2017. február 23., csütörtök

On Sai: Esővágy


"A Halál megvakarta a bütykét, majd visszadugta a lábát a vízbe."


Exkluzív válogatás On Sai novelláiból

Bölcsesség, derű, kínzó önvizsgálat, rakoncátlan, pajkos humor, hatalmas vállalás.
On Sai világokat alkot számunkra, hogy megkönnyítse létünket a teremtett világban, és hogy ablakokat nyisson világainkra, ajtókat belső útjainkhoz.
Hol képet kapsz, hol gondolatbonbont, nyugtalanító kérdést;
hol egy üde ötletet, felszabadító élcet.
Tizenhárom történet, tizenhárom feledhetetlen élmény, mely elkísér!
Boldogan nyújtjuk át számodra, Kedves Olvasó.

Csemegézz, érezz, érts!




Tizenhárom történet, tizenhárom különböző mondanivalóval. Minden novellában van valami egyedi, ami elgondolkoztat, s egyben élményeket, szórakozást is nyújt. Vannak benne komolyabb hangvételűek, humorosabbak, de mindegyikben közös, hogy tökéletesen átjön az írónő különleges személyisége és a lelkivilága. A történetek olvastatják magukat, közben pedig új világokat, dimenziókat nyitnak meg az olvasók előtt. 
Nem gondoltam volna, hogy ennyire különleges és szerethető lesz, de On Sai-nak sikerült újból meglepnie, nem is kicsit. A legtöbb történetnél nem volt elég az a mennyiség, amit kaptam és többet akartam, sőt még most is vannak olyanok, amikből örülnék, ha hosszabb változat is napvilágot látna, de ezekről később még írok, hogy pontosan melyek azok a novellák, amik elnyerték maradéktalanul a tetszésemet. Az illusztrációk valami eszméletlenek, nagyon jól el lettek találva. László Maya nagyon ráérzett arra, hogy mit is kellene hozzátennie ahhoz, hogy tökéletes legyen az élmény és persze a végeredmény is.


Jóvágású vérfarkas nősülne

Érdekes volt olvasni, ahogy On Sai ötvözte a Halál jelenlétét a vérfarkas léttel. A címből valami hirdetésféle ugrott be, de annál sokkal többet kaptam. Egy komplett történetet, ami jó értelemben volt szokatlan és nem mindennapi. Nagyon jól szórakoztam olvasás közben, már csak azért is, mert még nem olvastam ehhez foghatót az írónőtől. Tetszett, ahogy a szálakat fonta és ahogy próbálta komikussá, viccessé varázsolni a lapokat. A legnagyobb problémám ezért az volt vele, hogy túl rövid, nagyon szívesen olvastam volna még tovább. Dan és Hali karaktere is szépen kiemelte a személyiségüket, s emiatt is tűnt olyan rövidnek ez a novella, mivel ez a két karakter simán megérdemelne egy egész könyvet.

Scar első bálja

Annyi jót hallottam már erről a kis történetről, hogy egyszer majdnem elolvastam, de aztán mégsem tettem, mondván, hogy még nem ismerem Scar történetét. Ha tudom, hogy ez az egyszerű, de nagyszerű novella ilyen szellemes, akkor talán előbb elkezdek élni az On Sai univerzumban. Komolyra fordítva a szót; az írónő most sem hazudtolta meg magát, hiszen Scar karaktere ugyanolyan, min amilyennek eddig megismerhettem. Különc, de mégis szerethető, értékes. Ha azt kérdezné valaki, hogy miért is tetszett, egyszerűen csak azt mondanám neki, hogy olvassa el és megtudja. Jó volt egy új megközelítésből megismerni Scar és Artúr kezdetleges kapcsolatát, főleg amiatt, hogy mindig is szimpatikus volt és mindig is az lesz Artúr karaktere. Mellesleg, kedvcsinálónak sem utolsó a Szivárgó sötétség sorozathoz.

Hogyan ölne Jung?

Már a cím is nagyon figyelemfelkeltő, alig vártam, hogy elmerülhessek a történetben és hogy megtudjam, ki is az a Jung. Különleges élményt nyújt, ahol a valóság keveredik a szerepjátékok világával, majd ezt még érdekfeszítőbbé téve előtérbe kerül a tudatalatti, egy rég elfeledett emlék. Hangvételét tekintve az egyik legkomolyabb a 13 novella közül, mégsem nyerte el teljes mértékben a tetszésemet. Hiányzott belőle Bea egyedi stílusa, nem éreztem igazinak. De ettől eltekintve szerethető. Egy olyan szívsebészről szól, akinek látszólag jó élete van, sikeres, mégsem boldog és azt keresi, hogy mitől is lehetne az. A Jung-os dologra nem sikerült rájönnöm, egyszerűen ötletem sincs, hogy mi vagy ki az egyáltalán. Akik kicsit elvontabbak az átlagnál és szeretik a szerepjátékozást, azoknál igazi siker lesz. De nekem nem igazán jött át a lényeg, ami nem is baj, mivel nem lehet mindent szeretni, függetlenül attól, hogy más írások elnyerték a tetszésemet.

A mágia ára

Történet a szerelemről, aminek valósnak kellene lennie. Egy kicsit olyan hangulata volt, mintha egy népmesét olvasnék, ahol a végén mindenre fény derül és a legrendesebbnek tűnő teremtés is kimutatja a foga fehérjét. Történetünk főszereplője egy szerelmes mágus, aki bármire hajlandó lenne azért, hogy levegye a kedvese válláról a terhet, de vajon elég az ő szerelme ahhoz, hogy megtartsa a hőn áhított nőt, vagy csak minden egy álom része volt? A realitás vetekszik a szerelem érzésével, és az emberek valós természetével, ami persze a végén kiderül; a tanulsággal együtt. Sokat ad ez a novella ahhoz, hogy ne csak szórakoztató, hanem olykor tanulságos esetekkel is találkozzunk az Esővágy kötet történetei között.


Az emlékkufár

Ez az egyik olyan történet, amit nagyon vártam, főleg azután, hogy ilyen érdekes címe van. Egy olyan nő életébe tekinthetünk be, aki sikeresnek mondható, mégsem érzi felhőtlenül boldognak magát. Fel-felmerül benne a "mi lett volna, ha" kérdéskör, amire maga a novella is épül. Mindenki életében előfordult már egyszer biztosan, amikor elbizonytalanodott és érdekelte, hogy mi lett volna, ha. Erre meg is kapjuk a választ, csak azzal nem számolunk, hogy ez bizony a jelenre is hatással van. Tetszett, hogy magával ragadó volt, tanulsággal szolgált és furcsa, de az is, hogy sci-fi-s elemek is megtalálhatóak benne, s ennek van az egyik legjobban felépített háttérvilága is.

Sose szólj be varázslónak!

Imádtam minden egyes sorát! Vicces, nagyszerű karakterekkel és végre egy mesefeldolgozás. Olyan, mintha A hercegnő és a béka fordított verzióját olvastam volna, ahol a hercegnek próbákat kell kiállnia, amivel bizonyíthatja az apja előtt a rátermettségét. A béka jelen esetleg egy tolvaj lány, akit egy varázsló varázsolt el. Ribi, a gyík hatalmas karakter, szarkasztikus, de a józan ész keretein belül. Alder meg akár a jóságos herceg, délceg, a többi férfihoz hasonlóan vak a szerelem iránt, de végül a jó döntést hozza. Ez a novella az egyik legkidolgozottabb, ez adta a legtöbb élményt és lehet, hogy csak én vagyok ennyire megszállott, de egy álom válna valóra, ha On Sai nemcsak ezt a csipetnyi boldogságot adná, hanem egy igazi, rendíthetetlen és hamisíthatatlan történetet adna a szereplőknek, mivel nagyon megérdemlik, és még úgyse volt olyan, hogy egy magyar írónő átdolgozásában olvashassunk egy "klasszikusnak" nem éppen nevezhető, e annál inkább mesés elemekkel tarkított, happy enddel végződő történetet. A novella lezárása annyira tipikus Bea. Még ott is megmutatja a tehetségét, hogy ő bizony ért a szórakoztató és humoros lezáráshoz.

Ébredés

Már az első mondatával sikerült elvarázsolnia. Mindig is szerettem a történelmi helyszíneken játszódó történeteket, azt meg különösképpen értékelem, hogy egy új fajt ismerhettem meg. a maga nemében ez is tanulságos, segít a külső mögé látni, ahol nem az számít, hogy van e agyarad, mennyire vagy nem szemnek való, hanem az, hogy a belsőd milyen. A belső vívódás, amit Agor megélt helytálló és csak emeli a novella színvonalát. Ebből is szívesen olvastam volna többet, de ami késik nem múlik, legalábbis remélem.

Csak mi, lélekharcosok

A Hogyan ölne Jung?-hoz hasonlóan ez is inkább elvont, ahol előtérbe mi magunk kerülünk. Ez rendelkezik a legjobban mögöttes tartalommal, mégis élvezhető és különleges. Néhol nehezen értelmezhető és kell hozzá egy bizonyos nyíltság, világszemlélet, de ha ez megvan, akkor gyerekjáték az olvasása, és minden részlet tökéletesen a helyére kerül. külön tetszik, hogy nincs konkrétan megszabva, hogy kiről is szól, mivel mi magunk alakítjuk a történetet, mi magunk, emberek vagyunk e novella legfőbb kellékei. Mi, akik összetartozunk, akik nemcsak magunkat, hanem másokat is önzetlenül segítünk, lökünk a cél felé, és rájövünk, hogy nem vagyunk egyedül, hogy segítség nélkül nehezebb az élet, és olykor kifizetődő, ha hagyunk mást is érvényesülni, ha hagyjuk, hogy segítsenek nekünk. Ha nagyon elvont akarnék lenni azt mondanám, hogy a mai társadalomról, a mai nézetekről szól, miszerint csak mi magunk tehetünk azért, hogy minden jó és tökéletes legyen.


Nyolc négyzetméter a világ

Hűha! Erősen +18-as töltetű történet egy fürdőkádról és annak mindennapjairól. Nem gondoltam volna, hogy ezt fogom érezni, de On Sai-nak sikerült úgy megírnia, hogy még a legerotikusabb regénynél is hitelesebbnek éreztem. Szenvedélyes, mohó, érzéki és nagyon perverz. De közben nagyon jó is. Egyedi élményt nyújt, főleg amiatt, hogy eszembe nem jutott volna az, hogy egy kádnak lehet nemi élete, főleg nem ilyen pikáns és intenzív. Néhány jelenetnél olyan jókat derültem, míg másoknál paprikapiros arccal olvastam tovább. Ezután a kádas sztori után csak remélni tudom, hogy olvashatunk még az írónőtől hasonló jeleneteket, mondjuk Scar és Artúr kapcsán.

Orkszar- és barackillat

Azt a mindenit! Ez a novella valami eszméletlen. Perzselő izgalom, fantasztikus lények és Mr. Darcy. Egy sajátos disztópiába nyerhetünk betekintést Budapesttel és a Nyugati térrel a középpontban. Minden romokban és érdekesebbnél-érdekesebb események, szereplők színesítik a palettát. A könyvek, filmek, sorozatok szereplői életre kelnek, így találkozhatunk orkokkal, vámpírokkal, vérfarkasokkal, boszorkányokkal és sokak kedvencével, a Büszkeség és balítélet Mr. Darcy-jával. A novella küldetésközpontú, emiatt színes, olykor túlságosan is komor, megrázó képet kapunk a helyzet állásáról, és arról, hogy milyen is az élet ebben a posztapokaliptikus világban. Egyben a legintenzívebb novella is, mér csak a címből kiindulva.

Mentsd meg Krisztust!

Erősen vallásos töltetű újragondolás. Nagyrészt arról szól, hogy milyen volt Jézus a keresztre feszítés előtt és egy teljesen új megközelítésben mutatja be az események menetét Mózes szemén keresztül egy kis sci-fi-vel megbolondítva. Igaz, hogy nem vagyok annyira vallásos, nem járok templomba és nem imádkozom, mégis képes volt arra a novella, hogy megérintsen és elgondolkoztasson.

Dajkamese

A legrövidebb novella egy nagyon érdekes felvetéssel, ami összefügg a menstruációs ciklussal és a gravitációval. Ez a néhány oldal gondolkoztatott el igazán, hogy mi is lenne a férfiakkal nők nélkül, hiszen nélkülünk tehetetlenek, képesek vagyunk elvenni tőlük bizonyos érzéseket, akkor is, ha ők fizikailag erősebbek, rátermettebbek. Nagyon komoly témát boncolgat, amit egy új bolygó felfedezésével hoz összefüggésbe.

Esővágy

Nagyon szépen kivehető, hogy mennyire fantáziadús, mennyire ért ahhoz On Sai, hogy egyszerű jelenségekből igazi történetet szőjön. Irigylem érte az írónőt, hogy sose áll meg és csak megy előre a képzelet szárnyán. Ez a novella is csodálatos és egészen megható. Sikerült egy kis romantikát, vágyat, vágyódást is belecsempészni, amitől csak még jobb lett. Egy kis szerelem sosem árt, itt is meghozta a kellő hatást. Méltó lezárása és egyben méltó címválasztása ez az antológiának, amit biztos vagyok, hogy még jó néhányszor újra elő fogok venni és ábrándozok majd, hogy bizonyos történetekből bárcsak könyv születne. Ez nem akart célzás lenni, de szerintem rajtam kívül mások is örülnének egy nagyobb szabású projektnek.




" - Állandóan "menj ide, menj oda", soha egy kis pihenő! Hiába kérem az isteneket, hogy hagyjanak időt a katasztrófák között. Nem, őket ez nem érdekli! Most is mi volt! Az e heti pestisjárványok mellé még két földrengést meg egy háborút is kaptam!"

" - Ma nagyon megleptél. Azt hiszem, az igazi szépség tényleg belülről fakad. Hiába a mutánsvörös hajad és ez a ronda zöld szem, mégis, te voltál a legszebb, egyszerűen ragyogtál, és mindenki megszépült körülötted. Katka, az öregek, még Dakar is... sugároztatok."

"De téged, Bia, nem érdekeltek az emlékeim, udvarias maszkod mögül minduntalan a kis fekete selyemdobozkára pislogtál. Megkaptad a nyakláncot, és elvesztettél engem. Megérte?"

" - Én hetven múltam. Fiam, egy nő sosem mondja ki, amit akar. De ha mégis, az így hangzik: szeretsz engem annyira, hogy megtedd értem? Ha tudnád, hányszor hallottam már ezt!"

" - Értem a nyelvüket. Nézd hercegem, lehet, hogy csak egy ócska kis tolvaj vagyok, de azt még én is tudom, hogy az érdek a lényeg! Mire vágynak a pókok? Nagy, szaftos döglegyekre! szerzünk egy jó büdös dögöt, arra odajönnek a legyek. Vigyél magaddal, és meglátod!"

" - Ez egy becsületes középosztálybeli hely, itt nem vonszolunk hölgyeket. Jobb lenne, ha a szobájukban beszélgetne a kedves elf barátjával. A mestere is ott van."

"Csak azt mondom, hogy ne hagyd, hanem harcolj érte! - felelte Holo. - Ha az a nő nem lenne, megint minden olyan volna, mint régen. Nem akarod?"

"Annak idején, mikor az első ufókat levadászta az emberiség, föltettük a kérdést, ugyan mi a fenét keresnek itt."


Köszönöm a Könyvmolyképző Kiadónak a könyvpéldányt! Ha te is elolvasnád ide kattintva megrendelhető 16%-os kedvezménnyel!

1 megjegyzés:

  1. Carl Gustav Jung az egyik legismertebb pszichológus volt. A mai napig rengeteg követője van a tanainak. Rá utal a novella címe is. :)

    VálaszTörlés