnő várja."

" - Bölcs, de velem melléfogott, hisz két dolgot akkor még nem tudhatott - mondta csendesen a leány, miközben átnézett a vén Duna túlpartjára, ahol Pest a millenniumi ünnepségek lázas bódulatában forrt. - Nem tudhatta, hogy nálam makacsabb lányt még sosem hordott hátán ez a ráncos földgolyó. És persze azt sem - súgta még csendesebben -, hogy ha akkor a Donnert Cirkusz kilök magából, én mára már biztosan halott vagyok."

"Ekkor - mindenre esküszöm, ami szent - Ambrózy Richárd fakó arcán fanyar, gunyoros mosoly suhant át! Oly rövid ideig tartott ez a furcsa jelenés, hogy egyetlen perccel később már magam is bizonytalan voltam benne, vajon valóban jól láttam-e. Akár igen, akár nem, a haragom hirtelen semmivé lett tőle, s helyébe szorongás költözött."

" - Fogja már fel azzal a jól fésült fejével, báró úr, hogy Hangay Mili nyomra lelt, és mint buldog a lábtörlőt, addig nem ereszti, míg ki nem ráz belőle mindent, ami kell. Egyébként pedig én most itt éppen felelősségteljes cselédi szolgálatban állok!"


Köszönöm a Könyvmolyképző Kiadónak a könyvpéldányt! Ha te is elolvasnád ide kattintva megrendelhető 24%-os kedvezménnyel!



2017. május 22., hétfő

Colleen Hoover: Maybe Someday ~ Egy nap talán


"Épp most húztam be egy csajnak."


A huszonkét éves Sydney élete maga a tökély: egyetemre jár, jó állása van, stabil kapcsolatban él egy remek sráccal, Hunterrel, és a legjobb barátnőjével, Torival közösen bérel lakást. De minden megváltozik, amikor rájön, hogy Hunter megcsalja, és egyik pillanatról a másikra el kell döntenie, hogyan tovább.

Sydney egyszer csak vonzódni kezd a titokzatos, jóképű szomszéd sráchoz, Ridge-hez. Nem tudja levenni róla a szemét, és valósággal megbabonázza a fiú szenvedélyes gitárjátéka esténként az erkélyen. Ridge sem közömbös iránta, és hamarosan ráébrednek, hogy több szempontból is szükségük van egymásra.

Az Egy nap talán egy szenvedélyes történet barátságról, megcsalásról és szerelemről, ami az első oldaltól kezdve beszippantja az olvasót Sydney izgalmakkal teli világába.



Vannak olyan könyvek, amik végigkísérik az ember életútját és maradandó nyomot hagynak maguk után. A Maybe Someday pontosan ilyen, hiszen annyira gyönyörű és szívet tépő maga a történet, hogy az el fog kísérni minket életünk végéig, nem hagyja, hogy elfelejtsük. Colleen Hoovert, mint írónőt nagyon szeretem. Az eddigi magyarul megjelent kötetei is dobogós helyen állnak a szívemben, mégsem tudták azt nyújtani, mint az Egy nap talán. Most érzem igazán azt, hogy megérett arra az írónő, hogy nem csak sanyarú sorsokat mutasson be, hanem egy nem mindennapi, elsöprően különleges szerelem történetét is.

A Hopeless - Reménytelen óta várom azt a pillanatot, ami a Maybe Someday-nél eljött, hogy újra higgyek és bízzak a szerelemben, és ez teljesen átjött. Nem egyszerűen leírta az érzéseit az írónő, hanem olyan köntösbe bújtatta, ami által az én szívem is és még millió más olvasónak is darabokra tört olvasás közben. Nagyon mélyen érintettek az írónő szavai, s emiatt is lett olyan tökéletes és feledhetetlen az élmény és emiatt is érzem azt, hogy eddig ez a legjobb műve, s eddig ez a legjobb Rubin Pöttyös könyv is, amit eddig szerencsém volt olvasni. Maga a cselekmény a maga prózai módján bontakozik ki, minden egyes oldaltól egyre többet és többet kapok. Ahogy haladtam előre úgy telt meg az én szívem is reménnyel és vágyakozással egy olyan pasi iránt, aki olyan, mint a mi drága Ridge-ünk, akinél tökéletesebb főszereplőt el sem tudnék képzelni. Nemcsak, hogy iszonyat jófej, de még humoros is, és akármennyire is különbözik a többi embertől, igazi értékkel és mondanivalóval bíró karakter. A belső gondolatai egyrészt megolvasztották a szívem, másrészt a sok bonyodalom össze is törte. Egyszerre volt felemelő olvasmány és szívet tépően gyönyörűséges.

A történet elején nem gondoltam volna, hogy ennyire fog tetszeni és arra sem számítottam, hogy mire befejezem azt fogom mondani, hogy az egyik legjobb CoHo könyv! Nagyon tetszik, hogy a történet mellett hanganyaggal is csábít minket az írónő, amik nem egyszerűen jók, hanem tökéletesek és alig várom, hogy olvashassak hasonló projektet. Colleen és Griffin bombasztikus párost alkotnak.Azt tudni kell rólam, hogy eleve zene rajongó vagyok, szinte mindig zenét hallgatok, ha meg éppen nem, akkor olvasok, de azok a Griffin Peterson dalok, amik a könyvhöz készültek eszméletlenek. Az összes tökéletesen illik Ridge és Sydney történetéhez, mivel nagyon szépen vannak összerakva és a kellő helyeken kerülnek elő a történetben. Mindenkinek nagyon ajánlom őket, hiszen az élmény úgy lesz teljes, ha hallod hozzá a számokat is.

A történet túlnyomó részben egy helyen játszódik, ami csak azért tűnt fel, mert Ridge hozott egy olyan döntést, amit jónak és helyesnek vélt, és most emiatt sokan gondolhatjátok azt, hogy miért is annyira fantasztikus ez a könyv, ha kevés helyszínen játszódik. A válasz igen egyszerű: imádom CoHo stílusát, minden egyes írásával olyan tulajdonságaimat hozza elő, amiknek a létezéséről nem is tudtam, és olvasás közben nemcsak a karaktereket és a történetet formálja, hanem engem is. Erre csak nagyon kevesen képesek, s amiatt is éri meg olvasni tőle. A másik az, hogy igazi értéket közvetít és igazi élményeket ad. Nem sablonos sztorikat ír, hanem különleges szerelmi történeteket, amikben megmutatja, hogy igenis érdemes küzdeni a  másikért és a szerelemért. A Maybe Someday azért is emelkedik ki a többi CoHo regény közül, mert a már megszokott természetesség mellett, jócskán kapunk bonyodalmakat, érdekes szituációkat, érzéki jeleneteket és olyan mellékkaraktereket, akik maguk is megérdemlik a külön történetet és a boldogságot. Egy szó, mint száz: olvassátok el. Megbánni nem fogjátok és ti is lehetőséget kaptok arra, hogy megismerjétek Ridge és Sydney történetét, és hozzám hasonlóan reménykedhettek abban, hogy egy nap talán titeket is megtalál egy Ridge-hez hasonló fantasztikus srác.




" Maggie: Kikészültem, Ridge. Gyűlölöm az egészet. Mindennap több órát dolgozom rajta, és most már odáig jutottam, hogy legszívesebben szétverném a számítógépet egy baseballütővel, mint a srác a Hivatali patkányokban. Ha ez a dolgozat egy gyerek lenne, gondolkodás nélkül örökbe adnám, és többet felé se néznék. Ha egy cuki, szőrös kiskutya lenne, kitenném egy zsúfolt kereszteződésnél, és elhajtanék."

"Bármennyire szeretnék is pasiktól független, erős csaj lenni, per pillanat másra sem vágyom, mint hogy ez a srác átvegye az uralmat felettem. Azt akarom, hogy a kezébe vegye az irányítást, takarjon be a testével, a csodás száját nyomja az enyémre, és a szuszt is csókolja ki belőlem."

"A szívem mélyén tudom, hogy nem akarnék összejönni vele, főleg nem az életemnek ebben a szakaszában. tudom, hogy most egyedül kell lennem. Egyedül akarok lenni. De eddig legalább ott volt egy szikrányi kis remény. Ezért érint ilyen érzékenyen ez a helyzet. Igaz, hogy per pillanat nem álltam készen egy új kapcsolatra, de a lehetőség azért megvolt. Úgy éreztem, hogy egy nap talán, amikor készen állok, kialakulhat köztünk valami."

"Olyan érzés uralkodik el rajtam, amire egyáltalán nem számítottam: féltékenység. A csend világában eltöltött éveim alatt még soha semmit nem akartam annyira hallani, mint most az ő énekét. Annyira vágyom rá, hogy szinte már fáj. Úgy érzem, mintha a bordáim egyre erősebben szorítanák a szívemet."

"Amikor a tekintete a számra szegeződik, kiszárad a torkom. Amikor a tekintete a mellemre szegeződik, egyre gyorsabban veszem a levegőt. Amikor a tekintete a lábamra szegeződik, én inkább keresztbe teszem , mert már-már úgy érzem, hogy keresztüllát a ruhámon."

" - Nincs benne semmi rossz. Sőt, nagyon szeretlek érte, de nekem nem ez kell. Úgy érzem, mintha a testőröm akarnál lenni, csakhogy nekem nincs szükségem testőrre. Nekem olyasvalakire van szükségem, aki ott áll, amikor beúszom a tengerbe, és biztat, ha kezdek elmerülni. De te még a tenger közelébe sem engedsz. Nem tehetsz róla, de képtelen vagy rá."


Köszönöm a Könyvmolyképző Kiadónak a könyvpéldányt! Ha te is elolvasnád ide kattintva megrendelhető 16%-os kedvezménnyel!



2017. május 19., péntek

Sabaa Tahir: Szunnyadó parázs


"A bátyám a hajnalhasadás előtti legsötétebb órában tér haza."


Laia ​rabszolgalány az írástudók népéből. Elias katonanövendék a harcosok közül. Egyikük sem szabad: mindketten a birodalom könyörtelen rendjének rabjai. A harcosok birodalmában az ellenszegülést halállal büntetik. Akik nem kínálják fel életüket és vérüket a császárnak, azok azt kockáztatják, hogy szeretteiket kivégzik, a birodalom elpusztít mindent és mindenkit, ami és aki kedves számukra. Ebben a kíméletlen világban él Laia, akit a bátyjával együtt nagyszüleik nevelnek. A kis család szegényesen tengődik napról napra. Igyekeznek kerülni a birodalom figyelmét, hiszen sokszor tanúi lehettek annak, mi történik az olyanokkal, akik szembeszegülnek a hatalommal. Ám amikor Laia bátyját lázadás vádjával lefogják, a lány nehéz döntésre kényszerül. Az Ellenállás titkos csoportjának tagjai segítséget ígérnek neki testvére kiszabadításához, de cserébe azt kérik, hogy legyen a kémjük a harcosokat kiképző Sötétszirt katonai akadémián, ahová a kegyetlen parancsnoknő szolgájaként kerül be. Munkája során Laia megismerkedik Eliasszal, aki évfolyamelső az akadémián, az avatás küszöbén áll. Mégis szökésre készül, pedig pontosan tudja, hogy ezért kínzás és halál jár. Ám Elias már nem hisz abban, hogy a harcosok kegyetlensége a birodalom érdekén kívül egyéb ügyet is szolgálna, és meg akar szabadulni a zsarnokságtól, melynek fenntartására kiképezték. Laiával hamar ráébrednek, hogy a sorsuk szálai összefonódtak, és hogy a döntéseik akár a birodalom jövőjét is megváltoztathatják. Vajon összeütközik és harcban szétrobban, vagy éppen eggyé olvad a két fiatal világa?


Amikor elkezdtem nem gondoltam volna, hogy ennyire erős és magával ragadó lesz. Nem számítottam arra, hogy ennyire zseniálisan lesz megírva és, hogy ennyire tetszeni fog. Megvan benne minden, amitől nálam egy történet igazi élménnyé alakul. Nemcsak, hogy izgalmas és fondorlatos, de azok a csavarok és lehetetlen helyzetek, amikkel találkoztam teljesen lenyűgözött.Eszméletlen, hogy mire képes Sabaa Tahir. Emelem a kalapom előtte. Zseniális ez a nő!

De kezdjük az elején. Adott egy lány és egy fiú, akik egészen más életet élnek, mint a másik, mégis egy ponton összefonódik a sorsuk. Laia a történet elején még ártatlan, aki éli mindennapjait, igen ám, de egyetlen rossz döntés és minden felborulhat. Az élete így sem fenékig tejfel, hiszen az írástudók népéhez tartozik, akiket sok-sok évvel ezelőtt leigáztak, mégis olyan titkoknak van a birtokába, ami lehet, hogy régen érték volt, de ma már nem más, mint bűn. Bűn túl sokat tudni, bűn tájékozottnak és jól informáltnak lenni. Laia ennek lesz az áldozata, hiszen bátyja sodorja őt és a családját veszélybe, ami miatt rendesen meg is bűnhődik. Elias ezzel szemben a birodalom katonája, akit nem sok választ el attól, hogy Maszk legyen, de mindez túl szép, hogy igaz legyen. Őt magát is kétségek gyötrik és az sem segít, hogy újabb és újabb próbáknak teszik ki. Maga a történet hihetetlenül fantáziadús, kegyetlen és a megfelelő helyeken ádáz vagy éppen gyengéd. Mind a a két szál, mind a két nézőpont tökéletesen kiegészítik egymást. A kellő helyeken forrnak össze és a kellő helyeken térnek el egymástól. Nemcsak megalapozzák a történetet, hanem építik, formálják is azt.

Sabaa Tahir nem elégedett csak meg azzal, hogy két nézőpontból mondja el a történetét, hanem kellő háttérrel és információáradattal támasztja alá a mondanivalóját, s közben úgy formálja a karaktereit, ahogy éppen az tetszik neki és úgy, hogy az méltó legyen hozzájuk. Próbálja még erősebbé, még ádázabbá tenni őket. Nem csupán elképzelte, hogy milyenek, hanem szívvel ruházta fel őket és hagyta, hogy kimásszanak a maguk által állított ketrecből és ők maguk irányítsák a sorsukat. 

Maga a birodalom és a harcosok elképzelése engem nagyon emlékeztet a rómaiakra, s ettől csak még nagyobb kedvenc lett, hiszen végre egy olyan regény, ami kellően erőszakos ott ahol kell, és kellően gyengéd ott ahol szükség van rá. De még ezek mellett is sikerült belecsempésznie az írónőnek egy kis mágiát olyan lények által, akikről eddig vagy hallottam már, vagy nem, de teljesen új megközelítésben tálalja. Ami a legmeglepőbb volt számomra az az, hogy nem egy, hanem rögtön több erős karakterrel indít. Én még az olvasói pályafutásom alatt egyetlen egyszer sem találkoztam olyan kezdőkötettel, ahol ennyi erős és meghatározó jellem lenne jelen.

Kezdetnek ott van Laia, aki bárminemű kínzást képes lenne elviselni csak azért, hogy kiszabadítsa a bátyját, és ott van Elias, aki megintcsak kiemelkedően erős, de tudatos, ésszel bíró fiatalember, aki a hányavetett sorsa miatt is kiemelkedik a többiek közül. Persze Helene-t sem szabad elfelejtenem, aki már az első bemutatkozása óta meghatározza magát a cselekményt és Eliast is, akivel a képzésük kezdete óta legjobb barátok. Sőt, ott van a Parancsnok is, aki szintén erős karakter, viszont belőlem a legnagyobb ellenszenvet váltotta ki már az első megszólalásával, és akkor a kegyetlenségét és a megbocsáthatatlan tetteit még nem is említettem, pedig lenne miről mesélni. Mindezek mellett az írónő egy szerelmi négyszöget is elénk tár, amire igazán nem számítottam. Minek ide a szerelmi háromszög, amikor lehet az szerelmi négyszög is? Az Ellenállásnak is olyan hátteret ad, ami hiteles és kézzel fogható. Egy ilyen kezdet után el sem tudom képzelni, hogy mi fog még következni. Akik szeretik a fantáziadús, erős, magával ragadó történeteket, azoknak igazi gyöngyszem lesz a Szunnyadó parázs.




"A harcmező a templomom. A kardhegy a papom. A halál tánca az imám. A gyilkos csapás a megváltásom. Eddig elég volt a mantra."

"Nincs hová futnom, jövök rá, ahogy áthaladunk a kapurostély alatt, és beérünk a hírhedt iskola területére. Nincs hová futnom. nincs más út Darin megmentésére."

" - Ilyaas. - Évek óta nem mondtam ki a nomád nevem. Nagyapa még öt perce sem ismert, mikor talált nekem egy harcos változatot. - Ilyaas An-Saif. - Amint kimondom, rájövök, hogy ez talán hiba volt Sokan ismerik a történetet Mamie Rila nevelt fiáról, akit aztán Sötétszirtre vittek. A birodalom persze elrendelte a titoktartást, de a nomádok szeretnek fecsegni."

" - Ki tudja, Elias? - mondja Tristas. - Egyetlen kézmozdulattal meg tud ölni egy felnőtt férfit, karddal a kezében démon, és szinte bármelyikünket képes lenne az asztal alá inni. És ezek miatt talán elfeledkezünk arról, hogy ő mégiscsak egy lány."

" - Az, hogy szerelmes vagyok beléd, a legrosszabb dolog, ami életemben történt velem. Rosszabb  Parancsnok összes korbácsolásánál, még a próbáknál is rosszabb. Ez kínzás, Elias. - Remegő kézzel simítja végig a haját. - Gőzöd nincs arról, milyen. Fogalmad sincs, mit adtam fel érted, milyen alkut kötöttem..."

" - Ne haragudj - mondja. - Ne haragudj, nem akartam. Én egy Maszk vagyok, és te egy rabszolga, nem kellett volna...
   - Semmi baj. - Az ajkam vágytól ég. - Én akartam... én kezdeményeztem."


Köszönöm a Cartaphilus Könyvkiadónak a könyvpéldányt! Ha te is elolvasnád ide kattintva megrendelhető 15%-os kedvezménnyel!