2020. január 7., kedd

Katherine Arden: A lány a toronyban


"Késő éjszaka egy lány lovagolt pej lovon az erdőben. Az erdőnek nem volt neve. Távol volt Moszkvától - távol volt mindentől -, s nem hallatszott más zaj, mint a hó csendje és a jeges fák zúgása."

*

A ​Medve és a Csalogány varázslatos története tovább folytatódik. A rettenthetetlen fiatal nővé serdült Vászját választás elé állítják: vagy férjhez megy, vagy kolostorba vonul. Ő azonban inkább megszökik otthonról – ám hamarosan az ostrom alá kerülő Moszkva városának védelméhez kell segítséget nyújtania.

Vászja számára nincs túl sok lehetőség, miután árvaságra jutott, és faluja boszorkánynak kiáltotta ki: vagy zárdába vonul, vagy hagyja, hogy a nővére összeboronálja egy moszkvai herceggel. Bármelyiket is választja, egy toronyba zárva éli majd le az életét, elzárva a tágas világtól, melyet annyira szeretne felfedezni. Így hát a kalandot választja: fiúnak álcázva magát lóháton nekivág az erdőnek. Miután a falvakat rettegésben tartó útonállókkal folytatott küzdelemben kivívja magának a moszkvai nagyherceg elismerését, gondosan meg kell őriznie a titkát, hogy valójában lány, nehogy elveszítse az uralkodó jóindulatát – még akkor is, amikor rájön, hogy a nagyhercegséget olyan titokzatos erők fenyegetik, melyeket csak ő, Vászja tud megállítani.

Nagyon kíváncsi voltam, hogy a kezdeti lelkesedésem kitart e a második kötetre is, vagy valahol elveszik útközben. Igaz, hogy különleges élmény volt az első rész, mégis ott volt bennem egy kicsi félsz is, hiszen nem tudtam, hogy merrefelé is visz majd a történet, hogy egyáltalán Vászja kalandja folytatódik, vagy a testvérei életébe enged e ezúttal betekintést.

Fülszöveget szándékosan nem olvasok, hiszen legtöbb esetben lelövik az egész regény poénját, és az olyan kiábrándító, így igazi meglepetésként ért, ahogy folytatódik a cselekmény. Hasonlóan az első részhez egy mesével indít, ami még mindig lenyűgöz és imádom, ahogy az újabb mesék és legendák megelevenednek a sorok között. Maga a regény 4 részegységből áll, eggyel többel mint az első rész és nemcsak ez határolja el a Medve és a csalogánytól, hanem az is, hogy sokkal összetettebb, színesebb, elevenebb és olvasmányosabb, mint a felmenője. Izgalmak izgalmak hátán, rejtélyek, varázslat, lények, fordulatok. Mind mind részelemei a regénynek és ezek határozzák meg a cselekményt is. A már említett 4 rész részben elkülönültnek tűnnek egymástól, de ahogy haladunk egyre előrébb úgy kapnak értelmet és úgy adják a tudtunkra a jelentésüket. Már nemcsak egy jól megírt regénnyel van dolgunk, hanem egy fergeteges, pergő szállal is, ami hol feltüzel, s hol leapad, hogy aztán egy ciklon erejével dögöljön a földbe. Nemcsak egy nagyszerű regény folytatása, hanem büszke utóda is annak. Nem túlzok ha azt mondom, hogy még az első részt is jócskán felülmúlja. Motívumokban gazdag, mondákban erős, szláv és orosz gyökerű regény a felnőtté válásról fantasy köntösbe burkolva. 

Azonban ha az olvasó egy percre nem figyel képes az egész cselekmény felbolydulni, s aztán lehet kapkodni a fejet, hogy várjunk csak, mi is történik. Magát a regényt olvasni felettébb könnyű, de elveszni benne még ennél is egyszerűbb. Odafigyelést és koncentrációt igényel. A részek közötti ugrálás ezzel szemben teljesen nyomon követhető, nem okoz gondot, sőt ahogy összeérnek a szálak igazi katarzis élményt képes kiváltani. 415 oldal tömény adrenalin, izgalom. Igazi fantsy regény a javából, nem győztem imádni. 

Sokkal, de sokkal jobban tetszett, mint az első rész, ami alapnak jó volt, de a második rész adja meg azt az igazi bumm érzést. Vászja úgy ahogy felnő, még mindig bajkeverő, csenevész és meggondolatlan, mégis szerethető és erős karakter, igazi hős figura, aki képes lenne mindent feladni a szeretteiért. Az már az első részben is feltűnt, hogy a regény csak és kizárólag télen játszódik, nem baj hogy van ezenkívül még 3 évszak, a regény színtere a tél és ezen belül is Morozko. Aki valljuk be olyan, mint egy vágyálom. Ott is van, meg nem is. 

Viszont a különös szerelmi szálnak igazi táptalaja, s még mindig nem vagyok igazán kibékülve ezzel a szösszenettel, mégis várom, hogy hova fog fejlődni a harmadik, s ha jól tudom egyben befejező részben. A lány a toronyban nagy része Moszkvában játszódik, ahol az események tótágast állnak és mindent a feje tetejére állítanak. A népmesei utalások már csak árnyak, mégis jelen vannak és a jelenlétükkel táplálják a fantasy talaját.

Emellett a leírások és harci jelenetek kidolgozottsága és kiforrottsága ad a regénynek egyfajta baljós árnyat is. Hiába készültem fel arra, hogy nem egy happy, vidám világgal lesz dolgom, azért még így is képes volt meglepetést tartogatni számomra. Úgy gondolom, hogy nemcsak túlnőtte az első részt a regény, de mindenféle előismeret nélkül is könnyen bele lehet rázkódni a cselekménybe, csak aztán vigyázni kell, nehogy belefulladjunk. Számomra azok voltak a legérdekesebb részek amiben a fagydémon is szerepet kapott, de a rejtély és titok felfedezésének lépései is izgalmasak, maradandóak és megkapóak voltak. Ha akárcsak egy picit is szemeztek a regénnyel bátran ajánlom. Nemcsak felüdülés, de titokzatos, új világot is megnyit előttetek, aminek a létezéséről eddig talán nem is tudtatok. A világa lenyűgöző, közel áll hozzám, a karakterek egyediek és valamilyen szinten titokzatosak és megismételhetetlenek. Egyszóval igazi must have a rajongók számára. Egyáltalán nem bánom, hogy belekezdtem, leginkább az marcangol, hogy még nincs a kezembe a harmadik rész, ami reményem szerint sok mindenre választ ad majd.
" - Azért faragok fából dolgokat, mert azok a dolgok, amikért erőfeszítést kell tennünk, sokkal valóságosabbak, mint azok, amik a puszta kívánságunk által jöttek létre."

"Vászja mindezt alig hallotta. A kápolna falai fojtogatták, mintha Olga hosszú, csendes mozdulatlanságban töltött évei hirtelen ízekké és szagokká váltak volna, amit most belélegzett."

"Még sosem csókolták meg Vászját, így nem. Ilyen hosszan és... megfontoltan. A lány maga sem értette, hogyan, de Morozko mintha tanította volna őt. Na nem szavakkal: a szájával, az ujjai hegyével, olyan érzésekkel, amelyekre nincsenek szavak. Csak egy érintés, sötét és csodálatos, mely együtt lélegzik az ő bőrével."

" - Csodás trófea! - mondta. - Valóban csodás! Úgy látom, elkezdtél lovakat gyűjteni, Vászja. - Olyan lágy bensőségességgel ejtette ki a nevét, hogy a lány egyszeriben felkapta a fejét. - Jól van - folytatta. - Felteszem a lovamat cserébe a kezedért."

" - Vászja az Vászja - felelte Szása. - Átok és áldás egyszerre, és az Úr dolga, hogy megítélje őt. De most bízom benne. Figyelnünk kell az ellenséget, és várni."



Ha te is elolvasnád ide kattintva megrendelhető 15%-os kedvezménnyel!

2020. január 3., péntek

Vi Keeland: A megbízó


" - Ne haragudj, elfelejtettelek felhívni. Nem tudok ma veled ebédelni - sóhajtottam, majd legyintettem az asztalomon szétszórt papírok felett."

*

Csak egy tipikus hétfő volt.
Egészen addig, míg a nagyfőnök rám nem bízta egy reménybeli új ügyfél becserkészését.
Kétévnyi bizonytalanság után a munkahelyemen egy csúnya baklövésem miatt ez a lehetőség, hogy bizonyítsak a senior partnereknek, minden, amire szükségem volt.
Vagy legalábbis azt hittem…
Aztán besétáltam a tárgyalóba és beleütköztem a férfiba, akit meg kellett volna győznöm az együttműködésről.
A kávém kilöttyent, a papírjaim szanaszét szóródtak a földön, én meg majdnem elvesztettem az egyensúlyom.
És mindez a napom jobbik része volt.
Mert ez a nagyszerű férfi, aki leguggolt hozzám, miközben úgy nézett rám, mintha élve fel akarna falni, nem más volt, mint az exem, Gray Westbrook.
A férfi, aki után még csak mostanában kezdtem továbblépni.
A férfi, akit a szívem megvetett, miközben a testemnek egészen más ötletei támadtak.
A férfi, aki épp annyira karizmatikus és magabiztos, amennyire szexi. Valahogy mégis sikerült megtartanom a prezentációmat, miközben igyekeztem figyelmen kívül hagyni az átható pillantását. Bár azokat a mocskos dolgokat, amiket a fülembe súgott az előadásom után, képtelenség volt figyelmen kívül hagyni.
De az ki van zárva, hogy adjak neki még egy esélyt, pláne most, hogy az ügyfelünk lett. Vagy nem?
Vi Keeland, New York Times bestsellerszerző legújabb, szexi, különálló regénye újra lázba hozza az olvasókat.

2019-es évem utolsó olvasmánya, amit az új év előtt nem sokkal fejeztem be. Viszonylag tovább tartott az olvasása, mint az általános olvasási sebességem, de mentségemre szóljon, hogy az ünnepek és a megbetegedésem mellett nemigen volt kapacitásom olvasni, de ennél tökéletesebb regénnyel nem is zárhattam volna az évet.

A rendszeres olvasóim már biztos tudják, hogy mennyire imádom az írónő stílusát és hogy mennyire örültem, hogy 2019-ben lehetőségem volt személyesen is találkozni velem. Azóta teljesen másképp állok a regényeihez és mélyebben is érintenek. Maga A megbízó hasonlóan a többi Vi regényhez lehengerlő, egyedi és mindig tartalmaz valami pluszt, valami komolyat, ami miatt nem egy egyszerű romantikus regény. Ennél sokkal több. Érzelmeket vált ki az emberből. Késztetéseket hoz elő, s magvas gondolatokat hoz a felszínre. A megbízó rámutat az élet értelmére, arra hogy nem tudjuk, hogy mikor ér véget és addig a lehető legtöbbet kell kihoznunk belőle. Ha meg szeretnénk venni valamit, vegyük. Ha utazni szeretnénk, utazzunk. Ha tetszik valaki, mondjuk el neki, legyünk mi a kezdeményező fél. Ha valami nyomja a lelkünket, könnyítsünk magunkon, hiszen az élet oly rövid és megannyi lehetőség mellett megyünk el életünk során. Ne féljünk kockáztatni!! Engem erre tanított meg a regény, lehet hogy mézes mázos a külső, de belül igazi csemege lapul. Sokszor nem elég beskatulyázni a dolgokat, ki kell rángatni őket onnan és megtapasztalni, hogy miről is van szó. Tudom, hogy sokan nagyon szeretik A beosztottat, de A megbízó még annál is jobb, s tudom, hogy merész megállapítás, de Gray és Layla története számomra a No1. 

Nemcsak teljesen megvett magának kilóra, de regényről regényre egyre többet kapok az írónőből és a lelkéből és egyre inkább azt érzem, hogy megtaláltam azt, akiben sosem fogok írás szempontjából csalódni. Nem mondom, hogy mindig egyszerű volt a kötet olvasása, mert maga a cselekmény felépítése sem az. 

Már maguk a karakterek sem sablon figurák, akiket leveszel a polcról. A történet meg végképp nem az. Meghökkentő, néhol sokkoló, bosszantó, de minden egyes leütött betű megéri a pénzét. Ha csak egy regényt olvastok az írónőtől akkor ez legyen az. 

Komoly is, de emellett érzéki, szexi, vággyal teli romantikus alkotás is. A cselekmény nem egyszerű, néhol annyira sokkoló vagy épp bánatos/reményt adó, hogy csordultig megtelik a szíved. Nem gondoltam volna, hogy ennyire más lesz, mint az eddigiek. 

Ki szerettem volna csupán kapcsolódni, de emellett kaptam egy leckét és jó tanácsot is a jövőre nézve. Maguk a karakterek már az első sorok után meggyőztek. Főleg Layla, aki zárt könyv volt előttem, de aztán ahogy egyre többet és többet tudtam meg róla, úgy zártam be a szívembe és értettem egyet a döntéseivel és azok súlyával. 

Gray pedig nem lehet nem megszeretni, sokunk örülne egy ilyen pasinak az biztos. Szexi, sármos, de emellett érző lény is. Teljesen a bűvöletében vont és még most sem enged. Max és Ella felbukkanása alaposan felkavar mindent, úgy ahogy az elengedni sem akaró múlt. Újabb csodás alkotás egy csupaszív írónő tollából. Összességében úgy hiszen, hogy erre volt szükségem, hogy valaki végre a képembe üvöltse a regény mondanivalóját és megfogadjam a tanácsát és igen, elhatároztam, ha törik, ha szakad 2020 márpedig az én évem lesz. Vi megadta A megbízóval a kezdő lökést, már csak ki kell használjam azt. Ha egy sokoldalú, de annál inkább szerethető regényt szeretnétek olvasni bátran ajánlom az eseménydús, karakteres, valóságszagú A megbízó regényt. Ha csak kikapcsolódás céljából szeretnétek olvasni valamit, akkor is ajánlom, hiszen jóval többet ad annál, mint amire számítasz és néha pont erre van szükség.

" - Adok neked időt. Tudom, hogy szükséged van rá. - Elkapta a tekintetemet. - De azt megígérhetem, hogy nem lesz több hazugság, és többé nem hallgatok el semmit. Hiszen nincs vége annak, ami köztünk van, csak most kezdődik igazán. Mert ami köztünk volt, igazi volt. És az igazi dolgok nem tűnnek el csak úgy, függetlenül attól, hogy mennyire szeretnéd, ha így lenne."

" - Van egy elméletem. Azt mondják, hogy akinek nagy a lába, annak a farka is nagy. De szerintem meg az alkar a lényeg: tulajdonképpen az maga a vizuális kivetülés. Vastag és eres: te jó ég! De a vékony karok: vége van már?"

" - Hiányoztál, Szeplő. És az is hiányzott, hogy azt éreztessem, az enyém vagy. - Oldalra tűrte a hajamat és végigcsókolta a nyakamat. Sóhajtottam és behunytam a szememet. Már ez is annyira hiányzott! Jóllehet, Gray-jel ellentétben én apró lépésekkel haladtam, és nem akartam fejest ugrani ebbe a kapcsolatba, úgyhogy ezt inkább megtartottam magamnak."

"A szerelemről mondják, hogy vak, de azért nem kell süketnek és ostobának is lenni."



Ha te is elolvasnád ide kattintva megrendelhető 15%-os kedvezménnyel!

2019. december 25., szerda

Katherine Arden: A medve és a csalogány


"Ruszban késő télre járt az idő, a levegő nedvességtől volt terhes, amely nem volt igazán sem eső, sem hó."

*

Gyilkos ​szél fúj a vad orosz vidéken, messze északon; nagyon rég nem volt ilyen fogcsikorgató hideg. A fák között suttogások, léptek zaja hallatszik. A medve ébredezik, egyre erősebb, és ha eltépi köteleit, talán senki sem állíthatja meg többé. Vaszilisza zöld szemű, vadóc kislány, aki egy faház kemencéjének melegénél dadája régi időkről szóló meséire alszik el. Napközben lovagol, fára mászik, az erdőket járja; ott érzi igazán otthon magát, az állatok és növények között. De Vászja nem fiú, az a sorsa, hogy nővé érve gyermekeket szüljön és ellássa urát. A kislány már egészen fiatal kora óta tudja, hogy neki nem ezt írták meg, édesanyja nem ezért hozta a világra, mielőtt belehalt volna a szülésbe. Életével együtt különleges tudást adott a kislánynak, olyat, amely megváltoztathatja egész népe sorsát.

Katherine Arden első regénye az orosz mítoszok és népmesék varázslatos világába viszi az olvasót, ahol a csodák mindennaposak, a démonok és manók jelenléte megszokott, ahol ember és természet olyan összhangban élhet együtt, ahogy csak a legendákban lehetséges.

2 évvel a magyar megjelenést követően hozzám is megérkezett a könyv. Tudni kell, hogy hatalmas, de tényleg hatalmas a beszerzendő és elolvasandó könyves listám és nem is lehetnék boldogabb, hogy végre a kezembe foghatom és olvashatom. A recenziós példányért hálás köszönet a kiadónak. Nélkületek csak jó sokára tudtam volna elolvasni.

Már a fülszöveg olvasásakor tudtam, hogy egy nem mindennapi történettel lesz dolgom. Tetszett az az elképzelés, hogy építsük bele az orosz mende-mondák és mesék világát. Pontosan nem tudom, hogy miért de ha a sötétség és az elvontság találkozik meseszerű elemekkel, akkor az biztos, hogy kedvenc lesz. Félig meddig ez így is történt. Maga a kötet eleje iszonyúan vontatott, lassú és valljuk be, nem fogott meg, de aztán ahogy szépen lassan beindul a cselekmény, na onnantól már nemcsak érdekes, de energetikus és erős is. A kezdeti lassúság és elvontság után a főszerep a dark fantasy és a valós események átírására tevődik. A kötet főszereplője Vászja, aki egy kicsi orosz faluban él, egy ősrégi erdő közelségében, ahol nem minden az, mint aminek látszik. Tavi szellemek, a meleg őrzője és különböző emberi szemmel nem látható kis lény otthona ez a falu és az erdő. Előjön a két testvér története, tipikus és hiteles orosz népmesék. Mindezt egy olyan köntösben tárja elénk, ahol nemcsak a szemünkkel, de a lelkünkkel is látni kell, hogy megértsük minden egyes mondatát és minden mozzanatát. Egyébként a kötet 3 részegségből tevődik össze. Mind a három Vászjához igazodik. Az elsőben még kislány, de már itt felüti fejét a misztikum és a talány, kérdések sorozata. A második részben már idősebb, de még nem felnőtt és a harmadik egységben kezd igazán felnőni. Semmi romantika nincs a lapok között csak tömény fantasy sötétséggel megbolondítva. 

Érdekes, hogy mindegy, hogy melyik résznél tartasz a hónapok csak úgy szaladnak és a lényeges dolgok télen történnek, s nem is véletlen, hiszen Vászja mellett a Fagydémon, Morozko a másik központi karakter. S igaz, hogy keveset szerepel, de azok ahol jelen volt, sokkal izgalmasabbak és titokzatosabbak, mint a többi. Egyrészt ad a kötetnek egy baljós árnyat, másrészt különleges, nem szokványos karakter, akire érdemes odafigyelni. 

A medve és a csalogány egy orosz mesei motívumokkal átszőtt, izgalmas, egyedi történet a varázslat és a tél örökös táncáról. Tökéletes téli olvasmány, s nemcsak a kötet lakói, de az olvasók is átélhetik a furcsábbnál furcsább eseményeket és azt a misztikumot, varázst, amit a kötet ad. Nem mondom, hogy türelem kell hozzá, mert kell, de nem szabad idő előtt letenni. Amilyen gyenge az eleje, olyan erős a közepe és a vége visz mindent. Kalandos, érzelmes, titokzatos. Olyan, mintha belecsöppentem volna egy olyan varázsvilágba, ami nem akar elengedni és ami azt akarja, hogy a rabja legyek. 

Nem mondom, hogy nem vártam volna több izgalmat és meglepetést, de ez így volt jó. Kezdő regénynek nem rossz és ott van benne, hogy a második csak még jobb lehet. Mindenféle motívum és utalás a végére értelmét nyeri és maga a cím is kiderül, hogy miért pont A medve és a csalogány.

 A csattanót nem lövöm le, de az biztos, hogy meglepetés lesz mindenki számára, aki elolvassa vagy elolvasta. Mondjuk azt sosem gondoltam volna, hogy ennyire odáig vagyok a dark fantasyért és, hogy ennyire szépen ki lehet hozni a csigaházából a műfajt és elvetni a magjait. A medve és a csalogány az érett olvasóknak szól, azoknak akik belátnak a lepel alá és nem félnek nyitottak és merészek lenni. Azoknak, akik szeretik, ha egy regény egyszerre alszik és ugrál ezerrel. Akiknek nem akadály az, hogy nem feltétlen olyan tündérmesék kapnak benne helyet, amit mi magunk is ismerünk. És azoknak, akik nem ijednek meg az orosz kifejezésektől, fogalmaktól és nevektől. Amúgy a kötet hátulján, még a köszönetnyilvánítás előtt található egy szószedet, ami hatalmas segítséget nyújt egyes nevek vagy épp fogalmak megértéséhez. Összességében tekintve egy tökéletes trilógia zsenge első próbálkozása a regény, ami egyre erősebb és erősebb energiát lövell ki magából. Katherine Arden nemcsak nagyszerű mesélő, de furfangos író és feneketlen fantázia rejtekhely is.
" - Most majd megtanulja, hogy mi jár a bűnért! - jelentette ki büszkén Anna, amikor Pjotr megrótta a brutalitásáért. - Jobb, ha most tanulja meg, mintha később ég a pokol tüzén, Pjotr Vlagyimirovics."

"Konsztantin még sohasem látta ilyennek Vászját. A házban komoly és óvatos volt, vagy épp gondtalan és bűbájos, csupa szem és csont és hangtalan lábak. Ám idekint a szabad ég alatt gyönyörű volt, mint az egyéves csikó vagy egy most felröppent sólyomfióka."

" - Akkor férjhez kell adni - jelentette ki egyszerűen Dunja. - Minél hamarabb, annál jobb. A fagydémont nem érdeklik a halandó férfiakhoz hozzáadott halandó leányok. A történetek szerint a madárherceg és a gonosz varázsló is csak a tüzes hajadont akarja."

" - Mert olyan a szemed, mint a dédnagyapádé. És most hallgass meg! Oda fogsz ellovagolni, ahol találkozik a föld és az ég. Háromszor születsz meg: egyszer káprázatból, egyszer húsból és vérből és egyszer lélekből. Hóvirágot szedsz a tél közepén, zokogsz a csalogányért és saját választásod szerint halsz meg."



Ha te is elolvasnád ide kattintva megrendelhető 15%-os kedvezménnyel!


2019. december 15., vasárnap

Róbert Katalin: Keresd az igazit!


"A zenészek új dalba fogtak, és Milo szíve elfacsarodott, amikor kötésről és mindent elmosó vágyakozásról kezdtek énekelni."

*

Az ​utunkat tilalmak szegélyezik.Egy távoli sziget elzártan élő népét különleges ajándékkal áldották meg az égiek: a tírek a Napésholdtól kapott társjegynek köszönhetően mindenki számára megtalálhatják az igazit.
Milo mindig társra vágyott, de nem kaphatja meg. Rá más sors vár. Amikor a mesterét szörnyű vádakkal perbe fogják, elindul kideríteni az igazságot. Olyan titkokat fedez fel, melyek az egész nép életét megrengethetik.
Deniel álruhában érkezett a tírek szigetére, titkos küldetést teljesít, és válaszokat akar, de ehhez találnia kell egy olvasót.
Amint megpillantja Milót, az élete egy csapásra megváltozik.
Vajon Milo az, aki megadhatja neki a válaszokat?
Elina mindig tudta, hogy a tökéletes társa csak Kellán lehet, noha társjegyük alapján tilos házasodniuk.
Aztán az olvasók döntése nyomán mindkettőjüknek el kell hagynia az otthonát, hogy valaki mással éljék le az életüket.
De Elina nem képes kitépni a szívéből Kellánt. Miért vonzódik annyira a fiúhoz, ha ez a vágy bűnös? Lehet, hogy ezúttal az olvasók tévedtek?
Hogyan ismerhető fel a lelki társunk? Tiltott vágy, titok és izgalom egy ragyogóan eredeti fantasy regényben. Ismerj meg a világot, ahol léteznek valódi kötödések, ahol a szerelem nem kérdés, hanem bizonyosság! Harcolj a szerelemért!

Első regényem az írónőtől, de az biztos, hogy nem az utolsó. Nem is értem, hogy nem olvastam eddig tőle. Fiatalos, könnyed, üde írásai vannak és én csak most ismerkedem velük. Hihetetlen. Viszont a lényeg, hogy ha utóbb is, mint kellett volna, de megismertem, hogy milyen is az ő stílusa és mi teszi sikeres magyar írónővé. A Keresd az igazit! egy meglepően eredeti, kalandos fantasy regény, ahol csak úgy szárnyal a fantázia.

Nem köntörfalazok, az első pár oldal annyira nem vett le a lábamról, nehézkesen indultak be az események és úgy éreztem, hogy ez nagyon nem az én regényem. De aztán minden bepörgött és csak úgy faltam a sorokat. A kezdeti vesztegelés és lassúság eltűnt és felváltotta egy pörgő cselekmény és egy keserédes szerelem kezdete. Maga a világ felépítése kifejezetten képzelet gazdag, jól kidolgozott és nem szokványos. Adott egy világ, ahol olvasók vannak, életjegyek és ezek alapján a jegyek szerint választanak az olvasók társpárokat. A kétkezes, azaz a két ellentétes kézen lévő jegyek párosítása lehet tökéletes vagy második legjobb választás, s ezek alapján élnek az emberek és eszerint alapítanak családot. Igen, ám de mi van akkor, ha az egykezes párosítás az igazi és csak a Napéshold törvénye akadályozza meg ennek beteljesülését? Róbert Katalin erre keresi a választ a regényében és e köré építi a cselekmény vázát és a cselekmény legfontosabb monumentumait és eseményeit. Története középpontjába 4 fiatalt állít, Milot, Denielt, Kellánt és Elinát. Milo az olvasó, aki a természetét felülmúlva is kötődni szeretne, aki nem olyan, mint a többi olvasó. Aztán ott van Deniel a dobur. Nyugi, ha elolvassátok ezek a kifejezések mind értelmét nyerik és a párosunk. Azt már most így az első rész után is biztosan tudom, hogy Team Kellán. Nagyon megkedveltem és a kedvenc karakterem lett. 

Milo nem foglal el túl szép helyet a szívembe, viszont a kötetben ő testesíti meg a vágyakozást és a vágyak elnyomását. Elina az akaratos, kezdődő badass ismertetőjegyeit hordozza magán, de még van hova fejleszteni őt. Deniel már az első perctől kezdve nagyon szimpatikus volt és ez a kötet végére sem változott. Mindemellett van a kötetben meleg szál, azt nem tudom, hogy a többi Róbert Katalin regénybe is van e, de nagyon jót tett a cselekménynek, egy teljesen új mederbe, új megvilágításba helyezte az eseményeket. 

Az évszázados tiltott szerelem is döntő szerepet kap és azt hiszem ez a keserédes love story, az ami úgy igazán megfogott, természetesen a világfelépítés mellett. Az egész regényt egyfajta magabiztos vonalvezetés és erős vonások jellemzik. Hol felkapott és reménnyel kecsegtet, hol elszomorított vagy éppen elvette a reményemet. 

Maga a cselekmény e szerint váltakozik, nagyon hullámzó, hol a hegyekben, s hol a völgy alján érezzük magunkat olvasás közben. Nemcsak érzelmileg megterhelő, de a gondolkodásunkat is megváltoztatja. Olvasás közben nem egyszer gondoltam arra, hogy milyen ballépéseim voltak a szerelmi életemet tekintve és, hogy nem is olyan rossz ötlet ez a társjegy és így legalább mindenkiben ott marad a remény, hogy még neki is van esélye, hogy ő is kellhet valakinek és valaki épp rá vár. 

Ez a megalkotott fantáziavilág teljesen magával ragadott és úgy éreztem, hogy nem bírok egyszerre annyit olvasni belőle, ami elég lenne és ami teljességgel kielégítő lenne a kíváncsiságomra nézve. Izgalom, vágyakozás, tiltott szerelem, meleg szál, ezek mind-mind meghatározó elemei a regénynek és ezek nélkül üres és kifejezéstelen lenne. 

A karakterek lelki világát, megpróbáltatásait nagyon kifejezően adja át az írónő, ez a regény egyik erőssége is, hogy Róbert Katalin leás az emberi érzelmek legmélyére és onnan szól, de nemcsak szavakon, hanem tetteken keresztül is. A Keresd az igazit! egy igencsak megkapó, erős, érzelmekben és kalandokban gazdag regény, ahol a középkor elemei kapcsolódnak egy elképzelt világ eszméivel és téveszméivel. Nemcsak izgalmas, de valamilyen szinten finom is, amellett hogy megragad és nem ereszt. Egyszer csak úgy magával húz, hogy arra eszmélsz, hogy már rég aludnod kéne, de nem tudsz és nem hagy nyugodni a cselekmény. Tökéletes első rész lett azt kell, hogy mondjam. Nagyon tanulságos és kikapcsoló volt, amíg tartott. Az első rész után kérdések hada és remények maradnak hátra, de ami engem foglalkoztat az az, hogy mégis mi lesz Gannával és, hogy láthatjuk e igaz valójában újra a Rókás lányt, vagy örökre elveszett a cselekmény függvényében. El nem tudom mondani, hogy mennyire várom, hogy folytatódjon a történet és, hogy még több Kellán, Elina és Deniel rész legyen. Amit hiányoltam a regényből az a negyedik szemszög, oké hogy 3 szálon fut, de szükség lett volna egy negyedikre is. Ezen kívül néhol lehetett volna részletesebb, következetesebb vagy éppen szókimondóbb a cselekmény, de ezeket leszámítva egy izgalmas regényt kaptam és nagy valószínűséggel egy újabb kedvenc írónőt is avathattam.
"Milónak torkán akadt a védekezés. Semmi másra nem alkalmas, csak arra, hogy a Napésholdat kövesse. Nem lehet társa, nem lehet családja, nem kötődhet. Ha a Mester elveszi tőle ezt az egyet, amire jó, akkor nem lesz sem értelme, sem célja, hogy élete végéig magány az osztályrésze."

"Talán oda sem kellene mennie ezekhez, úgysem hozzák vissza Gannát. Hiányzott a rókája, hiányzott a gyermekkora, hiányzott Kellán mosolya."

" - Bocsánatot kérek - lehelte Deniel az ajkára. - Nemcsak a szökésért vagy a mérgezésért, hanem mert nem bíztam benned eléggé. Nem bíztam annyira, hogy elmondjam, amit az egykezes kötésekről tudok. Tőled mégis elvártam, hogy bízz bennem."

" - Te nem törődtél bele abba, ami kellemes. Neked az kellett, ami tökéletes - suttogta tovább. Nekem is ez kell. Te kellesz. Mindig te kellettél. Kötődöm hozzád, lehet, hogy egész életemben kötődtem. És egyszer megengedtem, hogy egy olvasó elvigyen tőled, elhittem neki, hogy csak gyerekes barátkozás volt az egész. De másodszor... másodszor nem fogom megengedni. Akkor sem, ha meg kell fizetnem az árát."

" - Soha többet nem akarok nélküled lenni. De itt van mindenünk, Elina. Kedves barátok, szülők, lehetőségek. Itt van jóapád kereskedése, ami csak ránk vár. Itt van számunkra jövő. Mink volna odaát a doburok között? Kegyelemkenyér?"



Ha te is elolvasnád ide kattintva megrendelhető 16%-os kedvezménnyel!

2019. december 8., vasárnap

Hidasi Judit: 99 gondolat a szeretetről


"Tudod, egy évvel ezelőtt még nem gondoltam volna, hogy életem legnehezebb feladata előtt állok."

*

Az önszeretet sokkal több, mint elmerülni egy kád illatos vízben, miközben csokit eszegetünk.
A szeretet néha bonyolult, kemény munka, és nem is mutatja meg magát mindennap.
Az elfogadást, az önazonosságot, a szeretetet és a boldogságot azonban meg lehet tanulni és lehet fejleszteni.
Hidasi Judit, a nagy sikerű Gondolatmappa című könyv szerzőjének vadonatúj, gondolatébresztő könyve egy 99 napos program, amely közelebb viszi az olvasót a teljesebb élethez.
Egy különleges kötet, melynek segítségével mindennap tanulhatunk valamit önmagunkról, a gondolatainkról, az érzéseinkről.
99 gondolat, 99 írás rólunk és a szeretetről.
Indulj el egy új úton ennek a könyvnek a segítségével, és mire az utazás végére érsz, sokkal jobban megismerheted önmagad!


Hidasi Judit már írt egy másik könyvet is az önszeretetről, de az még csak az utat mutatja meg. A Gondolatmappa sokáig mindenhol szembe jött velem, mégsem jutottam el odáig, hogy megvegyem és elolvassam, hiszen mint a legtöbb nő, nem vagyok elégedett úgy kb. semmivel. És nem is hiszek benne, hogy egy könyv ezen segítene, viszont a 99 gondolat a szeretetről segít más köntösben, más szemléletmódban látnom a dolgokat. Nem számít, hogy ki vagy mi vagy, a lényeg, hogy szeresd magad és azt, amit az élettől kaptál.

Maga a könyv egy levéllel kezdődik, ami az olvasóknak szól. Megrázó, szomorkás, melankolikus hangulatú, de annál inkább illik a regényhez, hiszen írni bármit lehet, de ha tapasztalat is van mögötte, úgy minden más megvilágításba kerül. Az írónő 9 fejezeten át kalauzol el minket, ahol szeretetről, tanításról és boldogságról ír. De senki se feledje, hogy akármi is van leírva, te magad vagy a saját sorsod kovácsa és ahhoz, hogy elindulj az úton, neked is akarnod kell. Nem vagyok egyébként egy nagy lelkizős, szeretem magamba fojtani az érzelmeimet és érzéseimet és így teljesen rendben érzem magam, illetve éreztem, amíg kézbe nem vettem a kötetet.

Olyan fejezeteket ölel fel a kötet, mint:
1. Az önbecsülés és önszeretet
2. A csalódás megerősít
3. Higgy benne, hogy megérdemled a boldogságot!
4. Az erő, ami benned lakozik
5. A padló, ahonnan előbb vagy utóbb, de mindig felkelsz
6. Az egyedüllét, amelyben kiteljesedsz
7. A szerelem, ami ad és nem elvesz
8. Önismeret és önszeretet, amire mindennap szükséged van
9. Tizenegy lista, amit olvass el, hogy még közelebb kerülj önmagadhoz

Attól függően, hogy épp milyen lelkiállapotban vagy, biztos vagyok benne, hogy találsz olyan fejezetet, ami a segítségedre lehet. Ahogy elkezdtem olvasni egyből szembetűnt, hogy nemcsak száraz intuíciók, megállapítások és tanácsok vannak az egyes fejezetekbe, hanem rövid történetek, saját tapasztalatok is. Minden fontosabb állomásnál kérdéseket találhatsz, ami segít tisztábban látni a dolgokat és, ami arra hivatott, hogy elindítson az úton. 

Sose kedveltem azokat az önsegítéseket, amik rád erőszakolják magukat, de Hidasi Judit könyve messze nem ilyen. Mivel újságíró elég sok mindent megélt már, így nemcsak tapasztalatból, de mások emberek életéből és élethelyzetéből is meríthetett a megírása közben. Lehet egyben vagy részletekben is olvasni, vagy csak kikeresni azt a részt, amire épp szükséged van. Nem muszáj egyszerre befogadnod az információkat, hiszen jómagam is darabokban olvastam el, főleg akkor vettem elő, amikor sötét gondolataim támadtak, vagy ha éppen szomorú, lehangolt voltam. 

Ne úgy vedd ezt az értékelést, hogy meg akarlak győzni, hogy márpedig ezt olvasnod kell, ha törik, ha szakad, mert nem. Neked kell érezni azt, hogy készen állsz e a változásra, vagy sem. A kötet megtanít szeretni, szeretve lenni és arra, hogy ha boldog szeretnél lenni, ne másokban keresd a hibát, hanem nézz magadba, hogy mi az, ami meggátol, ami nem engedi, hogy önfeledt és szabad legyél. 

Maga a kötet nagyon különleges, már most tudom, hogy kiknek fogom karácsonyra ajándékba adni ezt a páratlan művet, hiszen olvasás közben is eszébe jutnak olyanok az embernek, akiket gátolja valami és akiknek szükségük van az útmutatásra. Hidasi Judit 99 gondolat a szeretetről kötete egy útmutatás, ami a legeltévedtebb csillagot is ragyogásra sarkallja. Nemcsak fényt ad, de reményt is sugároz, hogy sosem késő változtatni és ezt a változtatást akkor érdemes eszközölni, ha te magad is készen állsz rá.

Vicces, de sose voltam odáig az önsegítő kiadványokért, most mégis itt ülök és erről írok nektek, hogy hiába szkeptikus az ember, igenis meg lehet változni. Azt nem mondom, hogy könnyű dolga lesz annak, aki belevág, de az már most garantált, hogy a végén megéri a fáradalmakat és a sok-sok gondolkozást, amit a kötet ad. Leginkább a második és a hetedik fejezet volt rám nagy hatással, de a többinek is érzem még az utórengését, bár a már említett kettő volt az, ami úgy igazán elgondolkodtatott és rávilágított jó néhány fontos részletre az életemből, amit eddig vagy nem vettem észre, vagy pedig nem akartam és figyelmen kívül hagytam. A 99 gondolat a szeretetről egy lelki utazás, amire mindenkinek szüksége van! Fogadd el, amit kaptál és hozd ki belőle a legtöbbet.



Ha te is elolvasnád ide kattintva megrendelhető 30%-os kedvezménnyel!

Mariana Zapata: The Wall of Winnipeg and Me - Szívvel a falnak


"Kinyírom ezt a seggfejet. Egy szép napon biztosan."

*

Ha Mr. Darcy amerikai focizna…Vanessa Mazur pontosan tudja, hogy helyesen cselekszik. Nem is érzi rosszul magát azért, mert felmondott. Asszisztensi/házvezetőnői/tündérkeresztmamai állását a szövetség legjobb védőjátékosa mellett mindig is átmenetinek szánta. Nagy tervei vannak, melyek között nem szerepelt az extra méretű alsógatyák mosása, legalábbis nem élete végéig. Így amikor Aiden Graves bekopog az ajtaján, és azt kéri tőle, hogy jöjjön vissza hozzá, teljesen ledöbben.

A „winnipegi nagy fal”-ként ismert pasas két évig a köszönését sem fogadta, a születésnapjáról is megfeledkezett. Most pedig? Valami egészen elképesztő dologra akarja rávenni. Mit válaszolhat az ember lánya annak a férfinak, aki megszokta, hogy mindig megszerzi, amit akar?

Hol a határ az ellenszenv és a szerelem között? Tantrikusan izgalmas, hosszan bontakozó románc. Éld át a tüzét!

Őszinte leszek, elképzelhetetlennek tartottam azt, hogy zsinórban a negyedik új megjelenésű KMK könyv is ennyire csodás legyen. Teljesen más téma, mint pl A legsötétebb csillag, mégis egyből beszippantott. Azt nem mondom, hogy nincsenek benne idegőrlő, idegesítő vagy éppen zavaró részek, de mindent egybevetve olvastatja magát, beszippant és olyan, mint teljes erőből nekivágna annak a bizonyos falnak.

Már amikor csak apró hírfoszlányok voltak, hogy egyszer a közeljövőben meg fog jelenni, egyből fel is került a kívánságlistámra, mivel nagyon megtetszett a borító és a fülszöveg sem volt vészes. Igazából már azzal megvett magának, hogy amerikai foci áll a cselekmény középpontjában. Újabban nagyon rákaptam a sporttal kapcsolatos love sztorikra és nem ok nélkül. Teljesen más világba kalauzolnak, mégsem az a fantasy, ami ne történhetne meg veled, hiszen simán elképzelhető, hogy egy izomkolosszus sportolónak akad meg rajtad a szeme és onnantól jajj a szívednek. Imádom, hogy táplálja a kíváncsiságomat, de közbe azért rendesen oda is szúr, ha kell. A Szívvel a falnak sem okozott ebből a szempontból csalódást, hiszen keményen, már-már durván indul, és ez csak még jobban arra ösztönzött, hogy járjak a regény végére. Nem egy vékony kötetről van szó, így ha mellettem lett volna Aiden tuti biztos, hogy néhányszor fejbe vágtam volna vele, mert ekkora seggfejet én még életembe nem "láttam", pedig találkoztam már egy párral, és itt nemcsak a könyves szexi, de azért bunkó pasikra gondolok, hanem az igazi, hús-vér egyedekre. Azzal a lendülettel, ahogy az írónő ismerteti velünk Aiden karakterét, hát ember legyen a talpán, aki épp ésszel és nulla kitépett hajjal végig tudja olvasni a "fura gondolkodását". Ilyen tipikus oroszlánokra jellemző vonásokkal rendelkezik, mint nem szólok, hogy a nőm vagy, de azért úgy viselkedem veled, de szólni azt luxus. 

Annyi kín és szenvedés, mint a Szívvel a falnak kötet lapjain van eszméletlen. És ez lehetne negatívum, de nem az, mert emiatt olyan kiszámíthatatlan és rejtélyes. Emiatt nem tudod azt mondani, hogy oké, elment egy olvasási élménynek, mert ennél jóval, de jóval több. Szexi, piszkos, erő lakozik benne, akaratos, leleményes, érdekes, izgalmas és kiemelkedik a Rubin Pöttyös kategóriából. Egyszerre hagy cserben és egyszerre emel fel a földről. Igazi érzelmi hullámvasút. 

S amíg teljesen a végére nem érsz, addig fogalmad sem lehet a végéről, hiszen Aiden karaktere egy visszahúzódó, sztár játékos, aki nem a skalpokat gyűjti és aki csak nehezen nyílik meg és úgy alapjáraton sem beszél sokat és nem bízik meg az emberekben. Aztán ott van a regény másik fő karaktere, Vanessa, aki kimondja amit a gondol, legalábbis a legtöbb esetben, kedves, aranyos, nehezen adja fel és úgy ahogy ő, úgy mi olvasók is oldalról oldalra egyre inkább belezúgunk a hallgatag hegyomlásba, a falba és ez ellen nem tudunk mit tenni. 

Értelmileg piszok erős, és ezt mindezt szavak nélkül éri el, csak a tettekre hagyatkozva. Nem spilázza túl a dolgot, ahol kell a végletekig egyszerű, de nem az unalmas egyszerűség jellemzi. Attól távol áll. Egy olyan részt nem tudnék megnevezni, amire azt mondanám, hogy szenvedés volt a szó szoros értelmében. Végig bizonytalanságban tart és hiába hosszú a regény, még így is kevés, főleg onnantól, hogy úgy igazán beindulnak az események.

Maga a szöveg fordítása minőségi, alig van benne hiba, igaz én csak egyet találtam, pedig erre harapok. A leírások és a jellemzések pontosak voltak. Imádtam, ahogy Vanessa becézte Aident, egyszerre volt édes és bensőséges és igaz az a mondás, hogy azután becsüljük meg azt, amink volt, miután már nem a mienk. Amikor ott van előttünk figyelmen kívül hagyjuk és ha már nincs ott, vissza akarjuk szerezni.

A cselekmény egésze végig fenntartotta a figyelmemet és ahogy beszippantott nem engedett. Tekintve az oldalszámot és azt, hogy pár nap alatt kiolvastam szerintem lejön, hogy mennyire is lehet vele haladni. A Szívvel a falnak nem az a kötet, ahol nem történik semmi, mert mindig van valami, ami megbolygatja az eseményeket, legyen az egy megszólalás, érzelem vagy váratlan, meglepő fordulat. 

A két főszereplőn kívül Zac volt az, akit nagyon megszerettem és akiről még szívesen olvasnék, akár egy önálló regényben. Vicces, kedves, szerethető srác, akinek szüksége van arra, hogy valaki irányítsa és a jó irányba terelje. Nagyszerű regény alap lehetne. De visszatérve Vanessa és Aiden párosára, nem unatkozunk a sorok között az egyszer biztos. Mind a ketten egyediségek, nem szokványos karakterek, még akkor sem ha annak tűnnek. Van bennük valami varázs, ami végig odaszegezett a kötethez és ami miattuk sem akart lazulni. Maga a téma választás nagyon tetszett, főleg amiatt, hogy nem sok mindent tudok az amerikai fociról, viszont az USA-ban hagyománya van és emiatt is volt olyan jó olvasni arról, hogy mi az, ami egy-egy játékos életében folyik a meccsek előtt, közben és alatt. Terveim között áll, hogy egy hamisíthatatlan meccsre ellátogassak egyszer, és ez az elhatározás a Szívvel a falnak alatt csak még jobban nyomatékosította bennem, hogy meg kell valósítsam. Összességében egy szenvedélyekkel átfűtött, kemény regénnyel van dolgunk, kemény az izmok és az életvitel miatt, de gyengéd is az érzelmek téren. Sport rajongóknak és Rubin Pöttyös kedvelőknek igazi csemege lehet.
" - Csak te vagy alkalmas erre. Végiggondoltam a dolgot. Senki sem ismeri annyira a napirendemet, mint te. Nem mész az idegeimre sem, és... - Megrázta a fejét, és rám szegezte a pillantását. - Bármit megteszek, kerül, amibe kerül. Mondd meg, mit akarsz, és megkapod. Bármit."

"Ki a fene ez az ember? Úgy néz ki, mint Aiden. Az illata is Aiden. A hangja is Aidené, de ez nem az az Aiden, akit én ismertem. Ez az Aiden Vegasban utánam jött, és azt mondta, fogjam be a pofámat, amikor cukkoltam. Na jó. Nyeltem egyet, bólintottam, hiszen mindig is ezt akartam. Hát most megkaptam."

"Hogy tetszenek-e a szexi hátizmok? Hát persze. Petefészkem van."

"A francba. A fenébe. Nem szerethetem. Nem lehet. Nem lehet, azért meg pláne nem, mert egy tökéletes ajándékkal lepett meg. Valamivel, ami én vagyok."


Ha te is elolvasnád ide kattintva megrendelhető 27%-os kedvezménnyel!


Jennifer L. Armentrout: The Darkest Star - A legsötétebb csillag


"Ha anya valahogy tudomást szerezne arról, hogy a Foretoken előtt ülök, kinyírna."

*

A New York Times és a USA Today sikerszerzője, Jennifer L. Armentrout vadonatúj sorozatával visszatér a luxenek és arumok világába.

A 17 éves Evie Dasher a saját bőrén tapasztalta meg az emberiség és az idegenek között kirobbant háború következményeit. Amikor egy razzia során pont az egyik olyan hírhedt klubban tartózkodik, ahol az embereket és a túlélő luxeneket is szívesen látják, megismerkedik az éteri szépségű Luckel, akiről kezdetben azt feltételezi, hogy luxen… pedig valójában valami sokkal erősebb. Luc iránti vonzalma egyre mélyebbre sodorja egy számára eddig ismeretlen világba, ahol semmi sem az, aminek látszik…

Titkok, hazugságok és szerelem… ugorj fejest a luxenek elképesztő világába!


Minden a Luxen első részével kezdődött, amikor is volt egy kuponom, amit egy ajándékkönyvre lehetett beváltani, én meg a Luxent választottam, mert a többi már megvolt. Elindult egy lavina, amiről azt hittem, hogy már megállt, lenyugodott, de rá kellett jöjjek, hogy ez korántsem így van. Ugyanaz az izgalom járt át Luc története alatt, mint Daemonnál és még erősebb érzelmek munkálkodtak bennem olvasás alatt a felszín peremén. Eddig az új KMK-s megjelenések mind egytől-egyig nagyszerű, pörgős regények és A legsötétebb csillag is ilyen.

Eleve imádom a luxenek, orginek, arumok világát. Évekig táplálta a képzeletemet, nem hagyott lélegezni és újra ezt éreztem. Beszippantott a világ, egyre többet és többet akartam. Egyszerűen újra elkapott az a varázs, ami már egyszer a hatalmába kerített és most még intenzívebb, vizuálisabb élményt adott. Igaz, hogy Hunter története kimaradt, de úgy érzem, hogy azért Dee és Archer vonalon is lehetne mit kezdeni. Kicsit meglepő volt, ahogy a régi karakterek, az alap is jelen volt, még ha nem is annyira erősen, de ott voltak, hozzá tettek a regényhez. A múlt eseményei is jelentősen befolyásolják Luc és Evie sztoriját, nemcsak egyfajta sejtelmet ad az egésznek, de végig fenntartja az elejtett kis talányokkal a figyelmet és az izgalmakat. Amikor elkezdtem kíváncsi voltam, hiszen Luc már a Luxenek alatt is birizgálta a fantáziámat és úgy érzem, hogy hasonlóan Seth-hez és Roth-hoz az írónő egy olyan karaktert alkotott, aki érzéki, veszedelmes, veszélyes, ugyanakkor következetes és gyengéd. Tökéletes kombinációja annak, amit a lányok akarnak. Egy személyben testesíti meg a tiltott gyümölcsöt és az elérhető srácot. Amellett, hogy nálam már előnnyel indult a kötet ki merem jelenteni, hogy a történet maga valami zseniális, mind az írásmódja és a kifejezőtára. Ha kellett bedobott pár csavart, vagy lelassította az eseményeket és más fontos pillanatot helyezett előtérbe. 

A szereplők talán még nagyobb kedvenceim lettek, mint Daemon és Katy, sőt Luc és Evie még náluk is izgalmasabb, veszélyesebb párost alkotnak. Már nemcsak egy idegen és egy ember kapcsolatáról szól az egész, hanem annál jóval többről. Oké, Luc egy origin, aki erősebb a luxeneknél oké, de nem rajta van a hangsúly, hanem Evie-n és azon, hogy ki is ő, mi a múltja és úgy alapjáraton mi lehet a jövője.

Bevallom először féltem a legsötétebb csillagtól, de a végére büszkén jelentettem ki, hogy az egyik új kedvencem lett. Ami nagyon megfogott a karakterek mellett az a múlt eseményeinek a jelenre gyakorolt hatása. Érdekes volt, ahogy az emberek és a világ változott az emberiség és az idegenek közötti háború levonulása után. 

Leginkább az lepett meg, hogy erre is odafigyelt az írónő és fontosnak tartotta, hogy kellő teret és magyarázatot adjon az események után. Daemon és Katy hőstette nem maradt figyelem nélkül, mégis 5 évvel az események után is vannak problémák és ezeket a problémákat szövi bele Jennifer a cselekménybe. Evie személyisége nagyon közel került hozzám, már-már azt mondhatom, hogy egyik kedvenc Armentrout női szereplőm lett. 

Luc... Hát szerintem róla ódákat lehetne zengeni, de nem teszem. Meghagyom nektek, hogy ráeszméljetek arra, hogy ki is ő. Maga a sztori különleges, egyik eddigi Armentrout regényhez sem hasonlít, a világ igen, de maga az alapszituáció és a konfliktus, kibontakozás nem. Egyedi, friss, pont azt adta az olvasóknak, amit kellett és amire szükségük volt. 

Ezzel a spin-off kötettel egy újabb lavina indult el úgy érzem és nem tudom, hogy megakarom én e ezt állítani, mert az az igazság, hogy az idei évem Top 10-es listájában kiemelkedő helyet foglal le A legsötétebb csillag.

Olyan volt számomra ez a kötet, mint egy mézesmadzag, amit elhúzott előttem az írónő. Kemény, erőszakos, megdöbbentő, elgondolkodtató, megkapó és közben a szerelmi szálat is szépen bontakoztatta ki, a múltat is darabokban adagolja és amikor összeáll a kép bumm ott kő kövön nem marad. Megszorítja a szívedet és minden addigi tényen elgondolkodtat, amit addig gondoltál. Emellett érzékiség, cukiság és töménytelen akciójelenet és romantikus jelenet is párosult. Az Opál óta éreztem potenciált Luc karakterében, de én csak egy kötetre gondoltam, de az írónő megmutatta, hogy ennél jóval több van benne és csak remélni tudom, hogy legalább 5 kötetes lesz jó sok régi karakter jelenlétével és az újakkal karöltve. Összességében egy kiemelkedően izgalmas és kellően sorozat hű kötetet kaptam. Nemcsak egy lett a többi idegenes kötet közül, hanem önálló, erős és meghatározó részévé vált a sorozatnak. Úgy vélem, hogy igencsak kell hallgatni az olvasókra mert a támogatás nélkül nem lenne sem Luc, sem Evie és nem lennénk egy fergeteges, talányos szerelmi történetnek a részesei. Nem lenne sötét csillag, de még legsötétebb sem.
" - Az igazságot akarod hallani? Egyáltalán nem akarok még egy percet eltölteni a társaságodban. - Már épp készültem  felkelni a kanapéról. - Egy seggfej vagy, és nem ismerlek. Nem is akarlak megismerni. Én léptem, haver."

"Abból a pár futó érintésből, amikor véletlenül hozzáértem a mellkasához vagy a hasához, arra következtettem, hogy jó formában van, de egy dolog eljátszani a gondolattal, és más élőben látni."

" - Nem szeretek ilyet csinálni, de épp az imént próbáltad megölni Barackvirágot, nekem pedig a gyengém a barack. Még az ehetők is. Meg... - Luc megragadta a nő másik kezét, mielőtt hozzáérhetett volna Luc karjához - ne próbáld!"

"A gondolat váratlanul ért. Örökké? Nincs olyan, hogy örökké. Nem ismerem az örökkévalóság óta, és többnyire nagyon, nagyon szeretném megütni. Torkon vágni."

" - Azért jöttél ide, mert azt remélted, hogy majd hazudok neked? - Ekkor felkelt. - Befejeztem a hazudozást. Az igazat akarod? Tessék. Sose szűntem meg rád gondolni. Sose felejtettelek el. Sose szűntem meg vigyázni rád. Elfelejtettél engem, ami érthető, mert nem volt más választások, de..."



Ha te is elolvasnád ide kattintva megrendelhető 16%-os kedvezménnyel!