2019. október 20., vasárnap

Marilyn Miller: A rabság gyönyöre ~ ELŐOLVASÁS


"Itt állok a bátyám mellett és könnyes szemekkel nézem végig, hogyan engedik le a szüleim holttestét a sötétségbe, hogyan ragadja el tőlem a boldog napokat a halál, hogyan hullik darabjaira az életem."

*

Egyszerű nyaralásnak indul az egész, ami rémálommá válik.
Egy barátnő. Egy ház. Ahol semmi sem az, aminek látszik.
Egy titkos buli, ahol Aisha elveszíti a legfontosabbat. A szabadságát. Az élete már nem az övé, más rendelkezik vele.
Olyan életet kell élnie, amit nem ő választott, hanem amibe belekényszerítették. Minden napja szenvedés, amiből egy kiút látszik. Ám a pokolból nem ilyen egyszerű a menekülés.
Egy majdnem tragikus találkozás mindent megváltoztat, szabadságának kulcsa Roman Raine kezébe kerül. Egy olyan férfi kezébe, akihez még vonzódni is veszélyes.
Azonban az ellentétek ellenére feltámad a vágy, a határok, amik elválasztják őket,
egy napon elmosódnak, hogy átadhassák magukat a gyönyörnek.
A rabság gyönyörének.

„ Semmi mást nem akarok ebben a pillanatban, csak a karjaiban darabokra hullni, hogy a végén csak azokat a darabkákat szedhessem össze, amik fontosak. Azokat, amikben ő már benne él."

Megvan az a kis magyar kör, akiktől nagyon szeretek olvasni és mielőtt valaki újat engednék be ebbe a körbe, mindig elgondolkodom rajta, hogy kinek is szavazzak bizalmat. Szeretem az újdonságokat, de ugyanakkor a megszokott dolgokat is, na de az, hogy elolvastam A rabság gyönyörét minden volt, csak megszokott nem. Maga az írónő keresett fel azzal, hogy szeretné, ha elolvasnám a nemsokára megjelenő regényét, s mivel az én drága Ella Steelem javasolt neki nem volt kérdés, hogy igent mondok a felkérésre. Ella tudja, hogy miket szeretek és bíztam benne, hogy ezúttal sem fogok csalódni, hiszen ha ő bizalmat szavaz Marilyn Millernek, akkor az okkal van.

Bevallom attól még egy kicsit tartottam a regénytől, hiszen ez előtt még nem olvastam az írónőtől. Az egy dolog, hogy nagyon sokáig szemeztem a Küzdj velemmel, de odáig sosem jutottam, hogy be is szerezzem és ténylegesen el is olvassam, ne csak a borítót bámuljam és a fülszöveget olvassam agyon. De A rabság gyönyöre talán képes lesz arra, hogy végre rászánjam magam és még többet olvassak az írónőtől, mert az az igazság, hogy akármennyire megdöbbentő és sokkoló volt A rabság gyönyöre tetszett, még akkor is amikor elborzadtam és a legszívesebben jó messzire hajítottam volna a telómat. De nem tettem, bár ha fizikai formában olvastam volna, lehet hogy simán behajítom a sarokba, hogy na nem, ez nekem sok, ilyet nem írhat Marilyn. De igen, megtette. Ledöbbentett, lesokkolt és a földbe döngölt. Úgy éreztem bizonyos részek után magamat, mintha átment volna rajtam egy úthenger 2x. Borzalmasan fájt néhány rész és igen, nem tagadom szétmarcangolta a lelkivilágomat. Ugyanakkor gondolat ébresztőként is funkcionált. Többször kellett félre rakjam, mert úgy éreztem, hogy nem bírom és kell a pihenés, a feltöltődés, hiszen lelkileg nagyon megterhelő, de ez is csak azt bizonyítja, hogy egyes remek regények, milyen nagy hatással is lehetnek az emberre és ez mindenképp jó dolog. Fájdalmas és idegőrlő, de jó. Még azután, hogy kiolvastam is csak néztem magam elé, hogy oké, de én erről, hogy fogok úgy írni, hogy ne spoilerezzek el mindent?? 

Szóval igen, kemény dolgokról ír, amik valósak és szomorú, de akár veled is megtörténhet, sose tudhatod. Elég annyi, hogy rossz időben vagy rossz helyen és már bekövetkezett a baj. Ugyanakkor ez az egész fogságba esek, de beleszeretek a megmentőmbe elsőre sok volt nekem, és ahogy alakulnak az események úgy kezdem én is egyre inkább elfogadni, hogy igen, miért is ne? De ne szaladjunk ennyire előre. Maga a regény kezdése még semmi baljósat nem hordoz magával, sőt, amolyan idilli, szabaduljunk ki a megszokott közegből, lássunk világot. 

Teljesen bele tudom élni magam. Maga a sztori Gloriával és Aishával kezdődik, de Romannal és Aishával ér véget. Egy kezdet két ember, különféle háttér mégis a sors összehozza őket és bumm, meglepő fordulatok, veszély, sokkoló tények, adrenalin, félelem, vágyak, szerelem, minden mi szem-szájnak ingere. Amúgy tökre örültem, hogy van benne egy kis utazás, világlátás is, de aztán a hatalmas fordulatra, ami már a regény elején szembejön, na arra a legmerészebb álmaimban sem gondoltam volna, hogy megtörténhet. 

Mocskos, visszataszító, már-már gusztustalan, mégis szerves része a cselekménynek és annak mondanivalójának. Nem szégyellem bevallani, de fájt olvasni. Szét tépte a lelkem és nem vagyok biztos benne, hogy a végére sikerült e valamelyest összeraknia azt. A kötet második negyede nem emberhez méltó, teljesen felkavart, nem éreztem jól magam olvasás közben, sőt alig vártam, hogy a megpróbáltatásoknak vége legyen és máshova kerüljön a hangsúly, hogy végre vegye át a hatalmat az érzelem és a minőségi együtt töltött idő. Nehéz olvasmány, tele komoly témákkal ugyanakkor valami pluszt is képes nyújtani. 

Ahol elvesz ott később ad is. Nem mondom, hogy addig nem járjuk meg a poklok poklát, mert hát igen, de ez is része A rabság gyönyörének. Szenvedés nélkül nincs szerelem és fordítva. A karakterek még ha nem is az elejétől fogva, de baromi erősek. Minden tiszteletem Aisháé, hiszen a szemünk előtt nőtt fel, fogadta el a sorsát, de a reményt sosem adta fel, végig ott pulzált benne és arra várt, hogy kitörjön és mindent elsöpörjön maga körül. Roman bevallom eleinte nem volt szimpatikus, de aztán szépen lassan beleette magát a szívembe és onnantól már drukkoltam neki, hogy legyen ő az a motoros, extrém sport kedvelő herceg, akire Aishának szüksége van. 

S ha már Aisha egyik ismerősömet is így hívják és belegondoltam, hogy mi lenne ha vele történt volna mindez, hát rendesen letaglózott már maga a puszta gondolat is. Első regényem Marilyntől és ekkorát még senki sem lökött rajtam. Belelökött a mélybe, kapálóztam, küzdöttem, de nem könyörült meg rajtam. Újból és újból lerántott a mélybe és hagyta, hogy fuldokoljak.  Egyáltalán nem ilyen első élményre számítottam, mégsem bánom, hogy esélyt adtam. Újat mutatott, egy teljesen más nézőpontot. Máshogy látja a világot, mint ahogy mi, de ameddig ilyen szintű és minőségű regényeket ad ki a kezei közül hajrá. Teljesen felkavart, ugyanakkor arra is ösztökélt, hogy ne adjam fel. Ássak mélyebbre és tudjam meg, hogy mi lesz Aisha és Roman sorsa. Vágyak, szenvedély, szenvedés, kárhozat, szexiség, eltitkolt múlt, meglepő fejlemények, lesokkoló cselekmény mindezt egy nagyon tehetséges magyar írónő tollából. A rabság gyönyöre nemcsak rabul ejt, de fogva is tart és ember legyen a talpán akit nem ráz meg és nem gondolkodtat el.
"De nem érhetek hozzá. Nem használhatom ki a helyzetet, mert akkor cseppet sem lennék különb annál a férfitól, akit úgy gyűlöl."

"Igaz, ott nem volt sötét, mégis... soha nem féltem annyira, mint akkor, ott, abban a világos szobában. Mert nem kell sötétség ahhoz, hogy a félelem megszülessen. A félelmet mi magunk tápláljuk."

" - Igen. Te vagy a robbanás, az anarchia, a csend és a béke. Melletted igazi hadvezér lehetek. Bárkit és bármit képes lennék leigázni érted."

" - Biztosan. Ahogy az érintésnek, a csóknak, a szexnek. Én csinálni szeretem, és nem olvasni róla."

" - Nem kell az engedélyed, Marcus! - Hirtelen felpattanok és elé állok. Úgy feszülünk egymásnak, mint a hatalomért küzdő oroszlánok. De én nem akarom az ő királyságát. Sajátot akarok."



Köszönöm Marilyn Miller írónőnek az előolvasási lehetőséget! Ha te is kedvet kaptál hozzá az alábbi helyekről elő tudod rendelni:
Közvetlenül az írónőtől dedikálva
NewLine Kiadó oldaláról
Álomgyár oldaláról
Book24ről

2019. október 18., péntek

Vi Keeland: Csak szex


" - Gondolod, hogy van bármi összefüggés az intelligencia és az ágyban nyújtott teljesítmény között?"

*

A kapcsolatom Hunter Deluciával visszafelé kezdődött. Egy esküvőn találkoztunk – ő a vőlegény oldalán ült, én a menyasszonyén. Az éjszaka alatti lopott pillantások után vitathatatlan volt a kölcsönös és erős vonzalom. Én elkaptam a csokrot, ő elkapta a harisnyakötőt. Hunter szorosan ölelt, mialatt táncoltunk, és azt javasolta, fedezzük fel jobban ezt a vibrálást, ami köztünk van. A nyers és mocskos szavaitól visszavonulót kellett volna fújnom, de valami megmagyarázhatatlan okból épp az ellenkezőjét tettem. Végül a hotelszobájában kötöttünk ki. Másnap reggel pedig már indultam is vissza New Yorkba, Huntert egy téves telefonszámmal hagyva Kaliforniában. Gyakran gondoltam rá, de a legutóbbi kapcsolatom után megfogadtam, hogy nem kezdek többé jóképű, pimasz és bűnösen elkápráztató fickókkal. Egy évvel később újra összefutottam Hunterrel, amikor a barátainknak gyereke született. A vonzalmunk egymás iránt semmit sem csökkent. Egy hurrikánként érkező kábulat után követelt egy valós telefonszámot. Úgyhogy megadtam neki anyukámét – ő tutira elijeszt minden férfit a közelemből az örökös gyerek- és esküvőtémájával –, aztán hazarepültem. Azt gondoltam, ez vicces, egészen addig, míg a következő héten be nem állított anyukámhoz vasárnapi vacsorára. Ez az őrült, elképesztő fickó megnyerte magának anyámat, és szerzett egy nyolchetes megbízást a városomban. Azt javasolta, töltsük ezt az időt azzal, hogy kizökkentjük egymást a mókuskerékből. Nyolchétnyi észveszejtő szex kötelezettségek nélkül. Mit veszíthettem Semmit, azt gondoltam. Ez csak szex, nem szerelem. De ismerjük a mondást: ember tervez, Isten végez.

Vi Keeland a New York Times, a Wall Street Journal és a USA Today bestsellerszerzője. Köteteit tizenkét nyelvre fordították már le, több millió példányban keltek el világszerte, és kilencvennél is több toplistán szerepeltek.

Lehetőségem nyílt részt venni a Vi Keeland dedikálás előtti sajtótájékoztatón, ahol többet között ezt a regényt is dedikáltatni tudtuk az írónővel. Bevallom féltem az eseménytől, de nagyon pozitív véleménnyel hagytam el a helyszínt és ehhez az írónő személye is hozzájárult. Már ekkor tudtam, hogy minél előbb el fogom olvasni a 2 új megjelenését is. A Csak szexre most került sor és jóval többet kaptam, mint amit a cím sugall. Játékos, buja, szexi, elgondolkodtató, magával ragadó regény, akárcsak a többi Vi Keeland alkotás.

A regény kezdete eléggé eredeti. Még nem találkoztam hasonló kezdéssel az biztos. Már az első oldalak után érezni lehetett, hogy ez is egy újabb letehetetlen regény lesz és nem is kellett csalódnom, mert maximálisan az volt. Imádtam. Igazából nem mondanám azt, hogy kedvencem lett, mivel az összes eddigi Vi regényem valamilyen szinten kedvenc. De visszatérve a sztorira. Adott két szingli ember, egy esküvő, egy elhatározás és tömény szexualitás. Szerintem ti is össze tudjátok rakni, hogy mennyire erotikus is lehetne ez az egész, de Vi nem ebbe az irányba vitte el a cselekményt, hanem adott neki mondanivalót. Azaz ne engedd, hogy a múltad és a félelmeid határozzanak meg. Engedd be az újat, ami arra késztet, hogy kilépj a komfortzónádból és engedj be több embert az életedbe. A Csak szex megtanítja, hogy az életet élni kell, nem pedig hagyni, hogy elmenjen mellettünk anélkül, hogy bármi érdemleges és sorsfordító történne. Nemcsak egy egyszerű erotikus-romantikus regény, hanem annál jóval több. Szórakoztató köntösbe csomagolt életbölcsesség és tanácsok egyvelege. A két karakterünk, Natalia és Hunter. Mindketten olasz felmenőkkel rendelkeznek, mindketten csak szexet keresnek és nem kapcsolatot, de mi van akkor, ha az élet közbe szól? Hagyják elmenni a másikat csak azért, mert keretek között élnek és ez így jó nekik? Vagy hagyják, hogy az érzelmek felülkerekedjenek és átéljenek valami teljesen sorsfordítót? 

Ezekre az igencsak velős kérdésekre kapjuk meg a választ és maga a regény is ezeket boncolgatja. Mindezt feldolgozható közegbe helyezve, hogy minél egyszerűbb legyen a megértése és felfogása. Mindemellett annak is teret enged, hogy ne csak vidám, de szomorú, vagy éppen fájdalmas pillanatokat adjon. Alapjában véve valamivel komolyabb, mint amit eddig olvastam az írónőtől, mégis tagadhatatlanul beleillik abba a képbe, amit eddig kialakítottam magamnak az írónőről. A cselekmény egyszerűsége és szókimondósága igazi keretbe foglalja a mondanivalót. 

Nem egyszer pillantottam fel és mondtam azt magamban, hogy igen, ez kellett nekem. Maguk a szereplők barátságosak, kedvelhetőek. Hunter igazi book boyfriend material, azaz könyves pasi alap. Ha kell szexi, karizmatikus, de ha arra van szükség egy kisfiú, aki arra vár, hogy valaki megmondja neki, hogy mi legyen. Natalia határozott, erős nő, akit már sok pasi megbántott és átvert. De nem adja fel, még akkor sem, ha fájdalmas. Mindketten fájdalmas múlttal rendelkeznek, tele útvesztőkkel és próbákkal, de mindez eltörpül az igazság mellett, ami végig titokba borul a regény alatt és csak a végén tudjuk meg, hogy mi is történt a múltban és mi az, ami visszafogja Huntert. 

Ha engem kérdeztek teljesen lesokkoló és döbbenetes volt az egész. Összefacsarodott a szívem, megsajnáltam Huntert, a férfit aki nemcsak kedves, de odafigyelő és törődő személyiség is. Vi nagyon jól összerakta a karakterét. Natet és Huntert is a szívembe zártam olvasás alatt. Annak pedig különösen örültem, hogy nemcsak a női szemszöget, de a férfit is láthattam, szemtanúja lehettem, hogy mi is zajlik egy csodás elme gondolataiban. 

A szex jelenetek pikánsak, erotikusak, teljességgel élethű. Nem egy rossz soft porn regény, hanem érzelmekkel és vágyakkal telitűzdelt alkotás. Maga a cselekmény hangulatos, változatos, a kellő helyeken mélyül el és a kellő helyeken gördíti elő az akadályokat és kételyeket. A Csak szex több mint csak szex, érzelmek kavalkádja. Két ember története a bizalomról és az egymásra találásról, az akadályok legördítéséről. 

Még az elején nem mertem reménykedni benne, hogy többet fog adni mint egy aranyos, de fájdalmas love story, de sikerült neki és most itt ülök és írom nektek e sorokat és azt érzem, hogy ez az eddigi talán legjobb Vi Keeland regény, amihez szerencsém volt eddig.

Összességében csak ajánlani tudom, hiszen van benne minden mi szem-szájnak ingere. Vannak benne veszekedések, hangulat ingadozások, mások háta mögötti intézkedés, összeboronálás, egy kis tilalom is. Nehéz múltak, még nehezebb jelenek, de annál fényesebb esély a szép, legalábbis a szebb jövőért. Emellett persze a már jól megszokott stílus és készlettár sem maradhat el. Annyira "Vis" maga a regény, hogy ezer közül is tuti megismerném. Az írónő erős alapokra építette a Csak szexet, s ezt sikerült is végig megtartania. Nem voltak benne holtpontok, kilengések. Szépen ahogy azt kell maradt a kijelölt úton és úgy mutatta be Nat és Hunter történetét. Nem mondom, hogy könnyű olvasmány volt, mert a múlt titkai nemcsak a karaktereket, de az olvasókat is simán kikészíti. De azok, akik kézbe veszik biztos, hogy nem fognak csalódni. Sőt... A kikapcsolódás és a jó hangulat garantált. S hogy a végén Nat és Hunter együtt marad e vagy tényleg csak szex volt az egész azt majd mindenki kitalálja magának és szépen lesokkolódik majd, ahogy én is. Még annyit, hogy valahol meglepő a kötet lezárása meg nem is. Végig ott lebeg a fejünk felett, de kimondani csak az utolsó sorok után érdemes.
" - Ezt próbáltam közölni veled az első alkalommal, amikor találkoztunk. Sokkal több van a tarsolyomban. És most épp a legtökéletesebb helyen vagyunk ahhoz, hogy megmutassam."

" - Natalia Valentini Rossi. Vissza kell térned a randizás világába. Ez a férfi átutazta az egész országot, hogy jobban megismerhessen."

" - Most komolyan. Miért nincs barátnőd? Helyes vagy, okos, nagyszerű munkád van, építettél magadnak egy gyönyörű házat, zseniálisan csókolsz és meg tudod szerelni a lefolyót, valamint építeni is tudsz. Első osztályú anyagból vagy gyúrva."

" - Tudod, Hunter, a seggfej álarc alatt te egy igazán nagyszerű srác vagy."

"A nő, akit szeretek, hazajön a munkából és felébreszt a szájával. Nincs jobb ennél a világon. Egy hülye voltam, hogy nem jöttem rá erre korábban."



Ha te is elolvasnád ide kattintva megrendelhető 15%-os kedvezménnyel!

2019. október 15., kedd

Jennifer L. Armentrout: The Return - Visszatérés


" Bár a fejemben is olyan mélységes csönd uralkodott volna, mint a hatalmas házban. Semmi nesz, még egy elhaló lélegzet, vagy suttogva kimondott szó sem törte meg a csendet. Gyönyörű volt."

*

A ​CSONTOS SEGGŰ VÉN MOIRÁK HALÁLRA RÖHÖGIK MAGUKAT…

Egy éve már, hogy Seth alkut kötött az istenekkel, és nekik adta az életét. Eddig minden tőlük kapott munka durva volt és véres – amivel neki nem is volt semmi gondja. Apollón azonban most valami egészen más feladattal bízza meg. Testőrt kell játszania, és a szabály: mindent a szemnek, semmit a kéznek. Csakhogy olyasvalaki számára, akinek egész életében gondjai voltak a szabályokkal, ezt nem is olyan könnyű betartani.
Josie el sem tudja képzelni, mit akarhat tőle ez az őrült, de nagyon szexi pasi. De nem sok jót ígér, hogy az otthonától távoli, épp csak elkezdett új életét Seth megérkezése a feje tetejére állítja, és egyenesen beledobja őt egy olümposzi méretű turmixgépbe. Josie-nak vagy teljesen elment az esze, vagy tényleg egy egyenesen a görög mitológiából megelevenedett szörnyeteg tör az életére. Persze könnyen lehet, hogy mindennél nagyobb veszélyeket rejt majd az aranysárga szemű, titokzatos Sethtel való izzóan szenvedélyes kapcsolata.

MERT A TÖRTÉNELEM, ÚGY TŰNIK, MEGINT MEGISMÉTLI ÖNMAGÁT…


Hűha, nem hittem volna, hogy még egy JLA regény úgy le fog venni a lábamról, mint az előző, hiszen ahogy befejeztem Perzselő csókot utána egy újabb könyvéhez nyúltam az írónőnek és már megint ott tartok, hogy szidom magamat, hogy miért vártam eddig, de komolyan miért?? Seth az eddigi legleg pasi, akiről olvashattam Jennifer tollából. Totál levett a lábamról és a sztori is zseniális.

Soha nem gondoltam volna, hogy ha keverjük az ókori görög mitológiát és Jennifer stílusát, írói képességeit, akkor ennyire friss, szórakoztató, szexi, ádáz, komoly és kalandos regény lesz a végeredmény. Kisiskolás koromban nagyon szerettem, amikor történelem órán az ókori Görögországról tanultunk, az istenekről és az Olümposzról. Bevallom, hogy a nagy luxen imádat alatt már kutattam az újabb csodát és végre megtaláltam. Ez a kötet telitalálat és igen elvileg csak egy spin-off regény, de annak sem akármilyen. Fordulatos, a cselekménye sokszínű, összetett. A fordulatok lehengerlőek, a karakterek egyediek, utánozhatatlanok és nagyon is izzik az a bizonyos levegő. Maga a regény kezdés még nem vett le a lábamról, de ahogy egyre többet és többet olvastam annál inkább megtetszett és szinte teljesen magába szippantott. Egy nem ismeretlen téma modern verziója jó nagy adag fantáziával és alkotói szabadsággal megspékelve. Imádtam, de tényleg. Lehet, hogy már baromi unalmas, de úgy látszik, hogy mostanában csak olyat tudok olvasni, amit imádok, amit mindenkinek olvasnia kéne vagy olyat, ami az adott lelkiállapotomnak megfelelő. Most arra volt szükségem, hogy valaki levegyen a lábáról és igen, Seth teljen mértékben levett és elvarázsolt. Jajj, de lennék Josie helyében. Ez a pali, istenem. Szexibb, mint Daemon Black és belevalóbb, mint Roth. A női olvasók rémálma. Magához édesget aztán meg egy váratlan pillanatban elhagy, mert vége a könyvnek.

Seth maga a toppok topja. Daemon és Roth elbújhat mellette. De komolyan. Szexi, humoros, mocskos a szája, magát marcangolja, meg kell menteni. Ki ne szeretné az ilyen szépfiúkat? Na ugye? Josie is nagyon kitett magáért. Élvezet volt olvasni, ahogy szépen lassan egyre jobban összefonódik a sorsa Seth-tel és hogy mennyire az a sorsa, hogy ők megküzdjenek az érzéseikkel és egymásra találjanak. Az érzelmi töltés mellett a történelmi és a fantasy szála is nagyon erős. Istenek, félistenek, titánok, apollüón, ikon, árnyak, Apollón, Hádész és még sorolhatnám. 

Van benne egy kis egyetemi élet is, de nem ez a meghatározó, hanem az alapszituáció megismerése és az alapkonfliktus és ennek kialakulása, alátámasztása, a szerelmi szál csak ráadás. Egy nagyon vágyott ráadás. Szenvedélyes, tiltott, ugyanakkor baromi izgató és piszkosul szexi. Nincs mese Seth nagyon tud valamit. Jajj mi lesz még itt a továbbiakban. Nagyon várom, hogy megtudjam. De most térjünk át a lényegre, a görög vonalra. 

Valami eszméletlen ahogy az írónő tálalta. Hiteles, ugyanakkor nem száraz tényeken alapul, van benne elég kitaláció is és nem az amit az ember már tud, hanem valami több. Olyan világot teremtett, amihez tudnak kötődni az emberek, hiszen az ókori görög istenekről már mindenki hallott, számos film és mese feldolgozta már. Jennifer is, de ő ezt a saját egyedi módján tette. Hozzáadta a képzeleterejét és szexivé varázsolta. A borítón szereplő srác senkit se tévesszen meg, tényleg ilyen szexi Seth, na meg néha idegesítő, de ez már csak plusz. Ami nagyon bejött az az, hogy váltott szemszögből láthatjuk az eseményeket. 

Nemcsak Josie, hanem Seth belső gondolatait, vívódásait is láthatjuk és átérezhetjük a helyzetét. Nagyon szeretem az írónő munkásságát, de pl. a Luxen alatt igen zavaró volt, hogy Daemon csak a saját köteteiben szólal meg és Rothnál is zavaró volt, hogy csak a bónuszfejezet alatt láthattunk bele a fejébe. Ezzel szemben kellő arányban A visszatérés lapjai alatt Seth is megszólal és wow. Nagyon jót tesz a regénynek. Lehet rá nyáladzani. Viccet félre téve tényleg jót tett a cselekménynek. Nem kell mindig a macsó, néha jó ha azt is látjuk, hogy mi zajlik a felszín alatt. 

Nagyon sok minden elnyerte a tetszésemet, de volt valami ami mellett nem tudok elmenni szó nélkül. Nagyon nem nyert meg magának, hogy ennyire hamar lett vége, hogy kérdésekkel hagyott magamra és engedte el a kezem. De volt benne minden, mi szem-szájnak ingere. Érdekes helyzetek, harc, még több harc, veszélyes pillanatok, energialöket, furfangos fordulatok, vad megoldások, erotikus jelenetek, perzselő hangulat és Seth.

Emellett a regény felépítése különleges. Minden egyes fejezet egy ókori mintával indít. Szép díszítés és annyira illik a sztorihoz. Nagyon különlegessé teszi, s nemcsak a fejezeteket kezdi vagy Josie vagy Seth, hanem fejezeteken belül is cserélődik a mesélő szerepe. Mind a két oldalt ugyanolyan jól megismerhetjük és emiatt annyira nehéz elszakadni tőle. Visszagondolva nagyon nagy lépés a kötet lezárása, hiszen míg az első fejezetek teli vannak talánnyal, addigra a végére már egész sok mindenre választ kapunk. Nemcsak kikapcsolódást nyújt, de meg is ráz. Nem egy váratlan fordulat van benne, ami után úgy éreztem, hogy erre bizony nem voltam felkészülve. De épp ezek a kis sokkhatások kellenek ahhoz, hogy úgy igazán át tudjuk élni a cselekményt. Nagyon várom már, hogy mi lesz a következő részben, mert a lezárás után még csak most fog úgy igazán elkezdődni a sztori és ez még csak a bevezető volt, egy nem is akármilyen. Lebilincselő, fantáziadús, egyedi regény telis tele görög utalásokkal. Már ezért bőven megérte elolvasni. 
" - Mi van? Hiszen te több problémát hurcolsz magaddal, mint a United Airlines! Nem, jobbat tudok. Több probléma van a fejedben, pszicho-fiú, mint Mezúzának, márpedig ami az ő fejében van, ahhoz képest egy bolond macskás nyanyáéban is megnyugtató csönd honol."

" - Gyerünk. Nyisd ki a szemed, Josie. Rajta, kicsim, nyisd ki a szemed!"

"Mondjuk, ez is olyasmi volt, ami nem kellene hogy érdekeljen. Mert nem engedhetem meg magamnak. Életemnek ezen a pontján teljesen hiábavaló lett volna bármit vagy bárkit szeretni."

"És ez persze azonnal megszülte a következő kérdést: hogy a fenébe fogom tanítani, ha a közelében azonnal két lábon járó erekció lesz belőlem? És ez a gondolat átvezetett a következőre, hogy vajon Aidennek hogyan sikerült mindezt megtennie Alexszel?"

"A csók még mélyebb lett, mintha a lelkét akartam volna megszerezni. Csak az a helyzet, hogy éppen én adtam át neki az én lelkem, ő volt, aki ellopta az én leheletem, és az én szívem zakatolt őrjítő sebességgel a mellkasomban."



Ha te is elolvasnád ide kattintva megrendelhető 16%-os kedvezménnyel!


2019. október 13., vasárnap

Emy Dust: Zeynep ~ Veszélyes házasság



"Úgy éreztem, gúnyt űz velem az élet, addig fog tiporni, míg fel nem adom."

*

Megannyi megpróbáltatás után, Zeynep sorsa még mindig kétséges. Megnehezíti a mindennapjait, hogy már nem csak a saját életéért felelős, döntései a szerettei jövőjét is befolyásolhatják. Még csak nem is sejti, hogy a múltban olyan titkok rejtőznek, amelyek ismeretében magabiztosabb lehetne, ahogy a felszínre kerülő igazság össze is törheti.
Hasan töretlenül lép újra színre, hogy helyrehozza a hibáit és közelebb kerüljön Zeynephez, aki nemcsak az életét, de az érzelmeit is felkavarta. A sötét oldal is tartogat számára olyan titkokat, amiket nem is sejt, de gyökeresen megváltoztatják az életét.

Egymásra találhatnak a titkok és hazugságok ellenére is? Képesek helytállni a nehézségek között?
Isztambul varázsa, a Kelet íze és egy szerelem, amit mindenki megakadályozna.


Az első és legfontosabb dolog, hogy nagyon sokat kellett várni a folytatásra, de minden egyes várakozással töltött perc megérte, hiszen Zeynep és Hasan történetét folytatni kell és újra elmerülni a világában. Igazi kis türelmetlenke voltam, de végre elérkezett a pillanat és nemcsak apró részleteket kapunk az írónőtől, hanem a teljes regényt. Ami nemcsak lezárja a duológiát, hanem be is teljesíti a hozzá fűzött reményeket. Álmomban sem mertem volna gondolni, hogy ennyire veszélyes, de ugyanakkor olvasmányos és szórakoztató lesz. Nyilván vannak benne durva és mocskos részek, de humorban, romantikában és vágyakban sem szűkölködik.

Miután megjelent a regény még nem tudtam, hogy mikor is fogom majd tudni olvasni, de Emy meglepett vele, amit nagyon köszönök és el nem tudom mondani, hogy mennyire jól esik a bizalma és, hogy ez mennyire megtisztelő számomra. Köszönöm! ❤️ Komolyabb témákhoz evezve... Már az első oldalak magához láncolnak, igazi élő - lélegző regény, ami nem hagy elmenni. Addig gyötör, amíg ki nem olvasod és amíg azt nem tudod mondani, hogy igen, ezért megérte várni. Ahogy Zeynep úgy Hasan sem könnyű eset, de az ő szerelmük elsöprő erővel bír, nemcsak pezsgett a cselekmény, de még parázslott, sőt néhol már - már égés veszély fenyegetett. Mint, valami radioaktív sugárzás, ami nem hagyja hogy ott folytasd, ahol abbahagytad. Igazi robbanóelegy a Veszélyes házasság. Ahol kell pislákol, robban, serceg, s nem ijed meg a kihívásoktól, sőt keresi azt. Emy Dust mindig sajátos és egyedi tárházzal dolgozik, s ez most sem volt másképp. Annyira érződik rajta az a fajta erő és elegancia, ami árad az írónőből, hogy az hihetetlen. Maga a cselekmény filmszerűen pergett le a szemeim előtt, én magam is szereplője lettem a regénynek és megelevenedett magam előtt Isztambul, a nyomornegyed, a piac, a kikötő és a luxus házak, a gazdagok környéke is. 

Jómagam is részese lettem ennek a színes forgatagnak és egy pillanatig nem bánom, hogy tavaly elkezdtem az első részt, hiszen lehengerlő, piszkos, néhol mocskos, sötét árnyakkal és titkokkal teli, és ha borul az a bizonyos bili, akkor ott aztán jajj, mert nemcsak a regény vesz 180 fokos fordulatot, hanem te is. Ide-oda kapkodod a fejed és nem bírsz betelni a látvánnyal. Török motívumokkal telített érzelmekben gazdag, látványos regény lett Zeynep és Hasan történetének második része. Volt, hogy együtt féltem, szorongtam a szereplőkkel, s ha kellett vérszomjas gondolataim támadtak. Ugyanúgy befogadtam Zeynep fényét, mint Hasan sötétségét. 

A két oldal között vergődtem, de minden egyes percet megért. S nemcsak a sztori brutálisan erős, hanem a karakterek is. Új értelmet nyert a karakterfejlődés fogalma. Nemcsak erősebbek, de gyengédebbek is lettek a szereplőink. Már nem csak abban a skatulyában mozognak, mint az első részben, hanem feszegetik a határaikat és addig nem nyugszanak, amíg nem robbannak. Ennyire cselekmény dús és elgondolkodtató regény nem születik minden évben, ki kell használni, ha egy évben egyszer születik. 

Nagyon büszke vagyok az írónőre, de ezt remélem ő is tudja. Minden egyes regényével egyre többet mutat és a tehetségét is egyre jobban fokozza. Regényről regényre változik és eddig még nem sikerült olyat írnia, ami ne lenne a zsánerem. A történetvezetése is egyedi. Igaz, hogy váltott szemszögű a történet, mégis olyan érzésed van, mintha mindkét karakter te lennél és csak úgy sodródsz az árral. Azt nem mondom, hogy nem voltak olyan pillanatok, amikor megijedtem vagy amikor összetörtem, mert voltak és szegény Asu. Ez a féle elvarrása a szálaknak nem tetszett. Ahogy az utolsó fejezet is jócskán megtépázta az idegeimet. De látok potenciált arra, hogy még egy darabig maradjunk Isztambulban és megismerjük más szerelmi történetét, avagy az egymásra találásukat. 

De visszatérve Zeynepre és Hasanra. Tűz és föld a személyiségüket tekintve és ha nem lennének bizonyos események talán nem is találkoztak volna, ami nagy hiba lett volna, hiszen nem lenne ez a sztori sem. Viszont nagyon jó példa arra, hogy bárki képes megváltozni és, hogy a múlt nem feltétlen van rossz hatással a jelenre. A Veszélyes házasság megmutatja, hogy mi lesz akkor, ha a bárány erősebb és megszelídíti az oroszlánt.

Zeynep a maga fényével beragyogja a cselekményt, zűrt hordoz zűr hátán, néha makacs, de ebből lesznek az igazán epikus részek, amire még évek múlva is emlékezni fog az ember. A magam részéről nagyon élveztem a szóváltásokat, az engedetlenséget, a vágy beteljesülését és azt a légkört, amit Hasannal teremtett. Igaz, hogy néhol veszélyes, de minden egyes érzelemnek, amit képvisel a történet megalapozott alapokkal adja elő. A vágy és a bosszú ugyanúgy terítéken van, mint az aggódás, a titkok elrejtése vagy éppen azok kibogozása. Hasan gyermekkora óta sötétségre van ítélve, de a fény beköszöntével erőre kap és harcol, nemcsak saját magáért, de az igazáért is. Néha makacs, önző, de szeretettel teli, gondoskodó. Zeynep az én ízlésemnek olykor túl makacs volt, de a makacsság az egyik olyan alkotóeleme a duológiának, ami nélkül nem lenne semmilyen házasság sem. Se nem kényszer, se nem veszélyes. Összességében egy nagyon jól kidolgozott, karakteres, veszélyes, vad, vágyakkal és titkokkal teli történet Isztambul szívében két különböző kasztba tartozó személy szerelméről és ennek nehézségeiről. Mindezt az alvilág mocskával és számos halálesettel és megdöbbentő, meghökkentő tényekkel és eseményekkel teszi még inkább ellenállhatatlanná és letehetetlenné.
"A borosta az állán kifejezetten jól állt, ajkai puhának tűntek. Amint rápillantottam átfutott rajtam a vágy, hogy megcsókoljon. Érezni akartam, ahogy lehelete a bőrömet karcolja, miközben szorosan magához von erős karjaival."

" - Az én házamban vagy, azt csinálod, amit én mondok, és ne merj még egyszer megjegyzést tenni akármire."

"Egymás csókjára szomjazva forrt össze ajkunk, mintha az oxigén is valami szükségtelen luxuscikk lenne az életben maradáshoz."

"Szerettem volna én lenni az, aki megmutatja neki, hogy a világ nem csak fekete, ahogy ő ismeri. Van értelme, hogy higgyen és bízzon bennem, mert együtt, még ha nem is könnyű úton, de rengeteg szépet átélhetnénk még."


Köszönöm Emy Dust írónőnek a bizalmat.Ha te is elolvasnád Zeynep és Hasan történetének folytatását az alábbi helyekről tudod beszerezni őket:

2019. szeptember 30., hétfő

J. L. Armentrout: White Hot Kiss - Perzselő csók


"Egy démon ólálkodott a McDonald'sban. És halálosan ki volt éhezve egy Big Macre."

*

Az ​első csók az utolsó lehet.

A tizenhét éves Layla nem vágyik másra, csak normális életre. Szeretne beilleszkedni az iskolában, és rendes randira menni a dögös Zayne-nel, akibe egy örökkévalóság óta bele van zúgva. Az a gond, hogy Zayne úgy bánik Laylával, akár a kishúgával – ráadásul a lány élete csöppet sem normális. Layla félig démon, félig gorgó, és olyan képességekkel rendelkezik, mint senki más. És bár Zayne őrző, azaz a gorgók közé tartozik, akiknek feladata a démonok levadászása és az emberek védelme, Layla csókja megölne bárkit, akinek lelke van – beleértve Zayne-t is.

Aztán a lány megismerkedik Rothtal: a tetovált, pokolian szexi démonnal, aki azt állítja, hogy minden titkát ismeri. Layla tudja, hogy távol kéne tartania magát tőle, de nehéz ellenállni a kísértésnek, amikor ezzel a fiúval végre nem akadály a csókolózás. Ha megbízik Rothban, azzal végleg tönkreteheti az esélyeit Zayne-nél, miközben árulónak bélyegezheti az őrzők családja, akik felnevelték. Ám miután Layla egy erőszakos démon-összeesküvés kellős közepén találja magát, az ellenség csókja egyszeriben semmiségnek tűnik a közelgő világvégéhez képest.

Nem is tudom, hogy miért nem kezdtem el hamarabb ezt a kötetet. Eleve imádok mindent, ami az írónővel kapcsolatos. A Perzselő csók is már jó ideje arra várt, hogy olvassam, aztán valahogy sosem jutottam el odáig, hogy akkor most ő következzen. De ez most megváltozott. Végre a kezembe vettem és elmerültem a világában. Elég ha annyit mondok, hogy imádtam és új kedvenc könyves pasim lett Roth személyében. Azt említettem már, hogy mindent megtestesít, amit egy pasiba keresek? Szexi, sármos, vad, szexi, okos, segítőkész, tetovált. Szóval, igen álom, és még a személyisége is a toppon van. Talán kicsit egoista, önimádó, de annyi baj legyen.

Nem hittem volna, hogy az írónőnek Daemon után sikerül még egy olyan természetfeletti pasit teremtenie, akiért lehet rajongani és, aki meg is érdemli ezt. Nem mondom, hogy nincsenek hibái, de mindez eltörpül amellett, amit maga a kötet nyújtott élmények szempontjából. Eddig két véglet volt számomra, ha szóba került Jennifer. Egyetemes YA sztori és luxenes kötetek, igen ám de a Perzselő csók alatt megismerkedhettem a démonok és az őrzők világával is. Mondanom sem kell, hogy már az első sorok után teljesen lenyűgözött és alig bírtam magammal, amikor csak tehettem faltam az oldalakat és baromi nehéz volt letenni. Annyira magával ragadott, teljesen beszippantott és szerelmes lettem Rothba. Imádtam a cselekményt, azt ahogy egyre több információ állt a rendelkezésemre és ahogy egyre inkább azt éreztette velem a regény, hogy ez még mind semmi ahhoz képest, mint amit még tartogat. Maga az alapsztori egyedi, nemcsak a hangvétele és az írásmódja miatt, hanem azért is, mert két faj keveredésének következményét fogadhatjuk be. Adott Layla, aki félig őrző, azaz gorgó, vagy más néven vízköpő és félig démon. Ha nagyon egyszerű akarok lenni, akkor úgy fogalmaznék, hogy az őrzők a jófiúk és a démonok a rosszak. De nem minden ilyen egyszerű és ahogy arra a regény is rávilágít semmi sem fekete-fehér. Vannak színek, átmenetek és bizony árnyalások is. 

Kicsit a Bibliába is belenyúl, de nem fanatikus szinten, még jóval azon a határon marad, ami nem visz el minket túlzottan a vallás irányába, de természetes, hogy egyes elemek, gondolok itt Lilith személyére teret kapnak, s ha nem is annyira hangsúlyosan, de azért jelen van. Maga a történet már a legelső fejezetben megmutatja a tehetségét, azt hogy mit is várjunk tőle, miután lezajlik a helyzet bemutatása és az alapkoncepció megismerése elszabadul a pokol és rá kell jöjjünk arra, hogy bizony ez nem csak egy egyszerű fantáziadús regény, hanem annál sokkal, de sokkal több. 

Nem elég, hogy igazi adrenalinbomba, de olvasmányos, szerethető, igazi rajongóvá teszi az ember lányát és olyan mélységekbe repít, hogy csak na. A cselekmény ezenfelül változatos, akciódús, adrenalinfröccs, de romantikát, tiltott érzelmeket, beteljesedést ugyanúgy tartalmaz, mint megmosolyogtató, megkacagtató jeleneteket. Akik kicsit is hajlanak a természetfelettire azoknak igazi csemege lehet. Megvan benne az a varázs, amit a J. L. A. regények hordoznak magukkal. Komoly témákat feszegetnek olyan köntösben, amik befogadhatóak és különlegesek. 

Nemcsak a jó és a rossz harcáról van szó, hanem a tiltott dolgokról, a szerelemről és két faj nászáról is. Layla a maga nemében különc, de ez nem feltétlen jelent rosszat. Az ő szemszögéből olvashatjuk a teljes regényt, általa ismerhetjük meg Zayne és Roth karakterét. Zayne Layla gyerekkori barátja, aki nem mellesleg őrző és Dean Winchester kocsiját vezeti, emellett nem tudtam elmenni szó nélkül. Akarva-akaratlanul is párhuzamot vontam a Supernatural sorozattal. Valami miatt úgy érzem, hogy közre játszott a regény megszületésében, de ez nem is baj. 

Aztán persze ott van Roth, a démon, akinek rossznak, gonosznak kellene lennie, közbe meg egy csupa szív, szerethető srác, aki a csibészes mosolyával és szexi megjelenésével levesz a lábadról. Egy percig nem bánom, hogy levettem a polcról és esélyt adtam a Perzselő csóknak. Igazán csak azt sajnálom, hogy most vettem rá magam.

Emellett érzelmi kavalkád is a regény, hiszen az utolsó fejezetek igazi csapások, a szívem szakadt meg. Tényleg imádtam. És igen, új kedvenc sorozatom született. Ami egy picit enyhíti a fájdalmamat az a bónusz fejezet Roth szemszögéből. Nem találok rá szavakat. Oké, hogy igazi kaland a regény és oké, hogy a végére teljesen összetört, mielőtt teljesen levett volna a lábamról, de az a bónusz fejezet vitte be az utolso ütést. Ide nekem a második részt azonnal. Összességében egy igazi kalandos, fantasyban lehet része azoknak, akik olvassák. Megspékelve gonoszsággal, démonokkal, gorgókkal, egy próféciával, ami minden történés középpontjában áll és egy nem éppen elfogadott szerelem kezdetéről. Furfangos, természetfeletti, ádáz, vadóc, sármos, galád, megrengető, szeretetteljes és igazi csemege. Démonok, zombi, kirudok, ördögbestia, lilinek, gorgók, lelkek mi kell még? Ellentétek tömkelegét vetíti élénk, ugyanúgy előkerül a jó gonosz oldala, mint a gonosz jó oldala. Egyszerűen letehetetlen. És, ha elkezdted garantálom, hogy le sem akarod majd tenni. Mert bizony ilyen hatással van az emberre Roth-Layla-Zayne hármasa. A Perzselő csók egy olyan mese, ahol a démon és a gorgó beleszeret a két faj hibridébe, de csak egy valaki nyerheti el a végén a szívét.
" - Egyáltalán nem vagy kíváncsi, hogy mit keres egy zombi az iskoládban, és vajon mit fognak gondolni az emberek, ha meglátják a rémséget, ami mintha egyenesen egy horrorfilmből lépett volna ki?"

"Három dologban voltam biztos: hogy soha nem fogom elfelejteni azt a csókot, hogy muszáj hallanom erről a démonról, és hogy kezd nagyon elegem lenni Roth mindentudó okoskodásából."

" - Ezt nehezen tudom elhinni. Mi, démonok mind egyformák vagyunk. Sóvárgunk minden után, ami szép, megrontjuk mindazt, ami tiszta és ártatlan, elvesszük azt, ami nem lehet a miénk. Tuti, hogy neked egész rajongótáborod van démonokból."

" - Irtó szexi volt látni, ahogy szétrúgod a démonok seggét... Komolyan mondom, hihetetlenül szexi. De ha még egyszer ilyet művelsz, én esküszöm, hogy utána a térdemre fektetlek, és...
  - Ha be mered fejezni ezt a mondatot, akkor egy bizonyos testrészed nagyon közeli ismertségbe fog kerülni az én térdemmel."



Ha te is elolvasnád ide kattintva megrendelhető 16%-os kedvezménnyel!



2019. szeptember 26., csütörtök

Ella Maise: Akarlak Adam Connor


"Hiszek a szerelemben. Tiszta szívemből. Komolyan, ne csóváld így a fejed. Tényleg hiszek."

*

Kérdezheted persze, hogy ki a fene az az Adam Connor. Ez a nemrégiben elvált Oscar-díjas filmszínész mostanában költözött be a szomszédunkba a kisfiával. Ő a legdögösebb lélegzetelállító szuperhím és egyben a legmegáltalkodottabb agyafúrt gazember, akivel valaha is találkoztam.

Teljesen őszintén kérdezem, te talán nem kukucskáltál volna át a kerítés fölött, hogy egy gyors pillantást vethess rá, remélhetőleg, amikor meztelen? Nem olvadtál volna el a boldogságtól, ahogy edzés közben bámulod, miközben az ötéves kisfia beszél hozzá? Említsem talán meg ezeken felül a hasizmát, a nadrágjában azt a hatalmas duzzanatot vagy a lenyűgöző izmos karját? Szóval azt mondod, hogy te nem leskelődnél utána? Hát persze…
Nekem természetesen eszembe se jutott, hogy betörjek hozzá, vagy magánlaksértést kövessek el, igazából az járt az eszemben, hogy felajánlom neki, hogy a fejét a vállamra – vagy talán a cicimre – hajtva sírhassa ki magát (a válása miatt), ám ehelyett az a gazember egy apró kis félreértés után elintézte, hogy rács mögé kerüljek. Bizony, börtönbe! Arra számítottam, hogy a köszönetét az orgazmusok végtelen áradatával fejezi ki, nem pedig, hogy börtönbe kerülök miatta!

Ezt követően már nem azt terveztem, hogy meglovagoljam és boldoggá tegyem, hanem azt, hogyan fojtsam meg. Na, de mi van akkor, ha a testem nem csupán megremegett, amikor Adam olyan édes kis aljasságokat suttogott a fülembe? Ezért senki nem tehet szemrehányást nekem. Egyébként is, mikor csókolózott utoljára ez a pasi? Ki ne élvezne egy olyan csókot, ami miatt esetleg megáll a szíve?
Csakhogy én akkor sem szerethettem volna bele, ha ő meg a fia volna a világ legcsodálatosabb ajándéka, amiben egy nő részesülhet. Persze egy szóval sem állítom, hogy ennyire szuper. Nem számít, hogy milyen ígéreteket suttog a fülembe, egy átok nem engedi, hogy boldogok legyünk. Bár én nem vagyok egy vártoronyba zárt királykisasszony, akit meg kell menteni – nagyon is képes vagyok arra, hogy egyedül is megmeneküljek –, de valahol a lelkem legmélyén továbbra is azt reméltem, hogy Adam Connor lesz a történetem hőse.

Nem gondoltam volna, hogy sikerül újra elvarázsolnia az írónőnek, de sikerült. Sőt, valamivel jobban szerettem ezt a kötetet, mint az előzőt, amit magam sem értek, hiszen már az Imádlak Jason Thorn is eszeveszettül páratlan. Bevallom Lucy már a kezdetek kezdetén a kedvencem lett és már a fülszöveg elolvasása után tudtam, hogy nem fogok se unatkozni és, hogy feledhetetlen élményekben lesz részem.

Amennyire megszerettem a történetet, annyira volt nehéz is számomra. Hiszen én is olyan vagyok, mint Lucy érzelmileg. Hiszem, hogy átok ül rajtam és, hogy értem soha nem fog eljönni az a titokzatos herceg, akire minden nő vár. Emiatt jobban megviselt, mint Jason sztorija, jobban bele tudtam élni magam, sőt szinte eggyé váltam a kötettel. Együtt lélegeztem, sírtam, nevettem, bosszankodtam és örültem. Megannyi érzelem játszódott le bennem. De egy percig sem bánom, hogy szem és fültanúja lehettem a híres Adam Connor és Lucy románcának. Egy igazán szenvedélyes, szexi, perzselő történet magáról a szerelemről, az egymásra találásról és a gátlásaink, béklyóink levetkőzéséről. Egy fokkal komolyabb és keményebb, mint az első kötet, de ennek ellenére is szerethető, szexis. Maga a kötet tele van humorral, ellentétes gondolatokkal, a média és a paparazzók ádáz viselkedésével, cselszövésekkel, egy nagy adag botránnyal és megannyi megviselő tettel, de legfőképp szeretettel és megbecsüléssel. Adam Connor a maga valójával ledöntött a lábamról és felkerült a kedvenc könyves pasijaim listájára. De haladjunk szépen sorban. Maga a történet szinte ott folytatódik, ahol Olive és Jasoné véget ért, azzal a különbséggel, hogy most már Lucy és Adam a narrátor. 

Ez eredményezte többek között azt is, hogy fanyar humorral, szókimondósággal és kendőzetlen igazsággal van tele. Lucy részéről jobban megvalósul ez a stílus, míg Adam inkább megfontoltabb, de azért őt sem kell félteni. Maga a kötet fordulatos, szexuális feszültséggel teli. Szinte már - már perzselnek az oldalak. 

Nagyon sokáig csak lebeg a levegőben a vágyakozás, az erotika és amikor beteljesedik, ó te jó ég, ember legyen a talpán, aki nem szeret egyből bele Adambe, még ha a dumája nem is veszi le a nőket a lábáról, akkor ott a kisfia, aki egy tünemény. Nem vagyok kisgyerek központú, de a kis Aiden még engem is meggyőzött. Imádtam olvasni!! De visszatérve a történetre elevenen feléget, nem foglalkozik a jólétünkkel, annál inkább dob bele minket az érzelmek kavalkádjába és néha meglobogtatja felénk a kijutást jelentő kart, ami képes lenne kihúzni. 

Igen ám, de addig rabul ejt, amíg meg nem értjük a teljes cselekményt, s magát a sztorit, na meg annak a mondanivalóját is. Hihetetlenül elkápráztató és az biztos, hogy még többet és többet akarok belőle. A cselekmény hasonlóan az Imádlak Jason Thornhoz média cikkekkel tarkított, színesített hírekkel gondolkoztat el minket úgy, hogy közben mi már tudjuk az igazságot, amit a bulvárpletykákra függő emberkék nem. 

Nemcsak kételkedő fennhangot ad ezáltal a cselekménynek, de tovább is izgulhatunk, hogy vajon mi lesz a következő lépés, vagy hogy hogyan fog folytatódni a regény. Az írónő nemcsak a már megszokott tárházzal dolgozik, hanem fűszerezi és ahol kell újabb aromákat ad hozzá, amik vagy felperzselik a hangulatot, vagy éppen veszélyessé, parássá teszi azt. Mindezt úgy, hogy közben hol Lucy, s hol Adam gondolatai kereszttüzében állunk és úgy szemléljük az események fonalát.

493 oldal tömény romantika, izgalom és harc, mégsem tudom azt mondani, hogy ennyi elég volt belőle, mert nem, de legalább nem csapott arcul a lezárás és igen, annyira Lucys volt. Mindamellett, hogy izgalmas olvasmány el is gondolkodtat a titkokon, a való életen és a már meghozott döntéseink súlyáról, de támpontot is ad, egyfajta reményt, hogy igen, minden lehet jobb, csak ki kell várni. Magát a szerelmet, mint érzést is egy teljesen új megközelítésben tálalja. Nem akarja az arcunkba tolni, hanem szépen lassan, fokozatosan bontakoztatja ki. És, hmmm igen... Azok a szexjelenetek, ha valaki, akkor Ella Maise igencsak jól megírta és nem egy nyálas, csöpögős, már-már eltúlzott orgia lesz belőle, hanem maga a valóság szavakkal leírva. Igényes, nem túlzó, szenvedélyes aktusok sorozatával ajándékoz meg minket, mialatt a család és a kötelék mint fogalmak is fontos elemekké válnak. Összességében egy szórakoztató, lebilincselő, karizmatikus kötettel van dolgunk, ami egyszerre emel fel a mennyekbe és döngöl bele a talajba. Adam és Lucy. Víz és tűz. Föld és levegő. Nemcsak kiegészítik egymást, de képtelenek a másik nélkül élni és létezni. S hogy mit is jelent számomra a kötet?? Reményt, ígéretet és a szabadidőm maximális kihasználását.
" - Hol tenyésztik Hollywoodban ezeket a pasikat? Van valahol egy tanya, ahova elmehetünk kiválasztani azt, amelyik a legjobban tetszik nekünk? Szeretnék kicsit szétnézni ott. Ha tényleg van egy ilyen hely és te eltitkoltad előlem... Ez esetben attól tartok, nem lehetek többé a barátnőd."

" - Tényleg vonzó faszi vagy, ezt hajlandó vagyok beismerni, de nem kedvellek annyira, hogy a nyomodban lihegjek. Na most, ha te lennél Henry Cavill... akkor egész más lenne a helyzet."

"Kinyitotta a szemét, és amit ekkor láttam az darabokra törte a szívemet: szinte nyílegyenes vonalban egy magányos könnycsepp indult el az álla felé. Ösztönösen letöröltem. Semmit sem tudtam erről a nőről, arról, hogy milyen ember valójába, de mindabból, amit eddig láttam, arra következtettem, hogy valami nincs rendben."

" - Beszéltél hozzám. Megérintettél. Suttogtál. Túl közel hajoltál. A szemembe néztél! A hangod egészen érzékivé vált. Hagyd abba! Amikor azt mondtam, hogy nem szexelhetünk, te elkezdtél a szívemről fecsegni, meg csomó olyan dologról, amihez semmi közöd sincs."

" - Én vigyázok rád, Lucy. Megbízhatsz bennem. Tudom, hogy ki vagy. Tudom bizony, és azt akarom, hogy engem válassz. Nyisd ki a szemedet és nézz rám, mert akkor meglátod, mennyire illek hozzád. Azt is, hogy képes leszek vigyázni a szívedre."



Ha te is elolvasnád ide kattintva megrendelhető 15%-os kedvezménnyel!


2019. szeptember 24., kedd

Ella Maise: Imádlak Jason Thorn


"Egészen addig, amíg nem találkoztam Jason Thornnal, kizárólag bolyhos fehér felhőkről, csinos, rózsaszín ruhácskákról, finom almás süteményről, és természetesen a szomszéd kislány, Kara bátyjáról álmodoztam."

*

Az első perctől kezdve odavagyok érte…
Jason Thorn… a bátyám legjobb gyerekkori barátja.
Ó, hogy milyen iszonyatosan szerelmes voltam ebbe a fiúba! Ugye milyen romantikus? Ahogy az ember lánya érzi az izgalmas bizsergést, amikor először átéli, amint szárnyra kapnak azok a híres pillangók – és csakis Jason miatt! Csakhogy egyszer véget ér a tündérmese, sárba tiporják az álmaidat, utána pedig biztos, ami biztos, darabokra törik a szívedet is. Ez a fiú pontosan ezt tette velem.
Miután túljutottunk az álmok sárba tiprásán, ő lett az a srác, akit messze elkerültem. Amikor egy szörnyű tragédia történt a családjában és elköltöztek, én készen álltam arra, hogy mindörökre elfelejtsem.
Mára igazi filmcsillag lett belőle. Olyan szupersztár, akiért a nők őrjöngő lelkesedéssel rajonganak. Olyan ez, mint egy valóra vált álom, ugye? Szerintem egyáltalán nem.
Hogy ki vagyok én? Olive, egy újdonsült írónő. Vagyis hát ÉN írtam azt a könyvet, amit filmre visznek, mégpedig Jason főszereplésével! Ezenkívül az internet azzal van tele, hogy én vagyok az a szerencsés lány, akit a szupersztár Jason Thorn hamarosan feleségül vesz.
Most megint azt gondolod, hogy a világ legmázlistább csaja vagyok? Hát nem. Szó sincs semmi ilyesmiről.
Ella Maise, nemzetközi bestsellerszerző első, magyar nyelven megjelenő kötetében kilép a hétköznapok szürkeségéből, és egy varázslatosan romantikus világba repít.

Nem is tudom, hogy miért csak most olvastam el ezt a regényt. Nem elég, hogy iszonyat aranyos, de teljesen levett a lábamról és egy egészen kicsit beleszerettem én is Jason Thornba, abba a színészbe, aki az egész regény alatt egy fantáziaképként lebegett előttem, hogy igen van még igaz szerelem, szerelem első látásra és a többi hülyeség, amit a szerelemmel egy lapon említenek. Vallomás, nem hiszek a szerelem érzésében, viszont szeretem a felettébb romantikus, már - már nyálas sztorikat két ember egymásra találásáról. Az Imádlak, Jason Thorn minden vágyamat kielégítette, sőt sokkal többet adott, mint amire számítottam. Most már én is értem, hogy mire fel a fejhajtás és, hogy miért ajánlják annyian ezt a kötetet.

Kezdjük azzal, hogy az első fejezetek, vagyis a múlt, ahol minden kezdődik baromira édes. Rendesen szívem talált és már ekkor éreztem, hogy ez nemcsak egy kötet lesz a többi közül. Én nem tudom, hogy eddig hol bujkált Ella Maise, de az tuti, hogy még több regényét szeretném magyarul olvasni, nem számít, hogy éppen kiről ír, de az a világ amit megteremtett kicsit tündérmesés, ugyanakkor valóságos is. Hiszen igenis van olyan, hogy ha két embernek együtt kell lennie, akkor nem számít, hogy mikor de együtt lesznek és Olive meg Jason szerelmi története pont ilyen. Aranyos, édes, de ugyanakkor érzéki, szenvedélyes, és kicsit tiltott is. De nem rohanok előre ennyire. Maga a sztori arról szól, hogy adott egy gyerekkori szerelem, ami nem múlik el, amiben sok titok és talány van. A kezdeti szereplőink gyerekek, igaz, hogy a felvezető után én teljesen másképp képzeltem el a folytatást, mégis meg vagyok elégedve azzal, amit kaptam. Sőt, egyenesen imádtam és nemcsak olvasni, hanem a sztorit is. Tipikusan az a történet lett számomra, amit csak olvasol és olvasol és aztán csak véget ér, pedig te egyáltalán nem vagy felkészülve arra, hogy elengedd, sőt soha nem is leszel az. Tehát... Gyerekek, szerelem, barátság. Mind fontos kezdőlöketei a regénynek, de aki ezek után következik az koronázza meg igazán a sztorit. Ezek a gyerekek felnőnek ki író, s ki színész lesz, az utak elválnak, de nem örökre és itt jön képbe a regény cselekménye. 

A váz után igazi keretben láthatjuk az eseményeket, a karaktereket és a cselekmény szálát. Ella Maise nagyon jól tette, hogy két szálon írta meg a kötetet, mivel így nemcsak Olive-val együtt örömködhetünk, hanem Jason érzéseit, gondolatait is maximálisan kiélvezhetjük. Azt hiszem olvasás közben igazi rekordot állítottam fel, hiszen ennyit vigyorogni és elpirulni egy könyv miatt még sosem történt meg velem, de Jason bennem is áttört egy gátat.

Próbálok nagyon spoiler mentesen és mindenféle fangirlködés mentesen írni nektek, de az a helyzet, hogy annyira tetszett, hogy csak ajánlani tudom mindenkinek, hogy olvassa el. Érzelmes, érzéki, gyengéd, kegyetlen, valós, filmsztáros, írónős, édes történet két emberről, akiket az ég is egymásnak teremtett. 

Végre egy könnyed olvasmány, ami nem csap át szürke ötvenbe, mégis van benne valami szikrázó és perzselő. Igényes külső mellett igényes belsőt is kapunk, s ami a legfontosabb nemcsak kulisszákba enged betekintést a filmezést tekintve, hanem egy kicsit a Hollywoodi csillogás és a pletykák mögé is beleshetünk, s igen nem szabad mindent elhinni, amit a pletykalapok, pletykaoldalak és blogok mondanak. Minden mögött ott a háttér, amire érdemes és kell is odafigyelni. 

A cselekmény számomra felüdülés volt, igazi kis szeretetbomba, amitől jobb kedvem és jobb közérzetem lett, még mindig nem hiszek a szerelemben, de egyre közelebb enged ehhez az érzéshez.  Olive már az első pillanatok egyikében elvarázsolt, hiszen ügyes, kis cserfes lányként alig vártam, hogy megtudjam milyen is ő felnőttként, hogy milyen az élete és mit kezd a viszonzatlan szerelem érzetével. 

Mindenki életében volt már biztosan olyan, hogy nagyon odáig volt valakiért, aki ezt nem viszonozta, és ez a kötet arra ad választ, hogy mi lett volna, ha több időnk van, hogy jobban közelebb kerüljön hozzánk az illető, vagy akár az is, hogy egyáltalán tudomást szerezzen az iránta táplált érzelemről.  Ezt burkolja egy nagyszerű köntösbe, ezzel a kis egyszerű ténnyel és kérdéssel adja meg a cselekmény mozgatórugóját, hogy mi lenne ha évek múltán belénk szeretne az illető. Maga az írónő szuper aranyos és ezt ebbe a kötetbe is maximálisan beletette. 

Olive az a központi szereplő, akinek seperc alatt bele tudjuk képzelni magunkat a helyébe. Imádtam, de nemcsak Jasont, hanem az egész cselekményt is minden egyes kis hibájával és stiklijével együtt.  Szerethető karakterek, csillogás, filmforgatás, színészek, színésznők, pletykák, bulik, esküvő, egymásra találás, mi kell még? Egy csipet az írónőből és kész is az Imádlak, Jason Thorn.

Azon felül, hogy Olive és Jason életébe kapunk betekintést a mellékszereplők sincsenek elhanyagolva, igaz van pár számomra megmagyarázatlan fordulat, amit nem teljesen értek, de annyi baj legyen. Nemcsak Olive és Lucy az, akiket már most a szívembe zártam, de Jason és Jameson is. Baromi kíváncsi vagyok, hogy mi lesz az Akarlak, Adam Connor-ban. Az biztos, hogy nagy meglepődések és dráma, de minden egyes percét meg fogja érni, akárcsak az Imádlak, Jason Thorn. És igen, imádtam, még akkor is amikor gyanútlanul olvastam, láttam, hogy még jó sok van hátra, erre csak úgy a semmiből jött az utószó és nem győztem kapkodni a fejem, hogy mi van?? Baromi izgalmas és a semmiből lett vége. Nem elég, hogy teljesen beleszerettem a kötetbe, de még el is hagyott. Baromi szomorú lettem, hogy vége, de hála a második kötetnek még nincs minden befejezve, legalábbis remélem, hogy Lucy története alatt Olive és Jason további életéről is esik szó. Összességében nagyon kellemes csalódás volt, totál nem érte meg ennyit várni, sokkal előbb el kellett volna kezdenem és már bánom, hogy nem estem neki egyből ahogy a kezembe került. Ha tehetitek olvassátok el. Kikapcsol, megnyugtat, felspannol (igen, tudom ellentétes a két dolog, de így van), szerelmes leszel és teljesen beeszi magát a szívedbe és nem lesz olyan könnyű onnan kiűzni, ha egyáltalán valakinél ez cél. De a legszebb dolog az egészben, hogy egy része örökre velem marad, annak a kislánynak aki voltam, aki várta a szőke herceget fehér lovon igazi szerelem volt a kötet, s a mostani vad énem is tudta értékelni azt a csodát, amit ad. Le a kalappal az írónő előtt. Még sok sok ilyen páratlan regényt szeretnék tőle.
"Maga a kibaszott Jason Thorn? Leesett az állam. A picsába! Az én Jasonöm. A kibaszott kurva életbe! Na ne! Ez Jason! A francba, a francba, a francba!"

"A mozdulat, ahogy kiemelkedett a járgányból, ahogy bezárta annak az elképesztően szexi kocsinak az ajtaját... aztán szinte lasítottfelvétel-szerűen a szemébe húzta a Ray-Ban napszemüvegét..."

" - Az igazán fontos dolgok alapján én vagyok az első férfi az életedben, olive. Érted,a mit mondok?"

"A könyökömre támaszkodva úgy fordítottam a fejemet, hogy megpuszilhassam borostás arcát, pontosan azon a helyen, ahol az a gonosz kis gödröcske rejtőzött, hogy jól megkínozzon engem és az egész emberiséget. Amikor a fejem visszahanyatlott az ágyra, Jason még szélesebben vigyorgott."


Ha te is elolvasnád ide kattintva megrendelhető 15%-os kedvezménnyel!