2016. október 26., szerda

Anne L. Green: Viharos érzelmek

Szenvedély ​​nélkül lehet élni, de vajon érdemes?
Jason Scott az FBI kommandós alakulatának tagjaként élte nem éppen hétköznapi életét. Egy napon azonban, egy balul elsült akció után, minden a darabjaira hullik körülötte. Létezésének új értelmet keresve elvállalja egy befolyásos szenátor lányának védelmét, ám hamar rá kell döbbennie, hogy nem kell a csatatérre lépnie, hogy kemény küzdelmeket éljen át.
A szépséges és lázadó Nina legfőbb szórakozása testőrei megleckéztetése. Mindennapi csatározásaik ellenére mindketten érzik, hogy lassan feltámad bennük az egymás iránti fékezhetetlen vágy, míg végül a lány egyszer csak meglátja a felszín alatt rejtőző valódi Jasont, és ráébred, hogy ő sokkal több mint egy testőr.
Heves ellenállásuk dacára hatalmába keríti őket a szerelem. A sors azonban újra és újra próbára teszi őket: támadások, ármányok, sötét titkok kereszttüzében rá kell ébredniük: a szerelemben nincs megalkuvás.
Vajon mindkettőjük vonzalmát csak a szenvedély mozgatja? Vajon van jövője a szerelemnek a múlt árnyékában?
Az Aranykönyv-díjra jelölt Anne L. Green a 2015. év elsőkönyves felfedezettje, a váratlan fordulatokban bővelkedő legújabb romantikus-erotikus regényében válaszokat keres a sokakat izgató kérdésekre.

"Mint az őrültek rohantunk az állítólagos célszemély tartózkodási helyére."

Mindig öröm Anne könyveit s kezembe venni, s ez a Viharos érzelmekkel sincs másképp. Aki ismeri az írónő munkásságát az már nagyjából tudhatja, hogy mire számíthat tőle. Olyan szerelmi történetet ír, amit kellő akcióval megfűszerezve még az anti romantikusok is tudnak szeretni. Legtöbbször az ellenségeskedés, a két fél iránti felszíni gyűlölet a másik iránt a meghatározó, ami mindig átcsap vonzalomba. Ez most sincs másképp.

Ahogy egyre haladunk Anne könyveivel felfedezhető, hogy egyre jobban, talányosabban, furfangosabban ír, s az erotikus tartalmak is egyre központibb szerepet kapnak.
Úgy vélem, hogy a Viharos érzelmek az a történet, ahol már igazán megérett, kiteljesedett az írás iránti elkötelezettsége, szeretete és úgy igazán érezhető, hogy megérkezett az írónő hamisítatlan hangja. Az eddigi regényei közül talán ez van a legjobban kiforrva, innentől már csak egyre jobb és jobb lesz.
Végre sikerült azokat a mozzanatokat ötvöznie, amik eddig a könyveinél külön-külön tetszettek, tudtam, hogy akkor lesz a legjobb, ha végre önfeledten, mindenféle félsz nélkül tárja az olvasói elé a mondandóját. Már a fülszöveg elolvasásakor beleszerettem a történetbe, lélegzetvisszafojtva faltam a sorokat, s alig vártam az újabb és újabb fordulatokat, pikáns részleteket és azt, hogy mikor fog legközelebb meglepni.

Talán pont ennél a kötetnél teljesedett ki az is, hogy nagyobb hangsúly van az egyes karakterek jellemfejlődésén. Erre a legjobb példa Nina, hiszen az elején egy igazi elkényeztetett liba nézetét keltette, és csak a belső vívódásokból, belső monológokon - amiken nagyon jókat derültem - jön át az, hogy milyen is ő valójában.

A regény végére egy csodálatos változáson ment keresztül, és nemcsak a külvilág felé mutatott értékei változtak, hanem ő maga is, Sokkal szerethetőbb karakterré vált, aki a végére levette a kislányos bájt és igazi nővé érett, azzá, akinek mindig is lennie kellett.

Jason nagyon szimpatikus volt már az elejétől kezdve, de ez nem jelenti azt, hogy egy párszor nem pofoztam volna fel szívesen vagy, hogy ő nem viselkedett hisztis tiniként. Neki is, mint minden embernek voltak hibái, de ez nem von le abból, hogy milyen értékekkel rendelkezik és még, ha látszólag lehetetlen is a helyzet, tudom hogy legbelül sose adta fel. Azért, amikor igazi bunkó seggfejként viselkedett szívesen ágyékon rúgtam volna, hogy térjen már észhez, hiszen Ninának szüksége van rá.


Ahogy haladtam a történettel úgy láncolt egyre jobban magához. Alig vártam, hogy szembesüljek az újabbnál újabb problémákkal, fordulatokkal. Együtt izgultam végig az eseményeket a szereplőkkel, együtt szurkoltam velük, hogy minden oldódjon meg és végre kapják meg a jól megérdemelt happy endjüket. A történet lezárása valami eszméletlen volt. Nincs mese, el kell olvasni! Nagyon váratlan volt, legalábbis számomra. Nem tudom ti, hogy vagytok vele.
Egyetlen egy dolog van, ami nem tetszik, de ennek semmi köze a történethez. Valahogy nem tudok kibékülni a borítóval. Látom a kapcsolatot , hogy passzol az Eltitkolt múlthoz, de engem nem sikerült lenyűgözni. Egyszerűen nem fog meg és szerintem nem is passzol a szereplőkhöz. De mindezt félretéve a történet fantasztikus volt. Még nagyon sok Anne L. Green történetet szeretnék olvasni.
" - Nincs szükségem rá, hogy bárki szeressen. Akarsz még valamit, mert vacsoráznom kell menni a fennhéjazó apámmal."

" - Meglehet, de nekem nincs más szórakozásom. Csak nézd meg. Egy börtönben élek, mindentől és mindenkitől elzárva. Ha nem bosszanthatnék másokat, becsavarodnék."

"Azt mondják, hogy a nők a rosszfiúkba lesznek szerelmesek, de a jófiúkhoz mennek feleségül. Még mindig nem tudtam, hogy Jason melyik kategóriába is tartozik, de azt igen, hogy odavoltam érte..."

" - Oh, értem én. Megmondod a szívednek, a gyomorremegésednek meg a lábelgyengülésednek, hogy bocsi, most épp nem aktuális."

" - Nina Davis, te vagy kerek e világon a legkiállhatatlanabb, legbosszantóbb nőszemélye, akit csak láttam. És én éppen ilyennek szeretlek, nem tudok nélküled élni. Megtisztelnél azzal, hogy hozzám jössz feleségül?"


Köszönöm az Álomgyár Kiadónak a könyvpéldányt!

Olvasd el te is. Itt rendelhető: https://bookline.hu/product/home.action?_v=Anne_L_Green_Viharos_erzelmek_O_a_testemet_en_a_lelket_mentettem_meg_&id=287454&type=22

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése