2016. november 13., vasárnap

Kody Keplinger: Lying Out Loud - A hazugságháló

Sonny ​​Ardmore remekül hazudik.
Arról, hogy az apja börtönben van, hogy az anyja kirakta őt otthonról, és éjszakánként titokban a legjobb barátnőjénél alszik.
Talán Amy Rush az egyetlen, aki átlát Sonny hazugsághálóján, és mellette áll, bármi történjék is. Mindent megosztanak egymással: a titkaikat, a ruháikat… Sőt, még a Ryder Cross iránti utálatuk is közös. Ryder az új fiú a Hamilton gimiben, és megtestesíti mindazt, amit Sonny és Amy ki nem állhat: a srác egy beképzelt, sznob stréber. Csakhogy Rydernek van egy gyenge pontja: Amy. Le sem tagadhatná, hogy belezúgott. Úgyhogy amikor Ryder e-mailben randira hívja Amyt, a két lány úgy érzi, kihagyhatatlan alkalom kínálkozik a számukra. Úgy alakul, hogy Sonny egy egész éjszakát végigchatel Ryderrel, és őszinte borzalmára rádöbben, kezdi megkedvelni a fiút. Csakhogy van egy kis probléma: Ryder végig azt hitte, Amyvel beszélget. Úgyhogy Sonny bonyolult hadműveletet eszel ki, amivel rádöbbentheti Rydert, valójában mindig is őt akarta, nem Amyt. Képes lesz Sonny egészen az igazságig jutni a hazugságai segítségével, vagy végül Rydert és Amyt is elveszíti?
Kody Keplinger egy vicces és egyben szívszorító történettel tér vissza a The DUFF – A pótkerék világába: azokról a hazugságokról ír, amiknek bedőlünk, és azokról az igazságokról, amikre véletlenül sem számítanánk.

"Én, Sonny Elizabeth Ardmore ezennel elismerem, hogy remekül hazudok."

Nagy reményeket fűztem ehhez a könyvhöz, mivel olyannyira megszerettem a The Duff - A pótkerék történetét, hogy még a filmet is hajlandó voltam megnézni, holott tudtam, hogy csalódni fogok, de magam is meglepődtem, hogy ez nem így történt.

A hazugságháló már csak a címe miatt is érdekes, hiszen magába foglalja mindazt, ami ránk nehezedhet, ha túl sokat és túl gyakran füllentünk másoknak.

Az eredeti és a magyar borító merőben eltér egymástól, mégis mindkettő illik hozzá, de a magyar kiadásé nekem jobban szimbolizálja azt a stílust,vonalat ami az írónőt jellemzi és a Duff-hoz is jobban illik.
A történet alapsémája a füllentésre, hazugságokra épül. Nem hiszem, hogy lenne olyan ember, aki ne füllentett volna már legalább egyszer az életében, ez a könyv pont azt mutatja meg, hogy milyen is az, amikor a sok hazugsággal átesünk a ló túloldalára. Nagyon tanulságos és olvasás közben több mindenre is rájöhetünk, ha mélyen magunkba nézünk. Rájövünk, hogy lehet, hogy egy ideig jó ötletnek tűnt az adott dolog, de egyvalamit nem szabad elfelejteni: a hazugságok mindig kiderülnek és csak néhány esetben hozható rendbe az okozott kár, viszont legtöbbször minden borul, amit addig felépített az ember.

Kody Keplinger hozza a már oly megszokott stílusát. Csajos, sztereotípiákat döngető, szívvel-lélekkel írt ifjúsági regény, amit a nyelvezete miatt több fiatal olvas, mivel az írónő maga is fiatal még, ezáltal jobban belelát abba, hogy mi is zajlik le egy tiniben, főleg ha pasikról és szerelemről van szó.

A történet főszereplője Sonny Ardmore, Amy Rush - igen az a Rush, Wesley kishúgának - legjobb barátnője, aki szöges ellentéte Amynek. Megrögzött hazudozó, aki már nem egyszer mentette ki magát a bajból a hazugságaival. Egy idő után persze Sonny is kénytelen rájönni, hogy nem jó, amit csinál. Elhiszem, hogy nehéz leállni, de az igazságot mindig többre értéelik, mint a hazugságokat. Az egészben az a legzavaróbb, ha már akkor sem hisznek az embernek, ha igazat mond.

Ezenkívül amúgy Sonny egy nagyon kedves lány, aki fél úgy igazán megnyílni mások előtt, még a legjobb barátnője előtt is. Igazi titkokat őriz magában, amiket gyakran hazugsággal, esetleg kegyes hazugsággal leplez. Amy jelleme merőben eltér attól, amilyennek Wesleyt megismertük, de ebből is látszik, hogy bizony a testvérek sem egyformák.
Volt néhány olyan pillanat, amikor a legszívesebben rászóltam volna Amyre, hogy ne legyen már ilyen kedves és elnéző. Sonny megérdemelte volna, hogy valaki végre helyretegye. Amire nem számítottam, hogy szerelmi háromszöget fogok kapni. Nem feltétlenül vagyok oda értük, viszont A hazugságháló esetében jól jött ki a dolog. Újabb tényre világított rá. Érdemes esélyt adni másoknak is, olyanoknak, akiket elsőre nem gondolnánk magunkhoz valónak, pedig pont ezek az emberek tudják a legnagyobb meglepetést okozni.

Az új szereplők mellett a már jól ismert szereplők - gondolok itt Wesleyre és Biancára - sem tűnnek el, mert néhány fejezet erejéig velük is találkozhatunk és szembesülhetünk a kapcsolatuk alakulásáról, na meg arról is, hogy Weslex személyisége mennyit is fejlődött.

Azok, akik szerették a Duffot falni fogják A hazugságháló sorait. Ha egyszer elkezdi az ember képtelenség letenni. A történet alakulása nem engedi, hogy csak úgy letegyük, arra ösztönzi az olvasóit, hogy járjanak a végére és ismerjék meg az igazi Sonnyt és lássanak át azok a burkon, amit maga köré épített. Az sem utolsó szempont, hogy Ryder még számomra is hatalmas meglepetéseket okozott. Nagyon érdekes és figyelemreméltó karakter.


Kedvenc idézeteim:

"Hagyta, hogy aznap már másodszor is víztől csöpögve üljek be a drága autójába, és még csak össze sem rezzent. Tényleg nagyon szeret engem."

"Na, álljunk csak meg egy pillanatra! Ryderrel évődöm? Az ősellenségemmel? Ha én lennék Superman, ő lenne Lex Luthor. Ha Thor lennék, ő Loki. Ha lekvár, ő mogyoróvaj."

"Annyit hazudoztam saját magamnak, hogy már fogalmam sem volt, mit higgyek. Egy dologban viszont biztos voltam: megkedveltem Rydert. Nagyon is."

"De azért Ryder is váratlan vendégnek számított. Zöld katonai kabát volt rajta, a tök feleslegesen hordott fekete szemüveg meg sapka. Szexi volt, mert már hozzászoktam a borzalmas hipszter stílusához."

" - Ne skatulyázd be magad! Tudom, hogy úgy tűnik, mintha az ilyesmi számítana, én is így gondolkodtam régen, de nem számít. Nekem elhiheted."

"Vége volt. Kiderült az igazság. Meztelennek, megszégyenítettnek éreztem magam. Annyira fájt."



Köszönöm a Könyvmolyképző Kiadónak a könyvpéldányt!

Merülj el te is A hazugságháló világában!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése