2016. január 30., szombat

Jennifer A. Nielsen: A szökött király

A királyság a pusztulás szélén áll. A király eltűnt. Ki éli túl? 
Alig pár héttel az után, hogy elfoglalta a trónt, egy gyilkossági kísérlet veszélyes helyzetbe kényszeríti Jaront. A készülődő háborúról szóló pletykák beszivárognak a kastély falain belülre, Jaron pedig érzi a Carthyára lassan rátelepedő feszültséget. Hamarosan rá kell jönnie, csak akkor mentheti meg királyságát, ha lemond a trónról. De minél távolabb kényszeríti a sors a palotától, annál többet gondol arra, hogy vajon nem megy-e túl messzire? 
Visszatérhet-e valaha? 
Vagy fel kell áldoznia saját életét, hogy megmentse országát? 
Hatalom-trilógia második része igazi hullámvasút, tele árulással és gyilkossággal, izgalommal és veszéllyel. 
Kövesd a hős királyt!






Úgy érzem ez a második rész igazán ütős volt. Jennifer nagyot alkotott. Egy igazi izgalombombát szabadított ránk olvasókra.Tele van izgalommal, feszültséggel és teljes mértékben foglyul ejt, nem ereszt, de még azután sem, hogy kiolvastad. Igazán lenyűgöző. Ez a könyv azon könyveim közé tartozik, ami dedikálva van Jennifer által. Még egy kedves megjegyzést is írt bele a dedikálás mellé, ami így szól: " Never, never, never give up!"

Az előző részt tudatosan úgy kezdtem, hogy azután egyből szószerint nekiestem A szökött királynak. Szeretek sorozatokat, illetve trilógiákat olvasni, csak egy bajom van velük, mégpedig az, hogy a legtöbb esetben éveket kell várni, mire megjelennek a részek magyarul, én éppen ezért döntöttem úgy, hogy nem akarok várni és inkább egymás után rögtön olvasom a részeket, ez a rész is függővéges és még szerencse, hogy már megvan a harmadik rész is és nem kell várnom.

Ha valaki kételkedett abban, hogy Jaron jó király lesz-e vagy sem az ebben a kötetben megbizonyosodhat afelől, hogy lehet, hogy egészen abszurd ötletei vannak, de a legtöbb mégis beválik és valahogy mindig eléri a kívánt hatást. Barátságokban és árulásban gazdagon átszőtt regényt olvashatunk, de azért van benne egy cseppnyi szerelem is Imogen és Jaron között. Remélem összejön nekik, bár Amarindával sincs semmi bajom, csak ő egyszerűen nem illik Jaronhoz ha már itt tartunk.




Esetleg ha az előző rész után nyugisabb részre vártatok, akkor azt felejtsétek el, mert A szökött király minden csak nem nyugis. Már a legeslegelején megtámadják Jaront, persze, hogy Roden, aki majdnem a végsőkig megakarja ölni a herceget, de aztán az utolsó utáni pillanatban jól dönt. Ennek azért is örülök, mert A hamis hercegben nem volt számomra negatív karakter, láttam benne fantáziát és kicsit elszomorított, hogy Jennifer ennyire utálatossá tette. De Jaron megbocsátott neki és maga mellé állította, mostmár ott van Roden, ahol lennie kell. Végre visszatért a helyes útra.

Akik még mindig kételkednek abban, hogy Jaron jó király lenne, azoknak ajánlom figyelmébe, hogy hogyan is bánt Nillával. Igazán megható volt.
Jaron és Imogen kapcsolatát nehéz lenne megmagyarázni, de az egyszer biztos, hogy nem egyszerűen barátok. Lehet akármilyen bunkó is Jaron időközönként a lánnyal, azért az tagadhatatlan, hogy törődik vele és pont emiatt a törődés miatt viselkedik bunkón, így akarva eltaszítani magától, ami lássuk be nem jött össze, mert Imogen akkoris törődik Jaronnal, túl jól kiismerte, hogy tudja már mit miért tesz.





Szerintem a legizgalmasabb részek a tolvajokkal és a kalózokkal foglalkozó részek. Ifjú királyunk szinte mindenkit át tud verni, vagy elváltoztatni magát, hogy bizonyos személyek ne ismerjék fel, de azért nem olyan okos, mint leleményes, hiszen Fink a kis utcagyerek is simán átvágta őt a patkányával. Talán túlságosan is emlékezteti Jaront saját magára, azért is foglalkozik Finkkel, de tagadja. A végén mégis magához veszi és megígéri neki, hogy Tobias lesz a tanára, aki mindent, amit kell megtanít neki.
Jaron elszántsága amúgy példaértékű, hiszen törött lábbal is megkockáztatott egy igencsak kimerítő mászást és utána még ki is hívta az új kalózkirályt, Rodent, aki megölte az előző királyt, Devlint, akit Jaron akart megölni, csak az utolsó pillanatban másképp döntött Imogen szabadsága miatt. Mi ez ha nem szerelem? Jaron nem vallja be, de én tudom. Reméljük, hogy Imogen is tudja, főleg, hogy fogságba került az aveniaiak keze által. És persze volt olyan kis cseles Jennifer, hogy itt fejeződött be a könyv azzal, hogy Carthya ellen fordultak a szomszédos királyságok és még Imogen is túsz. Még jó, hogy ott vannak a kalózok,a kik immár Jaront szolgálják. Izgalmas befejező résznek nézünk elébe, hiszen: " Jaron, a háború elkezdődött".




Kedvenc idézeteim:

"Túl korán érkeztem az ellenem elkövetett merénylet helyszínére."

"    – Jaron, támogatja ezt a tervet? (…) 
     – Nem.
     – Melyik rész van ellenére? – kérdezte Gregor.
     – Az, ahol kinyitotta a száját."

"– A hit senkit sem menthet meg a valóságtól."




Jennifer A. Nielsen: A hamis herceg

Egy merész terv borzalmas útra és az árulás szélére sodor egy árva fiút. 
Carthya királysága polgárháború szélén áll. Hogy egyesítse a széthúzó népet, Conner, egy nemesember a királyi udvarból, ravasz tervet eszel ki: kitanít egy árva fiút, hogyan adja ki magát a király rég elveszett fiának, és bábhercegként trónra ülteti. 
Négy árva verseng a szerepért, köztük a makacs Sage is. Sage tudja, hogy Conner szándékai nem éppen nemesek, de mivel saját élete is cérnaszálon függ, nem tehet sokat – el kell érnie, hogy Conner őt válassza, vagy nem kerül ki élve a kalandból. 
Ahogy Sage az omladozó árvaházból Conner bámulatos birtokára kerül, egyre több hazugságra és árulásra derül fény, míg végül az igazság is kiderül, ami Conner minden tervénél veszélyesebbnek bizonyulhat. 
Hihetetlen kaland tele veszéllyel, izgalommal és hazugsággal. Az utolsó oldalig fogva tartja az olvasót.




Már egy ideje szemezgettem evvel a könyvvel, nem nagyon tudtam igazából, hogy tetszene-e nekem, de aztán csak rászántam magam és megvettem. Egyáltalán nem csalódtam benne. Pörgős volt, tele volt számomra váratlan fordulatokkal. A sztori gördülékeny volt. Egyszer sem volt olyan érzésem, hogy "úristen, még ennyi oldal van hátra?" teljesen beletudtam magam élni és tetszett a Jennifer által alkotott világ. A borító is jó lett, ahhoz képest, hogy az eredetin a korona másképp néz ki, de megmondom őszintén, hogy nekem megvan eredeti borítóval is, de ez a magyar kiadás jobban bejön.

A története sem mindennapi. Miután Carthya király, királynéja és trónörököse meghal Conner elmegy négy árvaházba, hogy az ott lakók közül kiválasszon négy fiút, akikben lát esélyt arra, hogy ő legyen az elveszett Jaron herceg, akit elvileg a kalózok öltek meg. Persze arról senki sem tud, hogy Jaron nem is volt rajta a hajón, amikor a kalózok megtámadták, így a testét sem találták meg, ami meghagyta az emberekben a cseppnyi reményt, hogy talán még valahol életben lehet az ifjú bajkeverő herceg, Carthya reménysége. Azt még kevesebben tudják, hogy a király igenis tudott arról, hogy Jaron él, de mégsem vitte vissza a kastélyba, a családjához. Még meg is látogatta, de ahhoz nem volt elég erős, hogy magával vigye, inkább a békét választotta. Lehet, hogy Carthya lakói számára ez volt a helyes döntés, na de akkor is. Ha a fiad vagy a béke között kellene választanod, akkor sem szabad a békét választani a fiad helyett. Eckbert király döntésével nagyon nem értek egyet. Én tuti, hogy másképp döntöttem volna.




A történetet Sage szemszögéből ismerhetjük meg, aki a négy fiú közül az egyik "szerencsés" kiválasztott árva fiú Roden, Tobias és Latamer mellett. Sage nagyon nem akart Connerrel tartani, mégis amikor "elmehetett" volna nem tette és sajnos későn jött rá, hogy a távozni készülő beteges Latamerre a halál vár Cregan jóvoltából, aki Conner parancsait követi. Mott nem lett volna képes megölni a fiút és emiatt is jobban el tudtam viselni, mint Cregant, akit gyűlöltem és azt kívántam, hogy olyan sorsra jusson, mint Latamer. Azt azért hozzátenném, hogy Conner viszi a pálmát a "kit utálok jobban" versenyben. Nála gerinctelenebb és szemetebb szereplő nincs a könyvben. 
A három megmaradt fiút a birtokára viszi, Farthenwoodba, hogy kitanítsa őket. A következő dolgokat kell megtanulniuk:
*Carthya történelme
*kardvívás
*lovaglás
*vacsora és etikett lecke Connerrel
*írás és olvasás többek között.

Az elején még úgy tűnik, hogy Tobias az esélyes befutó, mint hamis Jaron herceg, de elkövet egy nagy hibát, ami Conner fülébe jut, mégsem tesz semmit. A legnagyobb hibát Tobias, akkor követi el, amikor a titkos alagútban megakarja ölni Sage-t, de ez nem sikerül neki, és végülis már csak Sage és Roden van versenyben. Amint kiesik Tobias a képből, Roden élvezi, hogy most ő lehet a legjobb, mivel Sage-t nem nagyon érdeklik a dolgok, vagyis legalábbis ezt mutatja, mégis Mott őt tartja esélyesebbnek, de akkoris túl nagy a szája, túl pimasz és ezt nem ússza meg, mert Conner parancsára megkorbácsolják. Conner még arra is képes, hogy Darius leendő királynőjét meghívja a birtokra, hogy lássák csak a fiúk, hogy ki lesz a királynőjük, ha valamelyiküket választja ki Conner. Sage az egyetlen, aki őszinte volt Amarinda hercegnőjével és ennek az őszinteségnek meg is lett a jussa.


Sage


Amikor oda kerül a sor, hogy Conner válasszon, akkor Rodent választja ki, de amikor látja, hogy Sage az ujjain pörgeti a pénzérmét, akkor megmásítja a választását, ami vissza is üt, mivel Roden és Cregan szövetkeznek Sage ellen, aki amúgy közel került egy szolgálólányhoz, Imogenhez, aki Tobias mellett vele tart a kastélyba, ahol végre kiderül, hogy az igazi Jaron nem más, mint Sage, aki meg is bünteti Connert a szerettei megmérgezése és Latamer halála miatt, Imogent pedig nemessé teszi.


Kedvenc idézetek:

"– Az apám egyszer azt mondta, tanult ember is lehet idióta, mint ahogy tanulatlan is lehet bölcs."

"    Van egy régi mondás Aveniában, ami szerint „Pusztán az, hogy nem zúdul a jégeső, még nem jelenti azt, hogy nem is esik”."





Kelley Armstrong: Bitten-Megmarva

Elena Michaelsnek fogalma sincs arról, hogy Clay, a kedvese, vérfarkas, amíg az meg nem marja, és ezzel mindörökre megváltoztatja az életét. Elárulva érzi magát és feldühödik: képtelen tudomásul venni az átalakulását, és nem tervez semmilyen kapcsolatot a Falkájával – karizmatikus vérfarkas társainak csapatával, akik azt állítják, segíteni akarnak.
 Amikor azonban a Falkát brutális gyilkosságsorozat fenyegeti, Elena képtelen választásra kényszerül. Sorsára hagyja-e az egyedüli embereket, akik valóban megértik újonnan szerzett természetét, vagy segítsen nekik régi kedvesének a megmentésében, aki nemcsak tönkretette az életét, de még mindig vissza akarja szerezni Elenát, mindenáron.




Talán ez az a könyv, amire a legtöbbet vártam, hogy megjelenjen. Amikor 2013 körül volt egy borítótervező pályázat azt hittem, hogy utána nemsokkal már olvashatom is, de nem. 2015 nyarán már meguntam a várakozást, így elkezdtem nézni a könyv alapján készült sorozatot, ami irtó jó volt és sajnálom, hogy csak 3 évad készült belőle (a harmadik nemsokára kezdődik). Persze, mint minden valamire való sorozatot ezt sem szinkronizálták le, de nem is baj, mert eredeti nyelven sokkal élvezetesebb és így nem lehet egy "jó" szinkronnal elrontani. Aztán végre 2015 telén nálunk is megjelent a könyv. Azt kell, hogy mondjam, hogy a sorozat után nekem a könyv egy kicsit unalmas és túl egysíkú volt. Lehet, hogy ha először elolvasom és csak utána nézem meg, akkor más lenne a véleményem. Mind a könyvben, mind pedig a sorozatban egyértelmű, hogy ki a kedvencem: Nick Sorrentino.




Az egész alapsztori avval kezdődik, hogy Elena Michaels az egyetlen női vérfarkas a világon, akit egykori kedvese Clayton Danvers harapott meg, ez a dolog meg is tépázta a kapcsolatukat és Elena alig várta, hogy végre leléphessen Stoneheavenből, onnan, ahol minden szerencsétlenség kezdődött. Elena avval a céllal megy Torontóba, hogy majd normális emberi életet élhet. Még barátja is van, Philip, aki szereti és bármit megtenne érte. Elena megfogadta, hogy többet nem megy vissza Stoneheavenbe, a falkával sem közölte, hogy többet nem megy vissza, inkább lesz korcs mint falkatag. Aztán amikor Jeremy, az alfa hívja menni kell. Evvel otthagyja Philipet Torontóban.

Bear Valley-ben valaki nőket gyilkol, nem is akárki, hanem vérfarkas és ezt az ügyet kell megoldaniuk, emiatt hívta Jeremy Elenát. Az ügy megoldása közben Petert és Logant is elvesztik. A sorozatban Logan nem hal meg és a második évadban miatta is tartja fenn az izgalmat, miatta és a felesége miatt, aki terhes. Vérfarkas bébije lesz. Peter viszont a sorozatban is meghal. Ahogy egyre közelebb kerülnek az ügy megoldásához Elenáék, úgy kerül egyre közelebb Clayhez és a végén választania kell Clay és Philip között, aki látta átalakulni, viszont mindent tagad.




Igazából nem is azon van a hangsúly, hogy Elena vérfarkas, hanem azon, hogy egy rossznak vélt döntés hogyan is oldja meg magát és hogyan sikerül rendeznie az életét. Hogyan sikerül a végén újra megtalálnia/visszatalálnia a szerelméhez, akit szándékosan zárt ki az életéből, holott Clay pont, hogy mindent megtett Elena miatt, még a falkát is összehívta, hogy együtt karácsonyozzanak és ezt csakis Elenáért tette, mert ennyire szereti.




Az összes korcs halálával egyetértek, kivéve Zachary Cain halálát, mivel a sorozatban sokkal több hangsúlyt kap és ott megtudhattuk, hogy igenis tud szeretni és semmi pénzért nem harapná meg a barátnőjét, mert az felér egy gyilkossággal és ő semmi áron sem akarja, hogy meghaljon.
Igazából két halálesetet vártam, hogy bekövetkezzen: Antonioét és Philipét, mivel a sorozatban meghaltak, de nagyon nem örültem neki. Antonio halálának Nick miatt nem örültem, hiszen mégiscsak az apja és nélküle nem lenne senkije a falkán kívül. Philipének azért nem, mert ő mindig is közelebb állt a szívemhez, mint Clay. Szóval, eléggé örültem, hogy nem haltak meg ebben a kötetben, de lehet, hogy a többiben erre még sor kerülhet.
Visszagondolva az elején és most sem igazán tudtam megkedvelni Elena karakterét. Úgy utálom, amikor egy lány játszadozik a pasikkal, és igen Elena pont ezt tette, még ha nem is szándékosan.
Összességében azért tetszett és ha valaki olvasni készül közületek ezt a könyvet, nehogy előtte megnézzétek a sorozatot. Ne kövessétek el ezt a hibát!




Kedvenc idézetem:

"– Azt a kurva istenit! – motyogta LeBlanc. – Hol a pokolban bukkant rátok a falka? Egy strandröplabda-bajnokságon? Remek a színetek! Imádom azokat a huncut fürtöket! – LeBlanc megcsóválta a fejét. – Még akkora sincs, mint én! Mekkora lehet, 183 centi, vagy kevesebb? Kilencven kiló vasalt orrú cipőben? Krisztusom! Én meg egy Cainnél is nagyobb rusnya zúzógépre számítottam, erre mit találok? A Baywatch következő üdvöskéjét! Úgy látszik az IQ-ja is elég alacsony hozzá. Tud egyszerre rágózni meg a cipőjét bekötni?"





2016. január 25., hétfő

Huntley Fitzpatrick: Életem a szomszédban

Garrették megtestesítenek mindent, ami Reedékre nem jellemző. Hangosak, rendetlenek, szeretetteljesek. Samantha Reed a magasleséből minden nap azt kívánja, bárcsak egy lenne közülük… egészen addig, amíg egy nyári éjjel Jase Garrett fel nem mászik mellé és meg nem változtat mindent. 
Miközben ők ketten szenvedélyesen egymásba szeretnek az első szerelem minden ügyetlenségén és nagyszerűségén át botladozva, Jase családja befogadja Samanthat még ha ő titkolja is Jase-t a saját családja előtt. Ekkor valami elképzelhetetlen történik, és Samantha lába alól kicsúszik a talaj. Hirtelen egy lehetetlen döntés elé állítja a sors. Melyik tökéletes család fogja megmenteni őt? Vagy talán itt az ideje, hogy saját magát mentse meg?
Egy magával ragadó első könyv családról, barátságról, első szerelemről, és arról, hogyan légy hű az egyik emberhez, akit szeretsz anélkül, hogy elárulnád a másikat.



Igaz, hogy nincs nyár, de így is jó volt olvasni. Egy igaz nyárias olvasmány. Már amikor megjelent, már akkor tudtam, hogy én ezt bizony el fogom olvasni. A KMK gondozásában jelent meg, a borítót is megváltoztatták, de ez egyáltalán nem baj, mivel nekem evvel a borítóval sokkal jobban tetszik. Sokkal jobban illik a történethez és ha ránézek, akkor egyből a nyár jut róla eszembe.
A könyv hátoldalán van két vélemény, miszerint az első szerelem teszi szárnyalóvá a történetet. Én evvel nem értek egyet. Nagyon nem. Szerintem nem csak egy bugyuta első szerelmes sztori.
Főhősnőnk hobbija, hogy bámulja a szomszédjukat Garrettéket, akikről azt hiszi, hogy nem tudják, hogy mit is csinál Samantha. Sam édesanyjának már az első perctől kezdve, hogy Garrették beköltöztek unszimpatikusak, túl sokan vannak és rendetlenek. Ez az ellenszenv abból fakad, hogy a férje és gyermekei apja is ilyen családból származott és elhagyta őket. Mindenben talál valami kifogásolnivalót, amit a szomszéd csinál. Amióta Grace belefolyt a politikába talán még jobban rühelli Garrettéket. Legszívesebben elfelejtené, hogy a szomszédja ez a család. A lányait is vasszigor alatt tartja és mindennek úgy kell lennie, ahogy azt ő akarja. Az meglepő számomra, hogy Tracy barátját, Flipet bírja és elengedi Tracyt egész nyárra Flippel a Szőlőskertbe. Míg Sammel nem ilyen elnéző, igaz amikor megtiltotta Samnek, hogy tovább ússzon, akkor még nem volt a képben Clay Tucker, aki rábeszélte volna, hogy ne tegye. Clay Grace új kampányfőnöke, segítője, aki lassan belefolyik a mindennnapokba és sűrűbben látni Sam otthonában, mint bárhol máshol.
Egy nap, miközben Samantha Garrettéket figyeli az egyikőjük felmászik hozzá a tetőre és innentől kezdve Sam már nemcsak figyeli őket, hanem belefolyik az életükbe. Jase az első olyan fiúja, akinek felmegy a szobájába és ami ott van...mindenhol állatok. Jasenek nagyon sok házikedvence van:
*kukoricakígyó (Voldemort)
*fehér cica (Mazda)
*cukormókus (Herbie)
*teknős
*3 papagáj
*kakadu
*futóegér
*gyík
*vadászgörény
* "rágcsálószerű szörny"
Volt:
*tarantula (Agnes)
Jase szobája olyan, akár egy álomszoba számomra, főleg ennyi állattal. Ahogy belép Sam Jase szobájába George elég hamar megkedveli és ez jó, mert kevesekkel tud igazán jól kijönni. Jase és Samantha egyre közelebb kerülnek egymáshoz és lassan kibontakozik közöttük a szerelem.



Sam a munkahelyei mellett Garrettéknél még a gyerekekre is vigyázik, hallgatja barátnője problémáit Danielről és a testvéréről, Timről, aki rá van állva keményen az anyagra. Miután tim belefolyik Grace kampányába tiszta lesz és ez jó, de nem bírja sokáig Clayjel, ezért felmond.
Sam már mindennapos vendég a szomszédban, már-már családtagnak számít. Egyre jobban kötődnek egymáshoz Jaseszel, de a sok jó után mindig jönnek a rossz dolgok. Sam észreveszi, hogy Nan csal, mire Nan közli vele, hogy nem akar többé a barátnője lenni. ez annyira ismerős szitu. És Nana hajthatatlan, de itt van Sammel tim, akivel mindig is jóban voltak még azelőtt, hogy elkezdett volna fűvezni.
Samnek néha-néha el kell kísérnie az anyját rendezvényekre és egy ilyen rendezvény végén történik egy baleset, amire Sam csak később jön rá, hogy mi is történt igazából: Grace elütötte Mr. Garrettet, aki miatta került kórházba koponyasérüléssel. Ez a fejlemény rendesen betesz Sam és Jase kapcsolatába, mivel Sam nem bírja titkolni tovább és inkább szakít a sráccal. Tim nem bírja nézni, ahogy a két fiatal ramatyul van és kiszedi Samből az igazságot, majd Sam megembereli magát és mindent elmond Jasenek, éz újból összehozza őket. Grace eddig a rossz úton haladt, de összeszedi magát és elmondja Mrs. Garrettnek, hogy mit csinált. Ezután pedig lemond, örülök, hogy a végén legalább jól cselekedett, Clay pedig elhagyta. Végre! Úgy utáltam, olyan tenyérbemászó volt!



Kedvenc idézeteim:
"– Hali – ismétli meg, miközben leül mellém, mintha már jól ismerne. – Kell valaki, aki megment?"
"– Nem árt vigyázni azokkal az arcokkal, akik azt hiszik, ismerik az egyetlen igaz utat – teszi hozzá megfontoltan Jase. – Még a végén átgázolnak rajtad, ha az útjukba kerülsz."



2016. január 23., szombat

Jessica Sorensen: The secret of Ella and Micha- Ella és Micha titka

Ella fékezhetetlen, heves természetével tűnt ki, mindenki tudta róla, hogy ami a szívén, az a száján. De azután mindent maga mögött hagyott, egyetemre ment, és ott átváltozott valaki mássá, aki betartja a szabályokat, fegyelmezetten ügyel a rendre, és gondosan elrejti problémáit. Most azonban itt a nyári szünidő, és nem mehet máshová, mint haza. Márpedig fél, hogy otthon újból a felszínre bukkanhat mindaz, amit fáradságos munkával eltemetett, kivált, hogy Micha a szomszédban lakik. 
Micha szexis, dörzsölt, magabiztos, és úgy olvas Ella lelkében, mint senki más. Mindent tud a lányról, még a legsötétebb titkait is. Ella tudja, hogy ha a fiú megpróbálja előcsalogatni régi énjét, nehezen bír ellenállni neki. Csak azt nem ismeri föl, hogy amikor távozott, magával vitte Micha szívének egy darabját. És a fiúnak most feltett szándéka, hogy újra megnyeri a lányt, akit elveszített.



Jessica előző kötetei, ami a Könyvmolyképzőnél jelentek meg sokkal több hangsúlyt fektet a belső civódásra, mint az Ella és Micha titka. Mégis közelebb áll a szívemhez, mint Callie és Kayden története. Minden úgy kezdődik, hogy Ella bevesz egy pirulát, amit anyukája szedett és megpróbálja átérezni, hogy mit is érezhetett akkor, amikor leakart ugrani a hídról, hogy repüljön. Micha nem engedi, hogy Ella leugorjon és elköveti azt a hibát, hogy kimondja, hogy szereti rögtön a csókuk után, ami Ellát arra készteti, hogy megszökjön és ne is keresse Michát, hiába keresi a srác égen-földön. Mire megtalálja Ella kénytelen hazamenni, otthagyni a campust a nyári szünetre, mivel nincs pénze, hogy kivegyen egy lakást Las Vegasban. Azalatt a 8 hónap alatt, míg távol volt gyökeresen megváltozott a külseje, a régen vadóc csajszi kis hercegnővé változott, olyanná, akit mindig is utált a gimiben. A modorában is sokat változott, próbálja visszafogni magát. már-már ő is elhiszi, hogy ez így jó, de Micha jelenléte és sorozatos próbálkozásai megteszik a hatását és kezd visszaalakulni azzá az Ellává, aki mindig is volt. A szobatársa jelenléte sem sokat segít neki, mivel a lány, Lila odáig van Ethanért, Ella és Micha közös barátjáért. Tökre meg tudom érteni Lilát, hiszen a zenészek többsége irtó szexis tud lenni, főleg ha még tetoválásai is vannak.
Ahogy kezd megolvadni Ella szíve Micha iránt úgy rántja vissza a múlt mindkettejüket. Micha kitartása végre célba ér, ehhez nagyban hozzájárul a dal és a versenyzés. Ella lételeme az adrenalin, amit 8 hónapig próbált kerülni és próbálta élni a jó kislányok világát.


Ella

Ahhoz, hogy végre teljesen egymáséi lehessenek el kell engedniük a múltat. Micha azért megy el az apjához, hogy rendezze vele a kapcsolatát, de az lesz a vége, hogy kiakad és Ella napokig nem hall felőle, ami teljesen kikészíti. Ellának nemcsak az anyja öngyilkosságát kell lezárnia magában, hanem rendeznie kell a bátyjával, Deannel is a kapcsolatot és az apját is a helyes irányba kell terelnie, el a piától,a mit felesége halála óta igazán észre sem vesz, pedig már nemegyszer kellett Ellának összekaparnia a söröző padlójáról.
Azok a kedvenc részeim, amikor Ella végre enged a csábításnak ás átadja magát Micha csókjainak. A locsolóberendezéses és a zuhanyzós jelenet az abszolút favoritom. Az is közelebb hozza őket egymáshoz, hogy Grady, aki apjuk helyett apjuk volt rákos és haldoklik.


Micha

Szerintem Ella ott döbbent rá, hogy képtelen Micha nélkül létezni, amikor a gyorsulási versenyen ripityára töri az autóját, mégis túléli, itt már Ella tudja, hogy sosem fogja elereszteni Michát. Micha onnantól kezdve szerelmes Elééba, hogy a lány eltörte a karját. A fiú 16 éves kora óta szerelmes a lányba, de nem mondta el neki, mert nem akarta tönkrevágni a barátságukat. De, ami késik nem múlik és megérte Michának várni, mivel Ella szerelmet vall neki és abban a megtiszteltetésben van része, hogy övé lehet Ella első együttléte.
Amúgy mondtam már, hogy mennyire szexisek az ajakpiercinges srácok? Főleg azok, akik zenélnek is?
A távolság sem tudja szétválasztani őket, ha már végre egymásra találtak. Micha Seattleben turnézik, Ella pedig megkapta a Las Vegas-i gyakornoki állást. Azt hiszem ez lesz az idei év kedvenc romantikus rubin pöttyös könyvem. Határozottan megérte elolvasni. Ajánlanám mindenkinek, aki elvesztette a hitét a szerelemmel kapcsolatban, mivel engem ráébresztett arra, hogy igenis létezik és megéri várni rá, bármennyit is kelljen. Igaz, Micha? Ő tudja a legjobban tanúsítani, hogy megéri várni, kivárni, hogy a szóban forgó személy ráeszméljen, hogy bizony ő is menthetetlenül szerelmes a másikba.

Összeállítottam egy zenelistát a könyvből. Ezek közül én eddig csak az AWOLNATION -t ismertem, de ez most megváltozott és azt kell, hogy mondjam tökéletesen illenek a könyvhöz. Jó ízlése van Jessicának. :)
1. Spill Canvas
2. Chevelle: Shameful Metaphors
3. Awolnation: Sail
4. The Who: Behind blue eyes



Néhány idézet így a végére:

"Eltaszíthatsz magadtól, elszökhetsz tőlem, de én akkor is szeretni foglak."

"Félresöpröm Ella haját, és füléhez illesztem az ajkamat. 
– Szóval szerinted izgató és dögös vagyok, mi? 
Magába folytja a mosolyt, úgy tesz, mintha teljesen elmerülne a bendzsós szám hallgatásában. 
– Nem. Azt mondtam, a zenéd izgató és dögös."

"– Nem harapok, Ella May. – Micha szeme kihívóan csillog. – Hacsak nem kérsz meg rá."

Jennifer L. Armentrout: Oblivion-Feledés

Amikor Katy Swartz a szomszédomba költözött, rögtön tudtam, hogy baj lesz. Nagy baj.
Bajra pedig igazán nincsen szükségem, hiszen nem vagyok idevalósi. A társaimmal a Luxról érkeztem a földre, egy tizenhárommilliárd fényévre lévő bolygóról. Ráadásul ha valamiben biztos vagyok, az az, hogy az emberekben nem lehet megbízni. Félnek tőlünk. Olyasmikre vagyunk képesek, amikről ők csak álmodnak, és pokolian gyengének tűnnek mellettünk – mert azok is.
Kat azonban olyan közel kerül hozzám, mint még senki más. Akaratlanul is vágyok rá – és szeretném felhasználni a képességeimet, hogy megóvjam. Meggyengít engem, pedig én vagyok a legerősebb luxen, és az én feladatom, hogy védjem a többieket. Ez a hétköznapi lány tehát mindannyiunk végzete lehet. Hiszen a luxeneknek van egy hatalmasabb ellensége is – az arumok – akikkel szembe kell szállnom.
Ha beleszeretek Katyba – egy emberbe – nem csupán őt sodrom veszélybe. Talán mindannyiunk pusztulását okozom… de azt nem hagyhatom.



Daemon szemszöge, megismerhetjük, hogy mit is gondolt az Obszidián alatt. El se tudom mondani, hogy mennyire várós volt ez a könyv. Talán az első néhány fejezet Daemon szemszögéből benne van az Obszidiánba, de az nem ugyanolyan. Egy teljes könyv csakis Daemon Black szemszögéből maga a mennyország. Irtó jó volt olvasni. Szeretem a történéseket pasi szemszöggel is átélni. Az is jó volt, hogy újból átélhettem az Obszidiánban történteket. És egy kicsit többet tudhattam meg a Thompson testvérekről is. Adamet eddig is kedveltem. Ash így az elején még mindig idegesítő liba. Andrewt meg irtó nagy tuskónak gondoltam, de azért van benne valami, ami megfogott, ami Daemon mellett a másik kedvenc luxenemmé tette. Amúgy szívesen olvasnám az ő történetét is.
Daemon hiába próbál bunkó lenni Katyvel, már abban a pillanatban megragadja a lányban valami, amikor a fák közül leselkedik utána, még a pakolásban is "segít" neki, de nem úgy, ahogy gondolnánk. Bevet egy pici luxen varázslatot és úgy segít neki bepakolni, vagyis legalábbis segít neki, hogy ne boruljon fel a lépcsőn a nehéz dobozokkal. Vicces, hogy segít neki, mivel ember és Daemon Dawson barátnőjét, Bethanyt sem kedvelte, de persze próbálja bebeszélni magának, hogy Kat átlagos, de azért ez sem tart örökké. Próbál igazán bunkón viselkedni vele, próbálja távol tartani Dee-től, de lássuk be, hogy Dee-t semmitől sem lehet távol tartani. Még az elején sikerül Daemonnek elhitetni vele, hogy egy idős házaspár költözött a szomszédba, de azért Dee sem hülye. És bármennyire próbáljon is Daemon bunkó lenni Dee azért sem hagyja, hogy elüldözze Katet. Még a palántázásban és a gyomlálásban is segít neki. Majd próbálja bebeszélni magának, hogy csak Dee miatt próbál kedvesebb lenni Kattel, amikor úszni viszi, de mi olvasók nagyon jól tudjuk, hogy ez nem így van. Daemon még maga előtt is próbálja tagadni, hogy bejönne neki Kat, de a piros bikiniben teljesen leveszi a lábáról olyannyira, hogy elfelejtkezik az időről és tovább marad a víz alatt, mint az lehetséges volna. És ezt Katy is észreveszi, Daemon nagy nehezen beadja neki, hogy nem volt lent olyan sokáig.



Még a medvés és a könyvtáros ügyet is nagy nehezen elintézte. A medve, amikor Katre támadt Daemon egy energialökettel megijesztette, ami annyira hatással volt Kat szervezetére, hogy a lány elájult és Daemon vitte haza majd a karjába téve pihentek és elintézte annyival a dolgot, hogy villámlott és emiatt ijedt meg a medve. Ez még helytálló is volt, mert az energialöketnek köszönhetően kezdett el esni az eső. A könyvtár előtti támadást annyival elintézte, hogy bolond volt a támadója, de azt már nem mondta el neki, hogy egyszerűen megölte, mivel arum volt, a luxenek természetes ellensége. Ezt a tényt még a Védelmi Minisztérium sem tudja, hogy vannak a luxenek, akik jók és vannak az arumok, akik rosszak és meteorzáporral érkeznek a Földre négyesével, míg a luxenek hármasával születnek. Pontosan azért négyen, hogy erőfölényben legyenek a luxenekkel szemben.
De Daemon azt már semmilyen logikus magyarázattal nem tudta volna beadagolni Katnek, hogy hogyan állította meg a kamiont, hogy az ne lapítsa palacsintává a lányt, így kénytelen mindent elmondani Katnek arról, hogy mi is ő valójában és honnan érkezett. Kat figyelmesen végighallgatta és közben nem félt, nem ijedt meg Daemontől. Tudta, hogy legyen bármekkora seggfej, akkor sem bántaná. Mondjuk azt hozzáteszem, hogy Daemon azért nem mondott el mindent Katnek, pl. az arumokat kihagyta. Azt, hogy Kat tudott a luxenekről csak Daemon és Dee tudta egészen az öregdiákbál utánig, amikoris Daemon megakarta ölni Simont, amiért túl erőszakos volt Katyvel. Ahogy elhagyták a bulit útjukat állta a megölt arum 3 társa és kishíjján végeztek volna Daemonnel, ha Katy nem szúrja le az obszidiánnal az egyiküket. De Barucknak így is sikerült elmenekülnie és az első adandó alkalommal majdnem megölte Katy-t, Dee-t és Daemont is, ha Kat nem szívja magába az energiát, ami kishíjján megölte, de Daemon meggyógyította és ezáltal megváltoztatott benne valamit. Utána Kat az arumok számára úgy fénylett, mint egy karácsonyfa és talán a legnagyobb ellendrukkerük, Andrew javasolta azt, hogy próbálják meg szexszel elhalványítani a nyomot Katről. Emiatt is bírom Andrewt :) Ha nem is evvel, de egy igazán hevesre sikerült csóknak köszönhetően halványodott a jel. A legvégén Daemon szerzett Katnek egy obszidián nyakláncot és ez a gesztus mindennél többet ér  számomra. Daemon menthetetlenül beleszeretett Katybe.



Kedvenc idézeteim:
Úgy véltem, meg akar ütni. Úgy véltem, élvezném. És úgy véltem, tényleg szakember segítségére lenne szükségem."

"– Valakinek pocsék a kedve – mormolta Andrew. 
– Valaki meg akar halni – mormogtam vissza , anélkül, hogy felnéztem volna."

"Amióta a lány beköltözött, többet mászkáltam félmeztelenül, mint előtte bármikor."



2016. január 22., péntek

Laura Arkanian: Holdezüst, vérarany

Szerelem, harc, szövetség
Vámpírnak lenni jó – kivéve, ha a kedvesed egy vérfarkas.
Peter és Andrea éli a fiatalok életét, randiznak, szakítanak, ám egyszer egymással találkoznak.
De nem sejtik, hogy kicsoda a másik, és túl későn jönnek rá.
A szerelem azonban dacol a törvénnyel, nem tűr határokat. Ketten megalapítják a renegát falkát.
Csakhogy a város kényes egyensúlya felborul. Vámpírok és vérfarkasok összecsapnak, de a saját kolóniákon belül is elindul a hatalmi harc.
Ki lesz az új vezető? Hogy éled túl a testvéreid bosszúját?
Lehet-e a szeretni valakit, aki ennyire más?
Tarts velünk az izgalmas körjátékban, ahol a szerelem és a halál kéz a kézben jár.
Sajátos hangulatú, izgalmas, lendületes történet némi humorral és éppen csak annyi romantikával megfűszerezve, amennyi elég ahhoz, hogy fenekestül felfordítsa egy város életét – nap és hold alatt.



Úgy kezdtem el olvasni Laura Arkanian könyvét, hogy ennek jónak kell lennie, már csak azért is, mert ő fordította le a népszerű Luxen sorozatot és azt nagyon szeretem, szóval úgy voltam vele, hogy rossz nem lehet. Még véletlenül sem szeretném összehasonlítani a Luxent a HV-vel, mivel a fordítás és az írás is más lapra tartozik.
Amikor először olvastam a fülszöveget, akkor utána azt hittem, hogy valami nyáltól csöpögős vámpíros-vérfarkasos love storyt fogok kapni, akiket anyuci és apuci eltiltott egymástól, de nem ezt kaptam. Csalódott voltam, viszont pozitív értelemben. 
Tudni kell rólam, hogy ha választani kell, akkor vámpír helyett vérfarkast választanék.




A könyv eleje egy kicsit zavaros volt nekem, túl sok szemszöget olvashattam és ez egy kicsit megzavart, de ahogy egyre jobban belemerültem a történésekbe ez a zavarodottság teljes mértékben megszűnt.
Nehezen tudtam elhinni, hogy Andrea és Peter nem is sejtette, hogy a másik is másvérű. Erre Peter vezére, Thomas Scott jött rá először és ki is tagadta a klánból testvérét. Andrea vezére már nem volt ilyen erős és elismerte az Új Hold Klán létezését, amivel megindította a háborút a vámpírok és a vérfarkasok között. Talán a legjobban az Ezeréves Klánbeli Christian akarta eltüntetni az új klánt a Föld színéről, már csak azért is, mert George-ot sem kímélte. Itt most jöhetne az a rész, hogy mennyire gyűlöltem Christiant, de nem fog jönni ez a rész, mert ő volt a kedvenc szereplőm a Holdezüst részben. Hiába akarta megsemmisíteni Andreát és Petert, nem tudtam utálni ezért. Ő lett és ő is marad a kedvenc szereplőm. Miután a támogatója, Jonas megöli magát sejti, hogy nem számíthat a klánja segítségére, de ez sem hátráltatja vissza, hogy csapást mérjen Alice és Andrea klánjára. Ha kell kiáll a saját klánjával, és ezt is teszi. Azt, hogy nem tudja befejezni, amit eltervelt, csakis amiatt van, hogy vezére gyengébbnek bizonyul Peternél, de még ő sem ússza meg olyan könnyen a harcot. A két farkas viadalát.
Miután Andrea nem tudja ellátni Petert kényteleb szólni Sullivannek, aki szintén kedvencem. Julie ébredezése már csak hab a tortán.
Christian szerencséjének mondható, hogy mint kiderült munkatársa lánya Andrea és nem is kellett keresnie őt. Az egyetem előtt sikerül is úgymond elrabolni és tervei szerint két tanu előtt megölni, de a tanuk késése miatt erre már nem kerülhetett sor, mert Peter pisztollyal szíven lőtte Christiant. Melyik kétségbeesett farkas, ismétlem farkas vetemedik ilyen gyávasághoz? Sokkal jobban örültem volna, ha legalább esélye lett volna Christiannek, de nem volt. Egy gyáva farkas "keze" által halt meg. Ez Peterre nézve szégyen!


R.I.P. Christian!

Bevallom, hogy Andrea és Peter kapcsolata nem ragadott meg. A többi szereplő gondolatai, mozzanatai sokkal jobban megfogtak. A Véraranyban sem változott a helyzet, sőt Julie-t sokkal jobban megkedveltem, mint a nővérét. Az meg vicc, hogy Christian vagyonát és mindenét Andreáék örökölték, sőt még rokonok is voltak. Ez csakis a sors fintora lehet. Ebbe a részbe úgymond Andrea miatt lett az Ezeréves Klán vezére Noah Fox, de nem bánom, mert nagyon megkedveltem. Még Alice-nek is segített, hogy az ikrei életben maradjanak. Amúgy vicces, hogy Fox (róka) és közbe meg farkas. Ez a rész valamivel misztikusabb és magával ragadóbb volt számomra. Lehet, hogy Jake miatt, nem tudom, de még jobban meggyűlöltem Andreát, ezáltal közelebb, egyre közelebb került hozzám Julie karaktere. Sajnáltam, hogy Sullivant kitagadta a aklánja, de a végén Peter helyesen cselekedett és bevette az övébe.
Tetszett ahogy bele lett szőve George és Rosemary átka, ha úgy tetszik. Julie-ra pedig érdemes lesz még odafigyelni.

 Egy kis érdekesség, hogy Laura világában mindkét nem lehet vámpír, viszont farkas csakis a hímneműek. Evvel és pár idézettel búcsúzom tőletek nap és hold alatt.

"Csak hát a név, amin bemutatkozott… Ismerte a nevet, ismerte a hozzá tartozó arcot is. Noah Fox a város egyik közismert és közkedvelt alakja volt, zeneszerző és előadóművész. Mikor kérjen autogramot tőle, előtte vagy utána, hogy megbeszélték, a történtek után mi legyen a város rendje? 
Feltéve, hogy lesz alkalma bármit is kérni. Átharapott torokkal nehéz."

"Ne ölj, ha nem muszáj. A rövid penitencia, amelyet nem éppen szabályos gyónása után kapott, amikor először vette ember vérét, túl könnyűnek tűnt. De aztán éveket, évtizedeket töltött el a sötétben, és minden mindegy lett… ezt az egyet kivéve."

2016. január 16., szombat

Rácz-Stefán Tibor: Túl szép

A túlsúlyos Márk mindennél jobban vágyik rá, hogy végre igazán szeressék. Mégis, azt hiszi, hogy a súlya miatt nincs joga a szerelemre. Elkeseredésében finomságokba fojtja bánatát.
Vajon a csupaszív srácra rátalálhat a nagy Ő?
Képes lesz elfogadni önmagát?
Olivér profi úszó, ám doppingbotrányba keveredik, eltiltják a versenyzéstől, és darabjaira hullik az élete. Azt sem tudja, mit hoz a holnap, a szerelemre gondolni sem mer.
Újjáépíthetjük a nulláról az életünket?
Rátalálhatunk az igazira akkor is, ha nem keressük?
A két fiú közös munkahelyen kezd el dolgozni. Előbb megismerik egymást, aztán a titkaik is felszínre bukkannak. De kialakulhat köztük több, mint barátság? Vagy csak a külső számít?
Van egy pont, amikor az ész a szív útjába áll…



Tibi első regénye, a Fogadj el! is óriási kedvencem volt, de a Túl szép még annál is jobb. De komolyan. Alig vártam, hogy végre hozza a futár és tudjam olvasni. amikor volt a borítótervező pályázat a Túl széphez, akkor nekem volt egy kedvencem, de sajnos nem az lett a nyertes mű, amit már nem sajnálok annyira, mivel ez a mostani végleges borító sokkal jobban illik hozzá. Alapjáraton imádom a kéket és a srác a borítón...nem rossz. Kifejezetten jó választás volt.
A történet olyannyira magával ragadott, hogy fél nap alatt olvastam ki úgy, hogy közbe a karácsonyi készülődésben is részt vettem. Jobb karácsonyi ajándékkal nem is lephettem volna meg magamat. Végre nem lesz szomorú a Fogadj el! példányom, mert kap egy új családtagot. Remélem ezentúl minden évben bővíthetem ezt a családot Tibi újabb és újabb alkotásaival.

Nagyon tetszett az egész regényben az, hogy mind a két srác szemszögéből láthattam/olvashattam a történéseket. Számomra mind a két srác irtó szimpatikus volt. Lehet, hogy néhányan kiakadtak az elején Olivér viselkedésén. Azt elismerem, hogy kegyetlen volt az "áldozataival", de valamilyen szinten meg volt az oka és meg lehet őt is érteni. 
Engem egyáltalán nem zavart, hogy Márk kövér volt, talán pont emiatt vált is sokkal szimpatikusabbá, hogy végre egy olyan srác történetét olvashattam, akire nem tapadnak a csajok és nem úgy néz ki, mint egy modell.
Már amikor az állásinterjún voltak, én már akkor drukkoltam, hogy őket vegyék fel. És Nikó őket választotta. Ha egyszer oda kerül a sor, hogy már nekem is dolgoznom kell jól jönne egy ilyen bohókás főnökasszony.
Eleinte Márk nagyon zavarban volt Olivér miatt. Állandóan a cipőjét fixírozta és zenét hallgatott munka közben. Ezt mind amiatt, hogy ne kelljen beszélnie vele.

Én is tuti zavarba lettem volna miatta :)

Persze evvel az őrültbe kergette Olivért. Ez az egész nem nézek rád, nem beszélek veled felállás addig tartott, amíg nem találkoztak, futottak össze véletlenül egy melegbárban, ahova Márkot a legjobb barátnője, Dorina rángatott el. És milyen jól tette, mivel az ominózus találkozás után márk megváltozott, mintha kicserélték volna. Nyitottabbá vált és elkezdett kommunikálni másokkal, ami eddig nem igazán vallott rá. Ahogy egyre többet beszélgetett Márk és Olivér, úgy kezdtek el egy re jobban egymásba esni, de ezt még ők maguknak sem merték bevallani. Már Olivérnek sem esett jól a szex másokkal, hiszen ő Márkot akarta mindenestül és még a túlsúlya sem zavarta. Számára így volt tökéletes. Miatta még a cigiről is képes volt lemondani, először Márk miatt nem szívta tovább, majd maga miatt. Márk meg pont Olivér miatt akart lefogyni, hogy akkor hátha megakad rajta a szeme, és nem is sejtette, hogy ez már megtörtént. Szóval, Olivér miatt drasztikus diétába kezdett és ennek sajnos meg is lett a böjtje, mert kórházba került és Olivér iszonyatosan aggódott miatta, de Márk szobatársa, Dorina nem hagyta, hogy maradjon. Ő sem értette, hogy az egykor híres élsportoló, Telivér mit akar pont az ő barátjától.

Egyik este Olivér részegen állít be Márkékhoz és elmondja, hogy ő bizony Márkot akarja és még meg is csókolja, de Márk nem hisz neki. Még azután sem, hogy kijózanodik is nehezen tud hinni neki. Nem érti, hogy mit akarhat tőle ez a kék szemű félisten.



Olivérnek azért nagy nehezen sikerül bebizonyítania, hogy ő igenis Márkot akarja. És végre Márk is kezdi elhinni. Mindeközben Márknak ott van Dorina és az abortusza, amivel foglalkoznia kell, Olivérnek meg a Mester felbukkanása és Ricsi halála. A háromnapos összezörrenésük mindkét srácot kikészíti, olyannyira, hogy egyikük sem találja a helyét. A kibékülésükhöz sajnos hozzájárultak azok a szemetek, akik bántották Márkot. De kibékülnek és csak ez a lényeg. A karácsonyt is együtt töltik és végre Márk elveszíti a szüzességét.
A történet befejezéséül a Szilvesztert a melegbárban töltik, ahol minden kezdődött. Kedves Tibi Túl szép, hogy igaz legyen. Köszönöm az élményt! Szeretném még nagyon sok könyvedet olvasni.
Megsúgom, de csak neked, hogy a fürdőszobás tusolós jelenetek voltak a kedvenceim.
Meg ez az idézet:
"Karjával átöleli a derekamat, és olyan szorosan bújik hozzám, ahogyan csak tud. Egy ilyen egyszerű gesztus is mennyire jól tud esni, ez valami hihetetlen! Azt hittem, a szex a lényeg, de annyi minden van, ami jó lehet még azon túl is."

2016. január 14., csütörtök

Kylie Scott: Lick-Taktus

Az ébredést Las Vegasban nem éppen így képzelte 
Evelyn Thomas úgy tervezte, hogy hatalmas bulival ünnepeli a 21. születésnapját Las Vegasban. Őrült nagy bulival. De a legvadabb álmaiban sem jutott volna eszébe, hogy másnap reggel a fürdőszoba padlóján ébred, élete legdurvább másnaposságával, mellette egy kimondhatatlanul vonzó, félmeztelen, tetovált férfi, és az ujján gyűrű, amelyben akkora gyémánt van, hogy King Kong is elismerően csettintene. Bár emlékezne rá, hogyan jutott el ide!





Húh! Iszonyatosan tetszett. Nagyon szexi volt! Nagyon betalált nálam a Stage Dive 1. része. Minden lány, aki valaha is eljátszott a gondolattal, hogy milyen lehet egy rocksztár barátnőjének lenni, netalántán feleségének, az most megtudhatja. Én mindig is kíváncsi voltam, hogy milyen lehet. Sokkal jobban oda tudok lenni egy rockerért, mint egy focistáért. Most éppen a Crown The Empire és Memphis May Fire korszakomat élem. Nagyban hozzájárult az a tény, hogy az írónő ausztrál, hogy mindenféleképpen el akarjam olvasni. Nagyon közel áll a szívemhez minden, ami egy kicsit is köthető Ausztráliához. Nem tudom, hogy ez miért van, de amióta az eszemet tudom odáig vagyok az országért és mindenért, ami ausztrál.
A borító hihetetlenül szexi. És istenem azok a tetoválások. Azt hiszem megtaláltam az idei év kedvenc borítóját és történetét. Sokmillió csillagot érdemel mindkettő.

Az egész történet egy vad 21. szülinapi bulival indul Las Vegasban. A fenomenális este után Evelyn nem emlékszik semmire, egy bitang nagy gyémántgyűrű figyel rá az ujjáról és egy hihetetlenül szexi pasi is jelen van. Gáz, ha nem emlékszik az ember a saját 21. szülinapjára, de a sok tequila nem is nagyon válthatott volna ki mást. Evelyn az életbe nem gondolta volna, hogy a szexi idegen pont David Ferris, barátnője kedvenc bandájának, a Stage Dive-nak a gitárosa, aki mellesleg most már az ő férje.





David irtó dühössé válik amiatt, hogy Ev közli, ő válni akar. Arra viszont nem számított, hogy a fenekére varratta David nevét és a sajtó nem fog leszállni róla. Még a Portlandi otthonában is a sajtó és a paparazzik kereszttűzébe kerül. Ezalól Sam, David egyik testőre menekíti meg, mivel David kérésére elviszi a lányt Los Angelesbe, a banda jelenlegi házába, hogy legyen néhány nap nyugta és addig is leszállnak róla a sztoriéhes hiénák. A találkozás nem éppen valami szerencsésen indul Davis és Ev között. És ehhez még jön Jimmy is, David tesója, aki nem valami hűde kedves a lánnyal. Egyedül Mal az, aki rendesen viselkedik vele, és talán pont emiatt meg amiatt, hogy ő a Stage Dive dobosa lett a kedvenc mellékszereplőm. És nagyon-nagyon várom, hogy olvashassam az ő történetét. A mindig kedves, szőke dobos történetét.

Mal menekíti ki Evelynt abból a tébolyból, ami a Los Angeles-i házban történik. Kimenekíti Adrian és az ügyvédek karmai közül, David ahhoz sem vette a fáradtságot, hogy ott legyen a válási papírok aláírásánál. Mondjuk végül semmilyen válás nem történik.
Na szóval, Mal elviszi Evt a tengerparti házához és tök jól elvannak egészen addig, amíg meg nem jelenik David. Úgy-ahogy megbeszélik a dolgokat és elmennek David házába Montereybe. Próbálják tisztázni a helyzetet, kirakni a puzzle darabjait, mert Evelyn ugyebár alig emlékszik valamire. Ott kezdik az egészet, hogy kiskifli-nagykifli, csóka majd aminek jönnie kell. David eszméletlen egy pasi. Olyannyira figyelmes, hogy komolyan mondom ilyen nincs a való életben. Nem tudnak minden időt együtt tölteni Pamék és Mal miatt, de egyre közelebb kerülnek egymáshoz és már nem olyan biztosak benne, hogy a válás az olyan jó lenne kettejükre nézve.




Végülis amiért úgy döntenek, hogy nem válnak el, hanem megnézik mi sül ki ebből az egészből én annak fenomenálisan örültem. Persze nem tart minden örökké és amikor visszamennek LA-be, be is következik a baj. A mindig is ellenszenves Martha, aki David exe és első szerelme, aki Jimmyvel csalta meg, megcsókolja, akkor Evnél elszakad a cérna és visszamegy Portlandbe, mert látni se akarja ezekután Davidet. Eközben Jimmy elvonó kúrán van. Egy hónappal a csók után David megjelenik Evelynnél és addig próbálkozik, míg végül mindent megbeszélnek és úgy-ahogy kibékülnek. Ev szüleinél töltött vacsora ébreszti fel a szemüket arra, hogy mennyire is szeretik egymást és nem tudnak egymás nélkül élni. Imádtam minden egyes sorát és tiszta Jimmy sokkal szimpatikusabb, mint a betépett.


Kedvenc idézeteim:

"Az ember abból is tanulhat, ha ennyire teljesen és tökéletesen elpusztítja valaki a szívét – mert ilyenkor az egész világ új nézőpontba kerülhet, amiből még jó dolgok is kisülhetnek."

"– Nem szeretem, ha már ilyen korán reggel igazad van, úgyhogy légy szíves, hagyd abba!"


Olvasás közben ezt a számot hallgattam remélem azért, aki olvassa a blogot nem fog idegtépést kapni ha rámegy a számra :)


2016. január 10., vasárnap

Tomor Anita: Álmodtam már rólad

Liv hallani sem akar új pasiról, a régi pasijáról még úgy sem. Megcsalták, otthagyták. Éppen elég volt átélni mindezt egyszer. A diplomájához már csak egy kambodzsai régész gyakorlat hiányzik, de mielőtt elutazna, találkozik Daviddel. Ez a pasi túl sármos, túl pimasz és túl rámenős. Nem lehet megszabadulni tőle. Ráadásul egy túltequilázott éjszaka után, Liv reggel egy hajón „ébred" David mellett az ágyban. Úgy érzi, nagyon gyorsan el kell tűnnie. El a férfitól, a lehető legmesszebb, mielőtt egy újabb „belehabarodok, szerelmes leszek, majd kidobnak" katasztrófa bekövetkezne. De hogy tudsz eltűnni egy hajóról, és hogy tudod megértetni a pasival, akivel az éjjel lefeküdtél, hogy csupán egy egyéjszakás kaland volt, ha ő nem akarja megérteni? Van ennél rosszabb? Naná hogy van! Ha kiderül róla, hogy a legjobb barátnőd bátyja, Angkor-wat kutató régész, akivel a következő három hónap minden átkozott napján találkozni fogsz, és még a tetejében: rendkívül vonzó és állati jó az ágyban. 
Izgalmas, fordulatokkal teli kalandok várnak az olvasóra Kambodzsa rejtelmes őserdejében. Liv nem is sejti, milyen rémálomba keveredett azzal, hogy megismerte Davidet. Mágnesként vonzzák egymást, de egyikük sem könnyű eset. Vajon, amikor Liv felébred megváltozik a véleménye? Ad esélyt egy újabb szerelemnek? 
Tomor Anita könyve nem egyszerű romantikus regény. Sokkal több annál. Csajok, ez kihagyhatatlan olvasmány!




Elsősorban szeretném megköszönni Tomor Anitának a könyvpéldányt. Külön köszönet azért, hogy névre szólóan is dedikálta nekem. Amikor először megláttam a borítót egy könnyed, csajos történetre számítottam, de ennél jóval többet kaptam. Már a fülszöveg elolvasása is többet, sokkal többet sejtet. De még így sem ad teljes képet arról, hogy mennyire izgalmas is ez a könyv. Izgalmas és akciódús is egyben.

Az egész történet avval kezdődik, hogy Liv egyetemre jár és régész szeretne lenni. Régen, amikor általános iskolába jártam imádtam a törit, ami mára megváltozott, ez nagyban annak tudható be, hogy középiskolában irtó szárazan tálalják az információ tömkelegét és pont emiatt vesztettem el az érdeklődésemet a történelem iránt. Ami szomorú, mert tényleg nagyon szerettem.
Na szóval, jó volt olvasni ezt a történelemmel gazdagon átszőtt történetet. Fergeteges volt, ahogy Liv és David megismerkedtek. Pont esett az eső és Liv kint volt a szaladó esőben, amikor is David az autójával véletlenül lefröccskölte.  Persze utána bocsánatot kért meg minden, de Liv nem kért belőle és nem volt hajlandó beszállni David autójába. Aztán ahogy Liv a szobájához ér ott találja Davidet, amint egy bizonyos Alice DeLano-t keres, aki mint kiderül Alice, a barátnője, csak ő nem tudta ezekszerint az igazi nevét.

Már az elején érezhető a vonzalom Liv és David között. Ahogy aztán egyre többet találkoznak egymásba szeretnek és még Liv sem igazán tudja titkolni az érzéseit. Mint a végén kiderült a sok kaland, izgalom és halál csak álom volt. Az egész Kambodzsai régészgyakorlat, a mélybe zuhanás, a húsevő halas tó, Vazul király, Andrew árulása és Manja szerepe is csak álom volt csupán. Nagyon jó volt olvasni. Ajánlom mindenkinek. Nem akartam spoilerezni, de Liv álma nagyon ütős!

Nem tudnék úgy véleményt írni, hogy ne lőném le az egész könyv lényegét, szóval helyette inkább képekkel próbálom szemléltetni, hogy mit is várhattok ettől az izgalmas regénytől.




Amúgy már az elejétől fogva én jobban szerettem Alice karakterét, mint Livét, bár szerettem nagyon, hogy kiáll magáért. Belevaló csajszi.
A labirintus miatt nekem egy ici-picit olyan feelingem volt, mintha egy lightos Útvesztőt olvasnék és David túlságosan is óvó természete egy kicsit Christian Grey-es volt, de nem olyan ostoros módon. Főleg a parancsolgatások emlékeztettek engem Mr. Greyre.

Lényegében ütős kis regény egy olyan írótól, akinek eddig csak (ha jól tudom) gyerek-foglalkoztató könyvei jelentek meg. Egy dolgot szeretnék kiemelni, ami számomra nincs összhangban. Tök jó meg minden a könyv borítója, de nekem (lehet, hogy csak én vagyok ezzel így) nem illik össze a borító a történettel. Tökre másra számítottam, mint amit kaptam. Tudom, hogy ez most kukacoskodás, de ez van. Még így, hogy kiolvastam se értem, hogy miért ez lett a borítója. De amúgy tényleg nagyon tetszett. És nincs semmi rossz érzetem evvel kapcsolatban, csupán egy észrevétel volt.

A könyv végén volt, hogy előkészületben van Tomor Anita új regénye,a "Helló újra, kedves exem!"
Már a cím felkeltette az érdeklődésemet, minden bizonnyal jónak ígérkezik.