2016. július 13., szerda

Baráth Viktória: Első tánc

Meddig ​​érdemes küzdeni egy férfi szerelméért? És az álmaidért?
Zoey álma, hogy musicalszínésznő lehessen, ennek az álomnak azonban határt szabnak a gátlásai. Hogy bebizonyítsa rátermettségét, a 21. születésnapján Párizsba utazik egyedül, ahol szenvedélyes szerelemre lobban a skót származású Owennel, aki a fiatal lány számára a tökéletes férfi – egy apró szépséghibával: a 35 éves Owennek ugyanis van egy titka.
Később felbukkan a színen egy másik férfi is, aki pont azt a biztonságot tudná nyújtani Zoey-nak, amit Owentől sosem kaphat meg.
Zoey válaszút elé kerül: vajon a szenvedélyes szerelmet választja, vagy a biztonságos és kiszámítható életet, netán saját lábára áll, és elindul az álmai megvalósításának útján?
Hová vezethet egy titkokkal és hazugságokkal kezdődő kapcsolat? A nagy korkülönbség ellenére kialakulhat-e életre szóló szerelem két ember között? Te mit tennél meg az álmaidért?
Baráth Viktória első regénye az álmok valóra váltásáról, a leküzdendő akadályokról, és a saját határaink átlépéséről szól.
Egy történet szívvel-lélekkel.



Eddig Álomgyáras szerzők közül csak három írónő munkásságával találkoztam, de nagyon örülök, hogy megismerkedhettem az Első tánccal is, mivel most pont erre volt szükségem. Egy elég nyomasztó időszakon megyek át, és jó volt látni, hogy ha már nekem nem is sikerül összehoznom egy normális kapcsolatot, legalább Zoey-nak úgy ahogy összejön, ideig-óráig.
Igazi felüdülés volt olvasni! Nagyon tetszett. Számomra az Álomgyár Kiadó egy olyan kiadó, ami nem tud rosszul választani és az eddigi élményeim alapján csupa jó könyvekkel rukkolnak elő, az meg csak plusz, hogy a magyar feltörekvő írókat előnyben részesítik. És mindemellett olyan könyvekkel látják el a magyar könyvpiacot, amiknek a borítója is eszméletlen. Ez az Első táncnál sincs másképp. Lenyűgöző és nagyon figyelemfelkeltő. Nem lehet szó nélkül elmenni mellette. Nagyon tetszik benne, hogy ennyire színes, mégsincs az bennem, hogy túl sok, mert igényes és a szívek valami csodálatos módon harmonizálnak az egész történettel, nemcsak a borítóval. Amit még kiemelnék az a kompozíció. Eszméletlen.

Első mondat: " - Kérem, kapcsolja ki a telefonját, nemsokára felszállunk."

Már ahogy kezdődik az nagyon tetszik. Igaz, még sosem repültem, ezért is volt érdekes a kezdés. Zoey az esetlenségével egyből megszerettette magát velem. Valahol mélyen belül én is inkább visszahúzódó vagyok, ezért is tudtam átérezni nagyon sok mindent Zoey-val kapcsolatban. Ahogy haladunk előre a történetben úgy változik Zoey is. Talpraesett, ügyes csajszi ő, csak kell valami, ami kiváltja ezt belőle. Mindig kell egy láthatatlan erő, ami cselekvésre ösztönzi az embereket. Ez így van rendjén.




Nem lehetne azt mondani Zoey-ra, hogy esetlen, mert nem. Ha kell, akkor igenis kiáll magáért és megoldja még a lehetetlennek tűnő helyzeteket is. Ezt nagyon bírtam benne. Egy csajszi ne függjön senkitől. Legyen igazi egyéniség, aki megmondja, hogy mi kell neki és azt meg is szerzi. Azt nem mondom, hogy igazi badass karakter lett, mert nem, de azért nagyon is érzékelhető a személyiségfejlődése. Megannyi kalandban van része, néha még irigykedtem is rá. Mindezek mellett csodás barát. Amy és Jackson bármikor számíthatnak rá, és ez fordítva is igaz. Tehát, nemcsak kimondottan a szerelem csodás, olykor nem olyan csodás érzéséről szól, hanem a barátság is igen fontos szerepet játszik, hiszen mire megy az ember barátok nélkül. Nem igaz?
Megmondom őszintén az elején nem volt annyira rokonszenves Owen, és ezt sajnálom is, meg nem is, de van bennem egy bizonyos ellenszenv a vörös emberek terén, amiről csak én tehetek, de változtatni eddig nem nagyon tudtam, de jött az Első tánc, és ez úgy-ahogy de változott. Már nem viszolygok, ha olyan helyre megyek, ahol ilyen skót beütéses férfiak vannak. ezt lezárva viszont kijelenthetem, hogy néha nagyon is megkedveltem Owent, néha meg nagyon is utáltam. Egyszerűen nem értettem, hogy mit miért tesz, de az tagadhatatlan, hogy jól tartja magát és nem teljesít olyan rosszul, ha értitek mire gondolok.
Sean picit olyan papucsállatkás volt, szóval nem lett nagy kedvencem, az anyukáját meg egyenesen gyűlöltem.




Pozitívumként szeretném kiemelni, hogy örülök, hogyha csak egy rövid ideig is, de Párizsban játszódik, mivel mindig is elakartam menni oda, megnézni az Eiffel-tornyot, inni egy jó kávét és megkóstolni a hamisíthatatlan francia croissant, na meg persze turistáskodni egy kicsit. A kedvenc jeleneteim a könyvből ebben a városban játszódnak.
Sajnos negatívumként ki kell emelnem, hogy néhol nem volt számomra érthető a dolgok menete, mert hiányzott valamilyen kis háttér információ, ami jól jött volna. Például még most sem tudom, hogy mi az a "jinx".
Összességében viszont nagyon tetszett. Megvan benne minden, ami egy jó regényhez szükséges; szerelem, meglepő fordulatok, izgalom és út keresés. Nagyon élveztem.
Utolsó mondat: "Mert én vagyok az egyetlen, akin a boldogságom múlik."




Kedvcsináló idézetek:

"Merj önmagad lenni! Ha megteszed, mások is észre fogják enni, hogy milyen értékes vagy valójában."

" - Gyönyörű vagy! A tested és a lelked is. Olyan tiszta vagy, semmi gonoszság nincs benned. Mintha lélekben még mindig egy kislány lennél, aki csak a szépet látja mindenben. Ez nagyon ritka. Már tudom, hogy nekünk találkoznunk kellett, szükségem volt rád."

" - Mióta hazajöttem Párizsból, csak rád gondolok. Volt, hogy hiányoztál, volt, hogy utáltalak, de veled akartam lenni. Gyűlöltem magam, amiért így elszúrtam. Ha lehetne, megváltoztatnám a múltat, de sajnos nem megy. Ami történt, megtörtént, de kezdhetnénk esetleg tiszta lappal, elölről? - kérdezem a kezemet nyújtva felé."

" - Tudom, de... Szeretem. Sosem szerettem ennyire senkit. Ha csak meglátom, hozzá akarok érni, csak megfogni a kezét, érezni, hogy ott van, hogy az enyém. Szerettél már valakit annyira, hogy nem érdekelt, ki mit mond, csak vele akartál lenni? Hogy bármit megtettél volna azért, hogy érezd, viszontszeret, akár csak pár percre is?"

"Sean a tipikus férj és apa, Owen pedig a forróvérű szerető. Össze kéne őket gyúrni, megkapnánk a tökéletes pasit."

Köszönöm a könyvet az Álomgyár kiadónak.

Elmerülnétek Zoey világába? Ide kattintva napokon belül megtehetitek:
https://bookline.hu/product/home.action?_v=Barath_Viktoria_Elso_tanc_Kovesd_a_szived_ritmusat_&id=285783&type=22

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése