2017. április 23., vasárnap

24. Nemzetközi Könyvfesztivál ~ Élménybeszámoló


Legtöbbször, amit eltervezek az meg is valósul, kivéve ha felsőbb erők közbeszólnak és módosítanak a terveken. Úgy gondoltam el, hogy első napon, azaz csütörtökön kilátogatok a Millenárisra és körülnézek a nagy szombati hajrá előtt, igen ám, de közbeszólt az időjárás és az áprilisi hó. Áprilisban hó. Ez komoly? Egy gyors újratervezés után szombaton végre sikerült kimennem, és a legjobb tudásom szerint a betervezett standokat mind végiglátogattam és még néhány dedikálásra is sikerült eljutnom. Szeretem, hogy ha sikerülnek azok a dolgok, amiket betervezek, szerencsére minden úgy alakult, ahogy alakulnia kellett. Egy valami volt csak, ami úgy igazán meghökkentett, és az a tömeg. Tudtam, hogy sokan lesznek, na de arra cseppet sem számítottam, hogy valóságos heringpartival kell szembesülnöm. Tény, hogy nem vagyok rutinos könyvfesztiválozó, hiszen ez még csak a második ilyen esemény, amin részt veszek, és az elsőn is csak az első napon voltam, amikor is alig volt tömeg, na jó egyáltalán nem volt, de meghökkentett az, ami az On Sai dedikáláson volt. Tömeg, hosszú sor és megannyi lelkes olvasó, akik mind azt várták, hogy oda kerüljön a sor, hogy ő következzen és dedikáltathassa a drágaságait. 

Magamhoz hűen nálam is ott lapult a Lucy és az Esővágy, amiket sikerült is aláírattatnom az írónővel, aki volt olyan aranyos, hogy ezt írta bele az Esővágy példányomba: " Egy helyes vérfarkast, vagy egy kedvesebb lovagot kívánok a hétköznapokra is." Hát nem aranyos? Ezután a Spirit Bliss dedikálás következett, és igen, nem bírtam ki, hogy ne szignóztassam a legújabb kedvencemet, A Szemet, na meg persze az Árnyékvilágot és a frissen vásárolt Kígyók sziszegését. Spirit annyira közvetlen és aranyos, hogy még puszit is kaptam tőle. Hihetetlenül kedves gesztus volt ez a részéről. Sikerült feledhetetlenné tennie a dedikálást. Miután végeztem a dedikálásokkal a B28-as standon átsétáltam a D2-höz, ahol már nem volt akkora a tömeg, szóval nyugodtan beszerezhettem két szuper könyvet, a Zápor utcát és a régóta vágyott Árnyék és csontot. Azért csak ezt a kettőt, mert pénteken már megérkezett a Dearest stepbrother és az Oblivion3, utóbbi az előkelő 0008-as sorszámmal!

A végére pedig sikerült még Böszörményi Gyulától is beszerezni az Ambrózy báró eseteihez tartozó könyvjelzőket dedikálva, így már egy szavam sem lehet, és amilyen gyorsan csak tudom be kell szereznem az eddig megjelent köteteket, kezdve a Leányrablás Budapesten-nel, ami már nagyon régóta a kívánságlistám tetején csücsül, de egy kicsit félek tőle, hogy esetleg nem fog tetszeni. De ha nem kockáztatok, akkor soha nem tudom meg, és lehet, hogy egy hatalmas élménytől fosztom meg magam, amit semmiféleképpen sem szeretnék. Összességében nagyon jó volt, felemelő élmény olyanokkal találkozni, akik azt erősítik meg bennem, hogy bizony érdemes olvasni és van jövője. Ha tehetitek egyszer mindenféleképpen látogassatok ki, nagyon jó móka!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése