2015. december 25., péntek

Szurovecz Kitti: Fényemberek 3.- A fény háborúja

Egy lány, aki azért született, hogy egyensúlyt teremtsen a Fény és a Sötétség világa között. Egy lány, aki azért létezik, hogy ne legyen több betegség, baleset, félelem és tragédia az emberek világában, mint amennyit az elbír. Jane Andrews, egy lány, aki mindezzel együtt épp olyan terveket sző, mint bármelyik huszonéves: hozzámenni élete szerelméhez, családot alapítani, boldogan élni.
Csakhogy úgy tűnik, mindez lehetetlen, mert a Teremtő és a Sors által adott küldetés ezúttal kifog a Fényemberek kolóniáján: a Sötétek korábbi ügyeskedéseinek nyomán egy kegyetlen, gyilkos faj jelenik meg New York-ban, amely azzal fenyeget, hogy elpusztítja a halandókat. A sáremberek, azaz az élőholtak kiirthatatlannak tűnnek – Jane és a Fényemberek feladata, hogy kiderítsék, mi az, ami végezhetne velük. Ezúttal a Sors, Astrid Úrnő segítsége nélkül maradnak…
Vajon sikerül megtalálniuk a megoldást a sáremberek elpusztítására? Képes-e összefogni a Fény és a Sötétség világa, azért, hogy a halandók megmenekülhessenek? Valóra válhat-e Jane álma, hogy egy nap ismét az átlagos, fiatal nők életét élhesse? A Fényemberek trilógia lezáró kötete minden eddiginél nagyobb izgalmakat tartogat, mire az utolsó oldalra érünk, feltárul az égi világnak, és a pokol bugyrainak minden titka.



Próbáltam húzni-halasztani a trilógia befejező részét, de nem sikerült. Eddig is nagyon szerettem az előző két kötetet, de nekem ez a harmadik lett a kedvencem. Mint a történetben, mind a borítóban. Irtó jól néz ki, csak azt nem tudom, hogy Jane-t vagy pedig Roxie-t akarja ábrázolni. Szeretném megköszönni az élményt Kittinek, hogy olvashattam a Fényemberek-trilógiáját, egy élmény volt. Szerintem mindenki nevében mondhatom, hogy büszkék vagyunk, hogy mi magyarok olvashatjuk elsőnek. Ez számomra az a trilógia, ami megérdemli, hogy a világ többi pontján is olvassák sok-sok helyen.
Tetszett, hogy most már végre Linette szemszögét is olvashattam. Mindig is szimpatikus volt, örülnék ha Linnyhez hasonló barátnőm lehetne. Nagyon sajnálom Jonathan halálát, de legalább a végén a lelke megnyugvásra lelt. ez vigasztal.

Linette

Nagyon jó ötletnek tartom, hogy a sötétek és a Fényesek együttműködtek a sáremberek ellen. Tudtam én, hogy érdemes lesz figyelni Mattre és milyen igazam lett. Arra viszont nem számítottam, hogy egymásba szeretnek Roxieval, és ő mint Amphibia kerül a sötétekhez és nem Jane, mint ahogy a megállapodás szólt Damiennel, aki meghalt és Matt lett az Utódja, nem pedig a fejetlen Victor. sose bírtam a csávót, így a halála sem rázott meg. Sőt...
Adam is nagy szerepet vállal a sáremberek legyőzésében Mattel és Jane-nel együtt. Ők mennek el Dobogókőre, a Lelkek Városába, hogy megszabadítsák az emberiséget a sáremberektől, ami sikerül is nekik. Szerencsére több Fényes nem bukik el. Mindenki épségben megússza, még úgy is, hogy Astrid a Teremtő parancsára nem segít nekik. De a végén pont ő lesz az, aki megszegi a törvényeit és szabadon engedi Jane-t, Christ, Linette-t, Alexet, Nasst és Shilát. Nem szakítja el őket egymástól és még az emlékeik is megmaradnak. 

Astrid

Matt vezetésével és Roxie akaratával a Sötétekre is egy új korszak vár. Most, hogy így a trilógia végéhez értem sajnos bezárult előttem Chris és Jane története, amit nagyon sajnálok. Nagyon sok kedvenc idézetem van ebből a kötetből is, főleg olyanok, amik Roxanne-hoz, Matthez, Linette-hez és Alexhez fűződnek.  Szeretnék néhányat veletek is megosztani:

"– Ne! Ezt ne! – emelte fel két kezét az asszony. – Nem tudom, mi köze mindehhez a kisfiamnak, de ha elkapja ezt a szörnyűséget, Chris, én a két kezemmel heréllek ki! – Mi az a herélés, mami? Úgy éreztem, most jött el az ideje annak, hogy kézen fogjam a gyereket. – Nos, Adam, a herélés egy különleges viráglocsolási technika, a négylevelű lóheréket gondozzák ezzel a módszerrel… – mosolyogtam rá. – Gyere! Az asztal alatti polcon láttam építőkockákat."

"– Egy testetlen lélek lakik benne. Ő is velünk szeretne jönni a föld szívcsakrájához, hogy segíthessen, aztán, ha elvégezte a küldetését, eggyé válhasson az örök Fénnyel… – Adam ismét elhallgatott, lehunyta a szemeit, majd halkan súgta: – A bácsi azt mondja, az a neve, hogy Jonathan." 

Volt számomra két olyan rész, ami örökre meg fog maradni bennem. Az egyik Jon temetése. Nem vagyok érzelgős típus, de rendesen elszomorított Jon halála, mindig is nagyon kedveltem és sajnálom, hogy már többet nem lehet a többiekkel. Az előző kötetben Helenát vesztette el, most meg a testét. A másik rész, ami megérintette a szívem az volt, amikor ledobták Jonathan lelkét a szikláról. Hát mit mondjak? Kedvelem Jonathant. 


Jonathan


Lehet, hogy furin fog hangzani, de a trilógia alatt nekem nem Jane és Chris párosa volt a megnyerő, hanem Linette és Alex kapcsolata. Akkor sem hagyták el egymást, amikor megadatott nekik a normális élet csak egymás nélkül és emlékek nélkül. 

Mint, ahogy áradoztam a II. rész kritikájában, hogy nagyon bírom Mattet ez most sem múlt el. Tudom, hogy voltak sötét pillanatai, de végül önmaga tudott maradni és csak ez számít. Mindig is tudtam, hogy érdemes odafigyelni rá. És igazam lett! Azért nagyon remélem, hogy nem lesz olyan, mint amilyen Damien volt.

Az egész trilógia alatt két olyan szereplő volt, akit nagyon utáltam. ezek Nolessel és Victor volt. Mivel Victor meghalt, már csak Nolesselt rühellem. 

Egy kis érdekesség, hogy december 12-én fejeztem be a könyvet Jane és Chris esküvőjének napján. 


3 megjegyzés:

  1. Nekem megvan Szurovecz Kitti: Fényemberek mindegyik része, mind a 3. Már az első is letaglózott, nem is beszélve a 3. részéről! <3 Imádom! <3 Egyszerűen letehetetlen. Imádom az írónőt, nagyszerű műveket ír! :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. szia. Neked meg van PDF-ben? eltudnád nekem küldeni a 3-ik részt ha meg van?
      vojcsikviktoria@gmail.com
      Előre is köszi

      Törlés
    2. Kedves Viktória!
      Nem áll módomban neked pdf formátumban elküldeni, ugyanis nem támogatom ezen típusú könyvek olvasását. Csak akkor ha ténylegesen megveszed e-könyvben.

      Törlés